"Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
  ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
  hordozd szívedben. Éld e rossz világot,
  és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
      hogy más legyen."

  (Radnóti Miklós: Nem bírta hát…)

Még nincs itt a tavasz. De aki mégis látni akarja a Szoborparkot, nem kell kimozdulnia. Immár a Magyar-Hon-Lapról is elérhetők a XX. század második felének lomtárba tett politikai műalkotásai.

A szoborparki séta sok tekintetben elgondolkodtatásra késztet. Ezek a "műalkotások" magukon viselik az elmúlt 50 év nyomait. Krónikások. Elsősorban egy országos léptékű agymosás dokumentumai. De a szobrok állapotának változása is érdekes: megtalálható rajtuk az '56-os forradalom lövéseinek kőbe fúródott névjegye csakúgy, mint a '89-es rendszerváltás idején megjelenő falfirkák és azok eltávolítására irányuló próbálkozások nyomai is.

A jelenben dokumentált múlt. Valakiknek talán ereklye?  Másoknak a legyőzött ellenség.
Régen a csatákban zsákmányolt zászlókat nem égették el. A fővárosok templomaiba helyezték, diadalmas órák emlékére.
Keseregni és ujjongani járnak erre hébe-hóba a látogatók. Őriznünk kell még e szobrokat?
Igen, Biztosan jobb így, mint ha bezúztuk volna őket. Ne féljünk, nem jönnek elő.
 

Vissza a kezdőlapra