2005. június 13. hétfő 23:51

Náday Katalin:

 

Zarándokúton Írországban

 2005. május 5.

 

A maynooth-i könyvtár

 

  

Gaél nyelvű hungarikumok Írországban

A gaél nyelvű hungarikumok közül kiemelkedik Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú című műve által ihlettett Micheál Ó hAirnéide azonos című hosszúverse (Coiscéim, 1987), és Petőfi Sándor válogatott verseinek kiadása, amelyet Séamus Ó Coighligh fordított gael nyelvre. (Sándor Petőfi: File Náisiúnta na hUngáire, Coiscéim, 1991).

Petőfi fordítója, a The Irish Times rovatvezetője, a hátsó borítólapon így jellemzi költészetét:

"Ha a nemzeti költő kifejezés jelent valamit, akkor Petőfi Sándor valóban Magyarország nemzeti költője. Mindössze 26 éves volt, amikor a harcmezőn meghalt. Azok ellen az oroszok ellen harcolt, akik az osztrákok szövetségesei voltak az 1849-es magyar szabadságharc elfojtásában. Holttestét sohasem találták meg. Ez a könyv a nagy költő életét versein keresztül próbálja meg bemutatni. A versek magyar nyelvről történő lefordításában Robert Lowell tanácsaira támaszkodtam. Következetesen megtartottam a prózaversben történő fordítási eljárást."

A kötetet Gréagoir Ó Dulil ismertette a COMHAR 1991. szeptember 9-ei számában. Petőfi életrajzának bemutatása mellett a fordító munkáját is figyelemre méltónak értékeli. Kiemeli, hogy Ó Coilgligh jól ismeri és érti a kelet-európai országok kultúráját, s az olvasó figyelmét az ír kultúrától nem túlságosan eltérő szempontok felé irányítva utal az írországi nagy krumplivész (1846), a katolikus emancipációért folytatott harc (1827), s a húsvéti felkelés (1912) eseményeire. Petőfi életrajzából a költő származását, az iskolázottság és anyagi háttér hiányát, boldog házasságát és hősi halálát emeli ki, alaposan elemezve a hazája és népe iránti szeretetét. Kitér Thomas Moor költészetének Petőfi verseiben fellelhető nyomaira. Írország ifjú nacionalistái is bírtak bizonyos ismeretekkel az 1848-as forradalom és szabadságharc radikális gondolkodású magyar fiataljairól és hazájuk helyzetéről. Bizonyítékkép Samuel Fergosan nevét említi, aki Petőfi halála után egy hónappal verset írt a magyar forradalomról.

(Itt jegyzem meg, hogy a dublini National Library of Ireland ír anyagokat őrző gyűjteményében is található gael nyelvű hungarika. Dr. Szövérffy József nyelvészprofesszor neve ismerősként csenghet az idősebb filológusok körében, ám hogy gael nyelven írt Magyarországot bemutató könyvecskét Írországban (An Ungáir, F.A.S., 1958.), nemigen tudja a nagyközönség. A szerző a Mindszenty-per kapcsán kényszerült elhagyni szülőföldjét, előbb Freiburgban, majd Dublinban élt. A University College, Dublin (UCD) professzoraként ír legendákról, latin nyelvű himnuszok ír vonatkozásairól írt tanulmányokat. Elsajátította a gael-t, az írek ősi nyelvét, amelyen az 1956-os forradalom után két évvel könyvet írt Magyarországról. A COMHAR című, ugyancsak gael nyelvű folyóirat 1959. márciusi számában Risteád Ó Glaisne újságíró Szövérffy munkáját méltatva kiemelte, hogy ez az első olyan könyv, amely egy vasfüggöny mögötti országot mutat be, melynek történelmében több hasonlóság fedezhető fel Írország történelmével. A recenzens nemcsak a keresztény értékek pusztulását, s az egyházaknak a forradalmi szituációban betöltött szerepét elemzi, hanem azon aggodalmát is kifejezi, hogy a magyarországi helyzet tragikusabb annál, mint ahogyan azt Szövérffy leírja.)