A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1999. szeptemberében leállította az Ukrajnának nyújtott – 1998. szeptemberében megindított – EFF - kibővített hitelfinanszírozási programját. A 2,6 milliárd dolláros finanszírozási programból eddig 965 milliárd dollárt vett fel Kijev. A leállítás oka az, hogy Ukrajna főbb makro-gazdasági mutatói nem felelnek meg a nemzetközi pénzintézettel való megállapodásnak. John Odling-Smee illetékes IMF főosztályvezető december elején megerősítette a finanszírozás leállításának további fenntartását.

Ukrajna az államcsőd elkerülése végett tavaly és az idén is külső adósságainak átütemezéséért folyamodott hitelezőihez. Jelenleg Ukrajna külső államadóssága: 11,470 millió USD, jövőre pedig 3,2 Mrd USD külföldi adósságot kellene visszafizetnie. 1998-ban a Chase Manhattan, 1999-ben az ING Barings képviselőivel kötöttek megállapodást, az IMF aktív támogatását élvezve.

Az ország Európa legszegényebb államai közé tartozik. Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék 2 ezer USD felett van. A GDP folyamatosan csökken (1994-ben 23 %-os zuhanás volt, 1998-ban viszont 1,7 %-os). Az infláció öt év alatt 891 %-ról 11 %-ra mérséklődött.

Ukrajna legfontosabb kereskedelmi partnere még mindig Oroszország, ahová az ukrán export 23 %-a kerül, és ahonnan az import 48 %-a érkezik.

Az energiaipari vállalatok tartozásból eredő vesztesége 6,7 milliárd hrivnya, a 11O leginkább energiaigényes vállalat közül 99 tartozása összesen több, mint 1 milliárd hrivnya. Mivel az áramszolgáltató csak egy bizonyos központilag megszabott keretet használhat fel, az áramkimaradás több évre visszamenő gyakorlat Ukrajnában: a keret túllépésének elkerülése érdekében lekapcsolják a fogyasztókat. Miután Ukrajna energetikai rendszerét lekapcsolták az oroszországi rendszerről, idén még inkább romlott a helyzet. A tavalyi árvizet követően Kucsma elnök rendeletben utasította az energiaügyi minisztériumot, hogy Kárpátaljának a terven felül biztosítsanak elektromos áramot, így egy évig mentesült az áramkorlátozások alól. Az egy év elételtével azonban újra, hetente háromszor kikapcsolják az áramot reggel 7-től 9 óráig és délután 16-tól 18 óráig. A notórius adósokat lekapcsolják a hálózatról. Az áramkorlátozásoknak súlyos következményei vannak, így pl. a mindennapos idegesség vagy a normális termelés lehetetlensége.

Magyar – ukrán gazdasági kapcsolatok:

Kölcsönös információcsere indul a magyar (MÁV Rt.) és az ukrán (UZ) vasutak között. A határforgalmi bizottság tanácskozásán a felek az ősszel megállapodtak abban, hogy a záhonyi igazgatóság és az ungvári aligazgatóság között számítógépes információcsere indul. Megállapodtak abban, hogy az ukránok által egyoldalúan bevezetett korlátozásokat feloldják, ami a forgalom növekedését eredményezheti.

1999. november 14-én a köztársasági elnök választás második fordulójában – az 1994 óta hivatalban levő - Leonyid Kucsmát újabb 5 évre újraválasztották. A legfőbb közjogi méltóság ünnepélyes beiktatására november 3O-án került sor. Az első forduló eredménye alapján - annak második helyezettje - Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt az ellenfele. A választók szemében Kucsma a biztonságot, a stabilitást és átlátható perspektívát kínálta és a nyugati struktúrákba való integrálódást, a demokratikus piacgazdaságot képviseli. Beiktatási beszédében az államfő állást foglalt a reformok folytatása, az EU – orientáció, az Oroszországgal való stratégiai partneri viszony, a szomszédos országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés mellett. Egyes elemzők szerint Szimonenko elnökké választása a kommunista rendszer felélesztését, illetve a civilizált nemzetektől való elfordulást és a belső ellentétek kiéleződését vonta volna maga után.

Az elnökválasztással kapcsolatos észrevételek hatására Ukrajna Központi Választási Bizottsága azt ígérte Kovács Miklósnak (parlamenti képviselő, KMKSZ), hogy az ország jövőbeni választásain az országban élő nemzetiségek nyelvén is nyomtatnak szavazócédulákat.

Kovács Miklós (KMKSZ) kezdeményezte - a történelmi igazságtétel és a jogállamiság jegyében - azt, hogy az Ukrán Legfelsőbb Tanács törvényben rehabilitálja az 1944 novemberében bevonuló szovjet csapatok által ártalmatlanul elhurcoltakat - több tízezer 18 és 5O év közötti civil kárpátaljai magyar férfi, akik harci cselekményekben soha nem vettek részt - és nyilvánítsa semmisnek azt az 1944-ben hozott és még ma is érvényben levő munkácsi néptanácsi határozatot, amely a magyarokat az ukránok örökös ellenségévé nyilvánította, azaz a magyar nemzetiséget kollektívan bűnösek mondta ki.

Általános információ az ukrán kormányról: 1997 augusztusában lépett hivatalba. Az ukrajnai magyar nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozó tárcák vezetői:

A Minisztertanács elnöke: Valerij Pusztovojtenko. Belügyminiszter: Jurij Kravcsenko. Gazdaságiminiszter: Vaszilij Rohovij. Igazságügy miniszter: Szuzanna Sztanik. Kulturális és művészeti miniszter: Jurij Bohuckij. Külgazdasági és külkereskedelmi miniszter: Andrij Honcsaruk. Külügyminiszter: Borisz Taraszjuk. Mezőgazdasági miniszter: Mihajlo Hlagyij. Oktatásügyi miniszter: Valentin Zajcsuk. Pénzügyminiszter: Ihor Mityukov. Védelmi miniszter: Olekszandr Kozmuk vezérezredes.

A parlament (Legfelsőbb Tanács) elnöke 1998. július óta Olekszadr Tkacsenko.

Oktatásügy:

Mivel nem állnak rendelkezésre az államnyelv megfelelő elsajátításához szükséges feltételek, a tanintézetek nem kapnak kellő anyagi támogatást a tankönyvellátás megoldására, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (elnöke Orosz Ildikó) tavaly májusban aláírásgyűjtést kezdeményezett, amit most ismét folytatni kívánnak.

A magyar többségű beregszászi járás magyar tannyelvű iskoláiban megpróbálják rendszeresíteni a kétnyelvű, magyarul és ukránul nyomtatott bizonyítványok kiadását. Az ukrajnai nyelvtörvény értelmében azokon a területeken, ahol valamely nemzetiségi kisebbség tömbben él, lehetőség van kétnyelvű okmányok, nyomtatványok használatára. Első – eredményes - lépésként a tanügyi osztály megvitatta a kérdést a járási tanács és a járási állami közoktatás vezetőivel, illetve az érintett iskolák igazgatóival.

A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán 1993-ban szervezték meg – a pedagógusképzés mellett - a kertészmérnöki képzést, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanárainak közreműködésével. Mivel a magyarság legnagyobb része falun él és mezőgazdasággal foglalkozik, jelentős lépés az oktatás megindítása. A végzett fiatalok egyik része saját földén gazdálkodik, másik része pedig a városi kertészetben, virágkertészetekben és kutatóintézetekben dolgozik.

Ukrajna a következő nemzetközi szervezetek tagja:

A Független Államok Közösségének (FÁK) alapító tagja (1991. december 8.).
Az ENSZ tagállama (1945). Állandó ENSZ képviselő: Volodmir Jelcsenko.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagja (1992).
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja (1995).
Az Európa Tanács (ET) tagja (1995).
A Közép-Európai Kezdeményezés (1996) tagállama.

Az EBESZ novemberi isztambuli csúcstalálkozóján 54 állam- és kormányfő aláírta az európai biztonsági chartát és a konferencia zárónyilatkozatát. Magyarország számára fontos kérdés, hogy a charta hivatkozik az emberi jogokkal összefüggésben a nemzeti kisebbségek jogaira. A szöveg szerint a különböző autonómia koncepciók – összhangban az EBESZ alapelveivel – megóvják és elősegítik a különböző nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának megőrzését az adott államon belül. A charta előirányozza az EBESZ békefenntartók kapacitásának megerősítését, egy válságkezelő központ felállítását és szakértői adatbázis kialakítását. A dokumentum szerint az EBESZ tevékenységének a lényege a béke, a biztonság és a tagállami vállalások teljesítésének az előmozdítása.

MAGYAR - UKRÁN KAPCSOLATOK

Magyarország - az EU taggá válása előtt - nem vezeti be a vízumkényszert Ukrajnával szemben, de a kérdés rendezéséhez tárgyalásokra van szükség a két ország között a vízummentes határátlépésről szóló és a magyar-ukrán közös államhatáron való személyforgalmat biztosító megállapodások mielőbbi aláírása érdekében.

A KMKSZ november elejei kétnapos konferenciáján megfogalmazta és nyilatkozatba foglalta a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvény tartalmára vonatkozó igényeit. Történelmileg is jelentősnek tartja a törvény meghozatalát, a kisebbségben élő magyaroknak az anyaországhoz fűződő viszonyának intézményes rendezését. Orbán Viktor rádiónyilatkozatában kijelentette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet bizottságai dolgoznak ki javaslatokat a státusztörvénnyel kapcsolatos kérdésekre (pl. vegyes családok helyzete).

A határon túl élő magyarokat segítő szervezetek bemutatása:

A fennállása tizedik évfordulóját ünnepli a Rákóczi Szövetség. Eredetileg a felvidéki és a kárpátaljai magyarok megsegítésére jött létre, mára azonban már vannak alapszervezetei Erdélyben és a Délvidéken is. A szövetségnek - Magyarországon és a határon túl - összesen 37OO tagja és több mint 4O alapszervezete van. Nemrég alakították át közhasznú társasággá. Eddigi elnökét, Halzl Józsefet december 4-én az ünnepi közgyűlés megerősítette e tisztségében. A jubileumi közgyűlésen beszédet mondott Németh Zsolt, akinek meglátása szerint a szövetség fellendüléséhez hozzájárultak a térségben bekövetkező kedvező politikai változások. Szabó Tibor (elnök, HTMH) megállapítása szerint mára a magyar társadalom összessége igyekszik megvalósítani azokat a célokat, amelyeket a Rákóczi Szövetség 1989-ben megfogalmazott, többek között a határon túli magyarság megtartása a szülőföldjükön oly módon, hogy integrálódhassanak a magyar társadalomba. Duray Miklós (ügyvezető elnök, Magyar Koalíció Pártja) véleménye szerint a szövetség munkája hozzájárult ahhoz hogy ma differenciáltabb módon jelennek meg a határon túli magyarok gondjai.

A Katolikus Közösségek Hálózata a 8O-as évek végén jött létre azzal a céllal, hogy a magyar katolikus közösségek között kapcsolatot teremtsen. Tevékenysége jelenleg felöleli a teljes Kárpát - medencei régiót. A Hálóhoz tartozó közösségek száma összesen 8OO, amiből Kárpátalján 6O működik. A Háló által felkínált szolgáltatások sokrétűek: gyakorlati segítség nyújtás, szellemi és erkölcsi támogatás.

KULTÚRA

Ungváron megnyitották a kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Kulturális Központját, ami a rendezvények helyszíne mellett kulturális kutató centrum is lesz. Az ünnepségen a megyei állami közigazgatás elnöke felolvasta Kucsma elnök levelét, amelyben az államfő üdvözölte a kisebbségi szervezetek képviselőit és méltatta a központ létrehozását.

Kárpátalja megyei oktatási főosztályán belül olyan osztály alakult, amelynek tevékenységi körébe a nemzeti kisebbségek oktatási igényeinek kielégítése tartozik. A megyében 122 iskolában folyik nemzetiségi nyelven oktatás, kb. 3O ezer diákkal. Ezeknek az iskoláknak a zöme (kb.1OO) magyar tannyelvű. A Novini Zakarpattya hivatalos lap megállapította, hogy a nemzetiségi iskolákban a legnagyobb gondot az ukrán nyelv és irodalom oktatása (5O %-os a pedagógushiány), valamint az ukrán nyelv tanításához szükséges tankönyvek hiánya okozza. A kárpátaljai megyei oktatási főosztály kezdeményezi, hogy a vidék valamelyik felsőoktatási intézményében képezzenek ukrán-magyar szakos tanárokat a nemzeti iskolák részére.

A nemzetiségi oktatás gondjainak hatékony megoldását kívánja elősegíteni a nemzetiségi iskolák oktatási tevékenységének koordinációs központja is, amit az idén hoztak létre Ungváron.

A Credo Alapítvány (elnöke Ivaskovics József) fő céljai között szerepel a magyar nemzeti kultúra hagyományainak ápolása és megőrzése, a tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása a zene, a kultúra és a művészet területein. Hivatalosan csak egy, ténylegesen azonban már három éve annak, hogy néhány művészetbarát ember létrehozta a szervezetet, melynek fő feladata a magyar nyelvű zene-és művészeti iskolák létrehozása Kárpátalján és az iskoláknak való anyagi segítségnyújtás (alapítás, működési feltételek, tankönyvek finanszírozása). Ennek eredményeképpen 2OOO-ben új zeneiskolát szeretnének nyitni Ungváron.

A MAGYAR KISEBBSÉG EGYES KÉRDÉSEI

Távlati célként minden magyar szervezet programjában szerepel az autonómia különböző formáinak megteremtése. Az autonómia görög eredetű fogalom, szó szerint öntörvényűséget jelent. Önkormányzat, vagy valamely közösségnek olyan megszervezése, amelynek keretében saját ügyeit maga intézi. Amennyiben az autonómia teljes, magába foglalja a szabályozás (jogalkotás), a végrehajtás (igazgatás) és az igazságszolgáltatás jogát is. Amennyiben az autonómia részleges vagy korlátozott, a jogok gyakorlására csak az életviszonyok meghatározott körében, pl. kultúra, ill. korlátok között, más hatóságoktól való függőségben kerülhet sor. . Megvalósítását a különböző kárpátaljai magyar szervezetek eltérő módon képzelik el. Az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége (UMDSZ) az egyéni és kulturális autonómiát, valamint Magyar Nemzetiségi Körzet kialakítását támogatja, és az 1991. évi december 1-ei népszavazás eredménye alapján szorgalmazza egy Kárpátaljai Különleges Önigazgatási Terület létrehozását. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) programjában a nemzetiségi önigazgatás megteremtése a cél, amit nemzetiségi önkormányzat vagy területi autonómia megteremtése útján kíván elérni. A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség legfőbb politikai célja - a népszavazás eredménye alapján - a magyar autonóm körzet létrehozása.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra