2000. július 25-ikén megtartott ülésének 1. napirendi pontjához
A napirendi pont elnevezése: A 2000. évben az ország védelmének kiegészítő pénzeléséről szóló törvény módosításáról szóló törvény javaslata
Hozzászóló: Balla Lajos-Laci, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője
Megjegyzés: a szöveg a felszólaláskor használt jegyzet és a visszaemlékezés alapján készült, mivel a gyorsírói jegyzeteket – ellentétben az ügyrendi szabályozással – a felszólalást követően a Parlament szakszolgálata nem adta át a felszólalónak.
Elnök úr, tisztelt képviselő kollégák és kolléganők!
Engedjék meg, hogy eleve kijelentsem, én:
a) mint felelős egyén,a törvény javaslata ellen fogok szavazni.
b) mint a vajdasági magyar nemzeti közösség tagja,
c) mint a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője
Szeretném megindokolni döntésemet:
1. Valószínűleg tudják, hogy a vajdasági magyarok nagy többsége erőszakmentes, ellenzi az erőszakot, toleráns és nincs felfegyverkezve. Mindebből arra következhetünk, hogy ezek az emberek az Alkotmánnyal előírt sorkötelezettséget nem becsületbeli ügyként élik meg, hanem erőszakként, amelyet az Alkotmányban sorkötelezetteknek nevezett fiatalemberek ellen foganatosítanak.
Nagy valószínűséggel ez a helyzet a többi nemzeti közösségnél is, mert különben az elmúlt tíz éves időszakban az országot nem hagyta volna el körülbelül 500.000 tehetséges fiatal.2. A tények cáfolhatatlanok és könyörtelenek. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban a GDP-ből (a tőlem idősebbek kedvéért: a társadalmi össztermékből) a honvédelem részére – ahogyan Zebić kormányfőhelyettes úr is beismerte – 7, 4%-ot választanak ki, ami a kiegészítő adóbevételekkel együtt több mint 10%. Abban az esetben, ha az össz szövetségi költségvetést nézzük, abból a katonaság részesedése mintegy 75%-ot tesz ki.
Mi a helyzet a tranzícióban lévő országoknál? Ők a GDP-ből 2 és 3% közötti összeget választanak ki, s ez az összeg az adott ország költségvetésének 10%-a körül mozog. Ha pedig a fejlett országokat szemléljük, náluk a GDP 4%-a fedezi a honvédelem költségeit, ami az ország költségvetésében 20% körüli összegként jelenik meg.
Szintén tény, hogy a javasolt növekedést legjobban a mezőgazdasági termelők fogják megérezni, mivel a mezőgazdasági felszerelés és mechanizáció után fizetendő forgalmi adó növekszik 0,6%-ról 1%-ra, azaz ez a növekedés 66.67%-ot tesz ki. Ez őket különösen érzékenyen érinti, mivel termékeik szigorú állami felügyelet alatt állnak, s ezt a szocális béke megőrzése miatt teszik az illetékesek. Mindebből látható, hogy a szövetségi kormány ezzel a törvénnyel azt fogja elérni, hogy a mezőgazdaságban tovább növekednek majd a veszteségek.
Jelentkezik még az inflációgerjesztő hatás is, azonban erről a szakembereknek kellene nyilatkozni.3. Most pedig azokról az elvi kérdésekről szeretnék beszélni, amelyeket mindeddig nem vetettünk fel. Kihangsúlyozom: sem a kormány tagjaitól, sem pedig képviselőtársaimtól nem várok választ a kérdésekre.
a) Minek nekünk 80.000 katonát számláló katonaság, amikor az egész világon a hasonló lakosságú államoknak nincs 20-30.000-nél több katonájuk?Számomra ezek a kérdések jelenleg a legfontosabbak, különösen a nehéz gazdasági helyzet miatt, de az sem elhanyagolható, nemsokára itt lesznek a választások, s a választási hadjárat idején ezekről állampolgáraink is megkérdezhetik az hadjáratban részt vevő pártokat, illetve azok képviselőit.
b) Minek nekünk sorkötelezettségen alapuló katonaság, amikor a világ egyre több országában önkéntes alapon szerveződő professzionális katonaságok vannak? Mindnyájan tudjuk, hogy még Oroszország is tervezi az ilyen jellegű áttérést.
c) Minek nekünk katonai-szakmai honvédelmi minisztérium, amikor a demokratikus országokban ez a minisztérium látja el a katonaság feletti parlamenti ellenőrző szerepkört, de úgyszintén léteznek a katonaság és a minisztérium feletti civil kontroll szervei is?
d) Nem gondolják már az illetékesek, hogy ideje lenne megkezdeni a katonaság alkotmányos reformját?
Kérem mindazokat a képviselőket, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, szavazzanak a törvényjavaslat ellen!
Balla képviselő úr e-mailon küldte meg hozzászólását. Adataithoz annyit teszünk hozzá, hogy a magyar költségvetésben 5 százaléknyi a honvédelem, a nemzeti össztermék 1.8 százaléka. Ezt is nehezen viseljük, igaz. A fentieket édemes megfontolni, amikor - akár a legtisztességesebb szándéktól vezettetve - a honvédelmi költségvetés lefaragását javasolják egyesek.Surján László
Vissza
a kezdőlapra