Öt
éve a boszniai Sebrenicában tömegmészárlás volt. Július 11-én tömegek zarándokoltak
a helyszínre. A diplomácia kar jelenlétében Izetbegovics államelnök úr
emlékezett meg a tragikus eseményről.
Radisics
úr, az államelnökség szerb tagja nem jelent meg, ezt zokon is vették sokan.
A megemlékezés résztvevőinek viszont a távollevő elnökségi tag olyan levelet
küldött, amely mégiscsak hozzájárulás a kiengesztelődéshez.
Aminek
azonban előfeltétele - mondta egy muzulmán főpap - az igazság érvényesülése.
Ezen pedig a bosnyákok a háborús bűnösöknek a hágai bíróság elé állítását
értik. Elfogatásuk folyamatos, de igen lassú. Sokan valamiféle paktumot
sejtenek a háttérben. Az igazi, a legfőbb bűnös kétségtelenül Milosevics.
Az említett főpapnak személyesen is van mit megbocsátania: felesége és
gyermekei lettek az értelmetlen háború áldozati.
A
lelki sebek lassan gyógyulnak. Az épületeken ütött lyukak Szarajevóban
még lassabban. Sokan reménytelenek, sokan szegények.
Bosznia
válaszúthoz érkezett. A következő hónapokat a novemberi választás gondolata
járja át. Ez, meg az Európa Tanácsba való belépés a politika két legfontosabb
eleme számukra.
Az
ET viszont megkötötte magát. Olyan mandátummal mentem Boszniába, hogy a
tárgyalások folytatásának feltétele a választójogi törvény meghozatala.
Ezt
pedig csak egyéni érdekeik félre tételével képesek meghozni. A feltörekvő
pártok és azok nyugati támogatói azt remélik, hogy erre nem kerül sor.
Ekkor a novemberi választások előtt a kormányzó erőket lehet támadni: nem
jutottak közelebb az ET tagsághoz.
A
válaszút lényege a következő: Bosznia vagy megmutatja, hogy képes önmagát
kormányozni, lényeges és kényes törvényeket meghozni, vagy marad mi most,
nemzetközi protektorátus, amelyet holmi szeszélyből államnak neveznek.
Az utóbbi esetben azonban nem lesz az Európa Tanács tagja.
Remélem, megoldják a problémát. Nekünk is szükségünk van egy stabil Boszniára.
Surján László
