• Mádl Ferenc életrajza
• Mádl Ferenc vállalja a jelöltséget
• Pártvélemények
• A Házbizottság dönt az álllamfő választás időpontjáról

Életrajz

Mádl Ferenc tagja volt az Antall-kormánynak és 1995-ben államfőjelölt is volt. Mádl 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.1961-1963 között tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán.
1973-ig az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgozott, majd egyetemi tanár lett. 1978-tól az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985 óta az egyetem Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője volt. Az állam- és jogtudomány kandidátusi fokozatát 1964-ben, a doktori fokozatát pedig 1974-ben "A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában" című disszertációjával nyerte el. 1987-től az MTA levelező, majd 1993-tól rendes tagja.
A jogász-akadémikus tudományos tevékenysége során főképp polgári, összehasonlító, valamint kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival foglalkozik. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának.
Vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított. Több könyv és tanulmány szerzője.
Pártonkívüli.
1990. május 23-tól 1993. február 22-ig az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete; közreműködés a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolása és azok megvalósulásának figyelemmel kísérése; külön megbízás alapján a kormány, illetve a miniszterelnök képviselete a nemzetközi szervezetekben; közreműködés az igazságügy-, a külügy- és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere egyes feladatainak megvalósításában.
1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kormánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a Vagyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett és a Bankfelügyeleti Bizottság elnöki tisztét is betöltötte 1993 februárjáig. Felügyeletet gyakorolt továbbá az MTA Központi Hivatala mellett az Országos Tudományos Kutatási Alap felett is. 1990. augusztus 17-től a kormány Tudománypolitikai Bizottságának elnöke, 1992 januárjától 1993 februárjáig pedig a Humánpolitikai Kabinet elnöke volt.
1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. E minőségében tagja volt a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabinetnek és az európai integrációval kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására alakult tárcaközi bizottságnak.
1994 februártól júliusig a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztján állt. 1991. január 7-től a Széchenyi István Emlékbizottság ügyvezető elnöke, 1993-tól a Kulturális Javak Visszaszolgáltatása Bizottságának elnöke, 1994 júniusától pedig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke.
1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt.
1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke.
1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja.
1999. március 15-én Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett, nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért.
Nős, egy gyermeke van.

Mádl Ferenc vállalja az államfőjelöltséget

A köztársasági elnöki tisztsége jelölt Mádl Ferenc professzor, jogász-akadémikus vállalja a jelöltséget - derült ki a vele készített interjúból, amely a Kossuth Rádió szerda esti Krónika hírműsorában hangzott el. Mádl Ferenc elmondta, drámai belső vívódás előzte meg a döntését, de végül meggyőződött arról: "bizonyára igazuk van, amikor azt hiszik, hogy nekem ezt vállalni kell".
A kérdésre, hogy megelégszik-e a kétpárti támogatottsággal, vagy ragaszkodik a hatpártihoz, a professzor úgy válaszolt: egyetemi tanárként olyan generációk nőttek fel körülötte, amelyek a jelenlegi különböző politikai erőkben - így a parlamenti frakciókban is - jelen vannak. Mádl Ferenc úgy véli, hogy sem a jogállamiságra vonatkozó nézeteit, sem emberi magatartását illetően nem őriznek róla rossz emlékeket, így reméli, támogatják megválasztását.

- Én törekedni fogok arra, hogy a köztársasági elnök a pártok feletti, feltétlen alkotmányos és jogállami szerepét betöltsem - hangsúlyozta Mádl Ferenc.

Pártvélemények Mádl Ferenc államfőjelöléséről

Fidesz MPP
Mádl Ferenc mindenféle szempontból megfelelő államfőjelölt és megválasztását a Fidesz frakciója maximálisan támogatja. Így foglalta össze képviselőcsoportja véleményét a Fidesz-frakció helyettes vezetője, Rogán Antal. - Mádl Ferenc bizonyítottan pártok felett álló, integráló típusú személyiség, akinek életútja igazolja, hogy nemzetközi szinten is képviselni tudja Magyarországot - mondta Rogán Antal.

MDF
A Magyar Demokrata Fórum megelégedéssel és örömmel fogadta Mádl Ferenc akadémikus köztársasági elnökké jelölését - közölte Dávid Ibolya az MDF elnökségének mai ülését követő sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke hozzátette: Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere volt, akit 1995-ben az MDF is köztársasági elnöknek jelölt. Üdvözölte Mádl Ferenc államfőjelöltségét a Magyar Demokrata Néppárt elnöksége is.

MSzP
Kovács László személyes véleményét ismertetve közölte: lát esélyt arra, hogy Mádl Ferenc felül tud emelkedni a pártok közötti ellentéteken, hiszen nem kötődik formálisan egyik párthoz sem, nem vett részt az elmúlt évek politikai csatározásaiban, nem konfrontatív személyiség és tudósként széles körben elismert. A frakcióvezető szerint ugyanakkor a jelölt támogatását megnehezíti az a mód, ahogy a jelölés megtörtént.

SzDSz
Az SZDSZ mindig azt szorgalmazta, hogy a köztársasági elnököt a politikai pártok lehető legszélesebb konszenzusa mellett válasszák meg, s erre most mutatkozik némi esély - hangsúlyozta Magyar Bálint a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke. Magyar Bálint ugyanakkor közölte: konzultációt kezdeményez Mádl Ferenccel, az SZDSZ vezető testületei ennek megtörténte után döntik el, hogy a párt képviselői támogassák-e a köztársaságielnök-jelölt megválasztását. A szabaddemokraták a jelölt politikai alkalmasságáról kívánnak meggyőződni - fűzte hozzá a pártelnök.

MIÉP
A Magyar Igazság és Élet Pártja az antalli politika folytatódását látja Mádl Ferencben, ezért nem támogatja a politikus államfő-jelöltségét - nyilatkozta az MTI-nek szerdán Csurka István, a MIÉP elnöke, frakcióvezetője. A politikus közölte: tisztelik Mádl Ferencet, mint embert és mint tudóst, ám nem tudnak megfeledkezni korábbi tevékenységétől. Ennek ellenére egy kérdésre válaszolva Csurka István kijelentette: az államfő-választás parlamenti szavazásán a MIÉP-frakció is részt vesz, de nem adja voksát Mádl Ferencre.

Az államfő választás időpontja

A Házbizottság dönt az időpontról.
Áder János, az Országgyűlés elnöke várhatóan péntekre összehívja a Házbizottság rendkívüli ülését, hogy döntsön a testület az államfőválasztás időpontjáró. A köztársasági elnök megválasztásának legkorábbi időpontja május 22. és 23. lehet, a legkésőbbi pedig május 29. és 30. Május 22-én és 23-án rendes, a későbbi időpontban pedig rendkívüli ülés keretében kerülne sor az államfőválasztásra. Az MTI értesülése szerint az utóbbi dátum a legvalószínűbb.