A GDP növekedése a negyedik negyedévben meghaladja az 5 százalékot, s így az 1999-re számított érték 4 százalék felett lesz. Esély van tehát arra, hogy a GDP növekedése 2000-ben nagyobb legyen a költségvetésben tervezett 4,5 százaléknál, s akár az 5-6 százalékot is elérje.
A 2001-ben az infláció a 4-5 százalékra mérséklődhet, ekkor megszűnik a csúszó leértékelés, a forint árfolyamát az euróhoz lehet kötni, továbbra is gyors lehet a gazdasági növekedés, és 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal lehet majd számolni.

A jövő tehát biztató. Járai Zsigmond kijelentette: nem törekszik a költségvetési hiány nagyon gyors csökkentésére, mert az akadályozhatná a gazdasági növekedést. Az idén 0,8 százalékponttal csökkent a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított aránya, s 2000-ben további 0,5 százalékponttal mérséklődik.
A pénzügyminiszter az adórendszer változtatásának célját az adórendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételében jelölte meg. Továbbra is szükségesnek látja a tőkejövedelmek megadóztatását, hogy csökkenhessen a munkajövedelmek adója.
0A magunk részéről sajnáljuk, hogy ez nem történt meg már most, s noha nem kellemes dolog új adófajtákat bevezetni, mégis helyeselhető, ha a változások igazságosabb teherviselést jelentenek és az ország gazdasági fellendülését segítik. A tőkejövedelmek adóztatása és a munkajövedelmek terheinek csökkenése pedig épp ennek a kritériumnak felel meg.

Javasoljuk olvasóinknak, hogy a holnapi napilapokban keressék meg Járai miniszter úr nyilatkozatát, és vessék egybe a fentiekkel. Örülnénk, ha tapasztalataikat megosztanák velünk a mkdsz@emil.alarmix.org e-mail címre írott levélben.