Budapest,
2000. május 3. (MTI) - Mádl Ferenc professzort jelöli a Független Kisgazdapárt
a Fidesz egyetértésével a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be
Torgyán József pártelnök szerdán, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér
László Fidesz-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A jelölést a
szerdai egyeztetés után mind az FKGP, mind a Fidesz elnöksége jóváhagyta.
Mádl
Ferenc tagja volt az Antall-kormánynak és 1995-ben államfőjelölt is volt.
Mádl 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben
az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.1961-1963 között
tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító
jogi karán.
1973-ig
az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár
lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok
Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének
vezetője volt. Az állam- és jogtudomány kandidátusi fokozatát 1964-ben,
a doktori fokozatát pedig 1974-ben "A vállalat és a gazdasági verseny az
európai gazdasági integráció jogában" című disszertációjával nyerte el.
1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.
A
jogász-akadémikus tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlító,
valamint kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogi problémáival foglalkozik. Tagja, illetve résztvevője több
nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek között a
Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának.
Vendégprofesszorként
számos külföldi egyetemen tanított. Több könyv és tanulmány szerzője.
Pártonkívüli.
1990.
május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként
feladata volt az MTA felügyelete; közreműködés a kormány tudománypolitikai
célkitűzéseinek meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok
összehangolása és azok megvalósulásának figyelemmel kísérése; külön megbízás
alapján a kormány, illetve a miniszterelnök képviselete a nemzetközi szervezetekben;
közreműködés az igazságügy-, a külügy- és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
minisztere egyes feladatainak megvalósításában.
1991-től
a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus
1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott,
majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében
felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett és a Bankfelügyeleti
Bizottság elnöki tisztét is betöltötte 1993 februárjáig. Felügyeletet gyakorolt
továbbá az MTA Központi Hivatala mellett az Országos Tudományos Kutatási
Alap felett is. 1990. augusztus 17-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságának
elnöke, 1992 januárjától 1993 februárjáig pedig a Humánpolitikai Kabinet
elnöke volt.
1993.
február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként
tevékenykedett. E minőségében tagja volt a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetnek
és az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására
alakult tárcaközi bizottságnak.
1994
februártól júliusig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztján
állt. 1991. január 7-től a Széchenyi István Emlékbizottság ügyvezető elnöke,
1993-tól a Kulturális Javak Visszaszolgáltatása Bizottságának elnöke, 1994
júniusától pedig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke.
1995-ben
az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt.
1996-tól
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.
1999-től
a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja.
1999.
március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog
és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert
tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői
tevékenységéért.
Nős,
egy gyermeke van.
Mádl Ferenc vállalja az államfőjelöltséget
A köztársasági
elnöki tisztsége jelölt Mádl Ferenc professzor, jogász-akadémikus vállalja
a jelöltséget - derült ki a vele készített interjúból, amely a Kossuth
Rádió szerda esti Krónika hírműsorában hangzott el. Mádl Ferenc elmondta,
drámai belső vívódás előzte meg a döntését, de végül meggyőződött arról:
"bizonyára igazuk van, amikor azt hiszik, hogy nekem ezt vállalni kell".
A
kérdésre, hogy megelégszik-e a kétpárti támogatottsággal, vagy ragaszkodik
a hatpártihoz, a professzor úgy válaszolt: egyetemi tanárként olyan generációk
nőttek fel körülötte, amelyek a jelenlegi különböző politikai erőkben -
így a parlamenti frakciókban is - jelen vannak. Mádl Ferenc úgy véli, hogy
sem a jogállamiságra vonatkozó nézeteit, sem emberi magatartását illetően
nem őriznek róla rossz emlékeket, így reméli, támogatják megválasztását.
- Én törekedni fogok arra, hogy a köztársasági elnök a pártok feletti, feltétlen alkotmányos és jogállami szerepét betöltsem - hangsúlyozta Mádl Ferenc.
Pártvélemények Mádl Ferenc államfőjelöléséről
A jelek szerint a parlamenti pártok csaknem kivétel nélkül helyeslik a FKGP döntését, hogy Mádl Ferend jogász-akadémikust jelölték az államfői tisztségre - derül ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket szerdán adtak az ügyben az MTI-nek. A jelölést helyesli az SZDSZ is, de ők a szavazás előtt még személyes konzultációk kezdeményeznek a jelölttel. A MIÉP viszont nem támogatja Mádl Ferenc államfő-jelölését, mert személyében az antalli politika folytatást látja - közölte Csurka István.
Fidesz
MPP
Mádl
Ferenc mindenféle szempontból megfelelő államfőjelölt és megválasztását
a Fidesz frakciója maximálisan támogatja. Így foglalta össze képviselőcsoportja
véleményét a Fidesz-frakció helyettes vezetője, Rogán Antal. - Mádl Ferenc
bizonyítottan pártok felett álló, integráló típusú személyiség, akinek
életútja igazolja, hogy nemzetközi szinten is képviselni tudja Magyarországot
- mondta Rogán Antal.
MDF
A
Magyar Demokrata Fórum megelégedéssel és örömmel fogadta Mádl Ferenc akadémikus
köztársasági elnökké jelölését - közölte Dávid Ibolya az MDF elnökségének
mai ülését követő sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke hozzátette: Mádl Ferenc
az Antall-kormány minisztere volt, akit 1995-ben az MDF is köztársasági
elnöknek jelölt. Üdvözölte Mádl Ferenc államfőjelöltségét a Magyar Demokrata
Néppárt elnöksége is.
MSzP
Kovács
László személyes véleményét ismertetve közölte: lát esélyt arra, hogy Mádl
Ferenc felül tud emelkedni a pártok közötti ellentéteken, hiszen nem kötődik
formálisan egyik párthoz sem, nem vett részt az elmúlt évek politikai csatározásaiban,
nem konfrontatív személyiség és tudósként széles körben elismert. A frakcióvezető
szerint ugyanakkor a jelölt támogatását megnehezíti az a mód, ahogy a jelölés
megtörtént.
SzDSz
Az
SZDSZ mindig azt szorgalmazta, hogy a köztársasági elnököt a politikai
pártok lehető legszélesebb konszenzusa mellett válasszák meg, s erre most
mutatkozik némi esély - hangsúlyozta Magyar Bálint a Szabad Demokraták
Szövetségének elnöke. Magyar Bálint ugyanakkor közölte: konzultációt kezdeményez
Mádl Ferenccel, az SZDSZ vezető testületei ennek megtörténte után döntik
el, hogy a párt képviselői támogassák-e a köztársaságielnök-jelölt megválasztását.
A szabaddemokraták a jelölt politikai alkalmasságáról kívánnak meggyőződni
- fűzte hozzá a pártelnök.
MIÉP
A
Magyar Igazság és Élet Pártja az antalli politika folytatódását látja Mádl
Ferencben, ezért nem támogatja a politikus államfő-jelöltségét - nyilatkozta
az MTI-nek szerdán Csurka István, a MIÉP elnöke, frakcióvezetője. A politikus
közölte: tisztelik Mádl Ferencet, mint embert és mint tudóst, ám nem tudnak
megfeledkezni korábbi tevékenységétől. Ennek ellenére egy kérdésre válaszolva
Csurka István kijelentette: az államfő-választás parlamenti szavazásán
a MIÉP-frakció is részt vesz, de nem adja voksát Mádl Ferencre.
Az államfő választás időpontja
A Házbizottság
dönt az időpontról.
Áder
János, az Országgyűlés elnöke várhatóan péntekre összehívja a Házbizottság
rendkívüli ülését, hogy döntsön a testület az államfőválasztás időpontjáró.
A köztársasági elnök megválasztásának legkorábbi időpontja május 22. és
23. lehet, a legkésőbbi pedig május 29. és 30. Május 22-én és 23-án rendes,
a későbbi időpontban pedig rendkívüli ülés keretében kerülne sor az államfőválasztásra.
Az MTI értesülése szerint az utóbbi dátum a legvalószínűbb.