Hannoverben, a világkiállítás elegáns Európa sugárútján tegnap megnyitották az Expo 2000 egyik legeredetibb alkotását, a Vadász György tervezte magyar pavilont. Maga a világkiállítás ma kezdődik.

Mint egy I. Erzsébet-kori vitorlás hadihajó oldalán a lőrések, úgy nyíltak az impozáns, fával borított, ívelt szerkezet ablakai, ám hatfontos ágyúk helyett nyolc nagy tévéképernyő, hangszórók, képek bukkantak elő. Cseppkőbarlang, vízesés, évszakok, növények, állatok, a Balaton, Aquincum, sámán, Szent Korona, Corvinák, török világ, romák vigadnak, gépsorok, emberi arcok, egy mosolygós kisfiú. Magyarország ezeréves története 15 percnyi képben-hangban.

A pavilonmegnyitó közönsége nagy tetszéssel fogadja a bemutatót, fejük felett a két emberi kezet formáló teret acélkötelekre kifeszített ponyvatető zárja. Az építész meghatott, Gérnyi Gábor expófőbiztos bizakodó, Pongorné Csákvári Mariann, a Gazdasági Minisztérium államtitkár-helyettese Magyarország világ előtti kitárulkozásáról beszél.

Magyarország egy elvetélt expókísértettel a háta mögött nekifeszült, hogy megmutassa, mire képes. A magyar pavilon méltó az elegáns lakcímre, a hannoveri Expo 2000 Európa sugárúti helyére. Szomszédaink a dánok, szemben a belgák, amott a hollandok csoda érdekes többemeletes bioháza. A pavilonban a Budapest Ragtime Band hangol, a vendégek a két oldalszárnyban lévő kiállítással ismerkednek.

Negyvenmillió látogatót várnak a rendezők Hannoverbe. Ez a háború utáni, megújult Németország eddigi legnagyobb szabású vállalkozása. Európa, az EU egyik vezetője, Magyarország legfontosabb gazdasági partnere belead apait-anyait, hogy minden rendben menjen, és ezen még az amerikaiak önálló pavilontól való – itt némi megütközéssel fogadott – visszalépése sem változtatott.

A magyar pavilon előtt, az Európa sugárúton, két terepszínű ruhás határőr vigyáz a biztonságra, egy teherkocsi munkásai a szomszédban az utolsó simításokat végzik, szerszámaikat pakolják el. A magasban a német posta emblémáját viselő sárga libegőkabinok billegnek. Egyelőre üresen, próbafutásként. Várják a megnyitó emberhullámait.