A Szlovák Köztársaság területe 49.000 km2, összlakossága 5.388.335 fő. A magyar kisebbség a legnagyobb kisebbség 567.296 fő (az 1991-es népszámlálási adatok szerint), ami a lakosság 10,76 %-a. Magyar anyanyelvű: 608.221 fő. A többi etnikai kisebbség: roma (1, 44%), cseh (1%), ruszin (0,33%), ukrán (0,25%). Területi megoszlás szerint a magyarság Pozsonytól az ukrán határig terjedő összefüggő déli, Magyarországgal határos területen él. 523 településen a magyarok száma meghaladja a 10%-ot, ebből 272 településen a lakosság több mint 80%-át, 150 helységben pedig több, mint 50%-át. A magyar népesség aránya 1961 és 1991 között - az összlakosságon belül - 12,43%-ról 10,76%-ra csökkent.

A magyarok által lakott Dél-Szlovákia évszázadok óta a mezőgazdasági termelésre legalkalmasabb terület, a magyarok többsége megmaradt a mezőgazdasági tevékenységnél, a földművelés azonban ma nem kifizetődő, mivel a rosszabb adottságú északi megyék mezőgazdaságát a kormány olyan magas támogatásban részesíti, hogy az szinte értelmetlenné teszi a déli területeken az agrártevékenység folytatását. A mezőgazdaság korszerűsítését, a piaci viszonyok kialakulását a tulajdoni helyzet tisztázatlansága is akadályozza. A többségében magyarok által lakott járásokban az ipar fejletlen, a munkanélküliség nagyobb, mint a szlovákiai átlag. Az utóbbi években egyre kevesebb állami támogatás jutott Dél-Szlovákiának. A magyarlakta járások kétharmada az EU rendszere alapján a legelmaradottabb terület sorába tartozik, amelyek nem érik el az EU átlag 30%-át. (A szlovák kormány megvitatta az ország regionális és szociális fejlesztési tervét. Ez alapján Szlovákia egyes terület 2000-2001-ben az EU PHARE- ISPA és SAPARD alapjából kaphatna támogatást. Szlovákia három alapból akár 200 millió eurora is számíthat a kidolgozott fejlesztési programok színvonalától függően.)

GDP/fő: 9792 USD (1996)

Augusztusban szigorúbb költségvetési politikára szólította fel Szlovákiát az IMF azért, hogy le lehessen szorítani a folyó fizetési mérleg hiányát, amely tavaly a GDP 10%-át tette ki. Ehhez az IMF szerint 3%-ra kell leszorítani a központi költségvetés deficitjét, ami a hazai össztermék 1,94%-át teszi ki (18 Mrd SK).

Összes külföldi adósság 1999. első negyedév végén: 9.653 millió USD

Külkereskedelmi hiány (az első hét hónapban) 28,947 Mrd SK (690 M USD).

A gazdasági növekedés tervezett mértéke 1999-re 3% (2000-re 2,5%).

A várható infláció: 11,8 %.

Munkanélküliség: 16,6 %.

Bruttó havi átlagkereset: 9682 SK (1999)

Nyugdíj: 4148 SK (1998)

Átlagos devizaárfolyam: 38.76 SK/USD (1999 első negyedév)

Privatizáció helyzete: A szlovákiai magyar lakosságot, amelynek csaknem egynegyede mezőgazdasági tevékenységből él, közelről érinti minden, a föld tulajdonjogának rendezésével összefüggő intézkedés. A jelenlegi törvények azonban nem teszik számukra lehetővé, hogy földjüket visszakapják. Ennek okai:

--- Máig érvényben van az 1945. április 5-én elfogadott kassai kormányprogram (amely a szlovákiai magyar, illetve a német kisebbségeket kollektívan bűnösnek mondta ki Csehszlovákia felbomlasztásáért) és Benes elnök 1945-ben hozott 33. és 108. sz. rendelete, amely a kollektív bűnösség alapján elrendelte vagyonuk teljes elkobzását. Az 1991. január 21-én életbe lépett reprivatizációs törvény (restitúciós és földtörvény) csak az 1948. február 25-e után államosított, szövetkezesített vagyon visszakövetelését teszi lehetővé. Ezzel a kárpótlási és privatizációs eljárás során a magyar kisebbségekkel szembeni diszkriminációt tovább is fenntartotta. Az 1948 után államosított földtulajdon esetében a visszakövetelhetőség felső határa 120 hektár szántó és 100 hektár egyéb föld (legelő, rét). Ezt azonban csak akkor lehet visszaigényelni, ha az eredeti tulajdonosnak vagy leszármazottainak jogát bejegyezték a földhivatalban. A földhivatalok azonban igen gyakran elmulasztották a tulajdonos névváltozásainak átvezetését a tulajdoni lapokon (1945-ben ugyanis a “szlovákká minősítést” érvénytelenítették), illetve a kollektivizálás után maguk az érintettek vagy örököseik sem szorgalmazták azt. A többségében magyarok által lakott Csallóközben a földek 80%-a rendezetlen tulajdonjogúnak számít. Az Állami Földalap észak- szlovákiai magánszemélyeknek és vállalkozásoknak adta tovább ezeket a földeket, s ez a korábban homogén magyarlakta területek etnikai összetételének megbomlasztására irányul.

Az EP áprilisban felszólította Csehországot a benesi dekrétumok eltörlésére, majd Josef Pfüringer, Felső-Ausztria tartományi kormányának elnöke Pavol Hrusovskyt, a szlovák parlament alelnökét kérte ugyanerre. Rudolf Schuster kijelentette, hogy a koalíciónak nem áll szándékában újra elővenni a kérdést.

A privatizáció 1998-ig igen vontatottan haladt, abba szinte kizárólag a kormánypártoknak volt beleszólása. Az állami vagyon szétosztása legtöbbször politikai szempontok szerint történt. A külföldi tőke lassan áramlott az országba, és annak is csak kis töredéke került befektetésre a magyarlakta területeken (0,2-3,4% (1997). Az utóbbi időben több lépés történt a privatizáció előmozdítása érdekében Szlovákiában. Elkészítették azoknak a vállalatoknak a névsorát, amelyek privatizációs szerződéseit az állam szeretné felülvizsgálni, amivel elősegítik azt, hogy tisztázódjon bizonyos vállalatok tulajdoni helyzete. Ez javíthatja a külföldi befektetések arányát is. A koalíció megállapodott a privatizációs szabályok módosításáról. A Demokratikus Baloldal Pártja beleegyezett abba, hogy csak a természetes monopóliumok (áram és gáz termelése és szállítása) maradjanak többségi állami tulajdonban. Az első bank-tendereket októberben tervezték kiírni, a távközlési társaság első csomagjának eladását a jövő év elejére tervezik.

1999. áprilisában írták alá Komáromban a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság illetékesei a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió megalakításáról szóló szándéknyilatkozatot. A régión belüli együttműködés felöleli a gazdaság és az idegenforgalom összehangolt fejlesztését. Bővítheti az oktatási, tudományos és innovációs kapcsolatokat, javulhat a környezetvédelem, a vízvédelem, a humanitárius és szociális együttműködés, közös üggyé válhat a kulturális örökség ápolása. A három érintett magyarországi megye: Komárom-Esztergom, Pest és Nógrád. Az Ipoly Eurorégió létrehozásáról szintén áprilisban állapodtak meg a felek. Létrehozásában a környezetvédelmi szempontok játszották a legnagyobb szerepet.

A Magyar – Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén a felek megállapodtak abban, hogy évente tájékoztatják egymást a szlovákiai magyar közösség és a magyarországi szlovák nemzeti kisebbség állami költségvetési támogatásáról.

Vissza a kezdőlapra Vissza a kisebbségi oldalra