A miniszterelnöki beszédnek a Magyar Nemzet január 3-i számában megjelent szövegében, egész bekezdések foglalkoznak azzal, sőt az egész gondolatmenet arra épül, ami a lap szerint ott nem hangzott el. Miután én végighallgattam a miniszterelnök ünnepi beszédét, kijelenthetem, hogy a nyomtatásban megjelent szöveg azt hűen adja vissza. Íme például:

"Európa nem egyszerűen egy földrész. Hiszen itt, a Kárpát-medencében éltünk mi, magyarok már István előtt is. Itt éltünk, és nem kellett egy tapodtat sem mennünk azért, hogy Európába érjünk.
Más kellett ahhoz. Egy korona.
Egy korona, melyet a keresztény egyház feje küldött Istvánnak, hogy általa felkent királlyá tegye. Királlyá, aki nemzetet és hazát teremt. Olyan országot alkot, amely nem kevés küzdelem, harc és elveszett életek árán képes részévé válni a keresztény Európának. Ez a korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. Már ez is elegendő ok lehetne arra, hogy magunkkal vigyük az új évezredbe…."

"A századok során sok minden elveszett, de a korona, az ország és a nemzeti függetlenség megtestesítője, valamiképpen mindig megmaradt. Ezért gondolta Kossuth, hogy jobb a föld alá ásni, és Mindszenty, hogy jobb helyen van a távoli Amerikában, semhogy itthon a megszállók kezébe jusson. Fontosabb dolog a biztonság, mint a távolság, vélhette a hercegprímás…"

"Az lett a hivatásunk, hogy a szovjet birodalom végleges meggyengülését a magunk javára fordítsuk, kimenthessük Magyarországot az összeomló birodalom lezuhanó gerendái alól, talpra állítsuk, megerősítsük, s mindannyiunk közös otthonává tegyük. Olyan otthonná, ahol: 'Istenhez méltó és az embernek felette jó, ha minden egyes ember szabadságban éli le életét' Ahogy Szent István ajánlotta nékünk…."

"A kereszténység felvétele és az államalapítás - az az ezer évvel korábbi millennium - az elindulás pillanata volt a magyarok számára…"