Vissza
a kezdőlapra
A Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében munkavacsora volt amelyen a címben jelzett témáról Gerhart Stoltenberg és Surján László tartottak bevezető előadást.
A magyar álláspontot kifejtő Surján beszéd gondolatmenete a következő volt:
A magyar társadalom igenli az Európai Unióba való belépést, elsősorban érzelmi okokból. Szent István már Európa nyugati feléhez kapcsolt minket, most csak követjük az ő útmutatását.
Ezen kívül sokan valamiféle bőségszarúnak képzelik az EU-t, ám mások mumusnak látják, mert rossz politikusok már több mint egy évtizede mindig az EU-ra hivatkoznak, ha valamely kellemetlen döntést kell megindokolniuk.
Sokan az időpontokon lovagolnak, pedig nem annyira jelentős, mint hinnénk. Fontosabb, hogy a felvétel már meggátolhatatlan. Értjük és elfogadjuk, hogy az eredetileg hat országra méretezett intézményrendszer változatlan szabályokkal nem működőképes 15-20 ország esetén.
Az EU története a bővítések története. Ám soha nem vettek fel 10 + 1 országot egyszerre. Most sem így lesz, ezért a 26-28 országot befogadni képes szerkezet létrejötte előtt az első új tagokat nyugodtan fel kellene venni.
Az azonban biztos, hogy az EU-ban meg kell reformálni a szavazások rendjét, csökkenteni a konszenzust kívánó döntések számát. Dönteni kell a nyelvhasználatról, de nem lenne szabad visszaszorítani az anyanyelv használatának jogát a plenáris üléseken.
A Heider jelenség mögött ugyanis valamilyen mély aggodalom húzódik meg, máskülönben nem szavazott volna rájuk minden negyedik osztrák. Ha a középpártok nem tárják fel, mi is van az emberek lelke mélyén, s nem tudják eloszlatni jogosnak vélt aggodalmukat, folyamatosan tért fognak veszíteni. Nem buta szankciókkal, hanem okos elemzéssel és ennek megfelelő cselekvéssel lehet megelőzni a bajt.
Akarjuk-e hát ezt az EU tagságot.
Akarjuk.
De nem fogadjuk el, hogy az EU elvekre hivatkozik, de önérdekből lép, mint most a belgák, franciák akciói nyomán Ausztria ellen.
A morálról nem beszélni kell, hanem élni. Akarjuk az Uniót, de tudjuk, nem lesz jövője, ha nem szilárd alapra épül. Szilárd alap pedig csak egy van: az evangélium. Mi is elmondjuk Robert Schumannal: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.