Hosszú viták után döntött az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése amellett, hogy nem maradhat következmény nélkül az oroszok aránytalanul nagy katonai fellépése, az emberi jogok durva és sorozatos megsértése. A Közgyűlés végül is nem fogadta el azokat a javaslatokat, hogy egyáltalán nem igazolható az orosz képviselők mandátuma, de megvonta tőlük a szavazati jogot.

Az orosz reakció a sértődés volt. A delegáció többsége elhagyta a termet. A kivonulások, mint a magyar parlamentben is látjuk, nem szoktak komoly hatást gyakorolni senkire. Tegnap este a moszkvai külügyminiszter hosszú interjúban fejtette ki nézeteit, súlyos hibának minősítve a döntést, s arra is rámutatva, hogy ezzel a lépéssel az ET a saját politikai súlyát akarta növelni. E tekintetben valóban fején találta a szöget. Pontosabb lett volna ugyan a fogalmazás, ha arra mutat rá, hogy elítélő döntés nélkül teljesen megszűnt volna az ET tekintélye. Nem lehet ugyanis elvekről, Európa lelkiismeretéről beszélni, ha a katonailag erős tagállamoknak mindent szabad.

Tudjuk, a csecsenek sem szentek. Ez szó szerint el is hangzott így a vitában. Az ET azonban csak a tagállamok ellen tud szankciókat hozni. Moszkva a döntés megváltozatását sürgeti, s addig fagyasztja az ET-vel való kapcsolatait. Az ET nyilván kész lesz a változtatásra, ha érdemi javulás lesz az ügyben. Erre azonban még senki nem tett még ígéretet sem Moszkvában.