Januárban az Európa Tanács tíz pontban foglalta össze, hogy mi mindent kell Oroszországnak tennie, hogy jó irányba forduljon a csecsen kérdés. Azt is egyértelműen kimondták a képviselők, hogy ha a kívánatos lépések nem történnek meg, az Európa Tanácsnak az áprilisi ülésen át kell értékelnie Oroszország tagságával kapcsolatos véleményét.
Hasonlóan éles viták után Ukrajna is nehéz helyzetbe került. Ám az ukrán kérdés - mivel az elnök alávetette magát az alkotmánybíróság döntésének, és mint az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének vezetése nevében Surján László (ld. képünk) kifejtette, a múlt hónapban a halálbüntetés megszüntetésével jelentősen közeledett az európai értékek felé - pillanatnyilag lekerült a napirendről. Ukrajna tagságának megszüntetése csak akkor jönne ismét szóba, ha a az elnök által meghirdetett népszavazás eredményét alkotmányellenes lépésekre használnák fel.
Az
orosz kérdés azonban éles viták tárgya maradt. Sokan azon a véleményen
vannak, hogy Oroszország kizárása csak ártana az ügyeknek, mások viszont
egy "puha álláspont" miatt az Európa Tanács tekintélyének és szavahihetőségének
megszűnésétől félnek. Lehet, hogy a két vélemény között egy köztes álláspont,
a Surján László által előterjesztett megoldás lesz a kompromisszum? Surján
ugyanis elfogadná az orosz képviselők mandátumát, de felfüggesztené szavazati
jogukat.
Pillanatnyilag
azok látszanak többségben lenni, akik még május végéig esélyt adnának az
oroszoknak, hogy szankciók nélkül rendezzék az ügyeket, de ha az emberi
jogok addig sem érvényesülnek, Oroszország teljes kizárását kezdeményezik.
Ez a kizárás azonban az Európa Tanács tagállamai kormányainak a kezében
van, és aligha lehet elképzelni, hogy a kormányok egy ilyen hidegháborús
időket idéző lépésre szánnák el magukat. Surján szerint a Parlamenti Közgyűlés
sokkal árnyaltabb eszközökkel rendelkezik, mint a miniszteri tanács, s
ezért célszerű egy olyan lépés, amely figyelmeztet ugyan, de nem zárja
ki a személyükben teljesen ártatlan orosz képviselőkkel való folyamatos
párbeszédet.