A kormány tevékenysége

MÉRLEG A kormány az elmúlt másfél év alatt teljesítette, amit ennyi idő alatt megvalósíthatott programjából. Még bő két éve van a következő választásig, hogy gazdasági intézkedéseivel közelítse országunkat az európai követelményekhez, tovább lépjen a szociális igazságosság megvalósításában és a hatékony népesedéspolitikában. Lesz idő és erő, hogy kiigazítsa az 1990 óta elmulasztott, vagy Hornék által elszabotált rendszerváltozási lépéseket.

AUTÓPÁLYA, AUTÓÚT 2000 áprilisával kezdődően öt év alatt hatszáz kilométernyi új, korszerű autósztráda épül Magyarországon.

Több hátrányos helyzetű régió kapcsolódhat majd be az európai vérkeringésbe és a nemzetközi főútvonalak rendszerébe. Ráadásul a beruházás még olcsóbb is lesz az előző kormány által tervezettnél, növeli a foglalkoztatást és emeli a termelési értéket. A kormány lehetőleg a magyar munkaerőt foglalkoztató vállalatokat akarja a kivitelezéssel megbízni.

Az ellenzék - amely az utóbbi hónapokban a kormánysikerek ellensúlyozására naponta kérte számon, hogy múlt évben egyetlen kilométer autósztráda sem épült, - a bejelentés pillanatában hangot váltott. Most már formai okokba kapaszkodva lassítani igyekszik az előkészítést, közbeszerzési eljárást követelve ott is, ahol az nem kötelező, viszont háromnegyed évvel késleltetné a munkák megkezdését.

LAKÁSPOLITIKA A fentiekhez hasonló módon próbálkozik a média a kormány másik intézkedésének, a kedvezményes lakáshiteleknek és a fiatalok lakáshoz juttatásának lejáratásával, az érintettek elbátortalanításával, a nem érintettek félrevezetésével.

Kétségtelen, hogy a feltételek teljesítése nem könnyű, szigorú takarékosságot és a jövőbe vetett nagy bizalmat, kemény munkát igényel, gyermekvállalással, szilárd családi bázissal. De a "szocializmusban" könnyű volt? Akkoriban majdnem reménytelen volt állami támogatást, bankkölcsönt szerezni. Legtöbbünknek majdnem az egész élete a saját, vagy a gyermekei lakásproblémájának a megoldásával telt el. Könnyű legfeljebb azoknak volt, akik ingyen adományozták egymásnak a másoktól elrabolt házakat, villákat, lakásokat, és akiknek a gyerekei ma ócsárolják a mai fiatalokat támogató rendelkezéseket.

PÁRTINGATLANOK Az MSZP-nek ma is tömegével van ingyen használt állami ingatlan a kezében, másoknak 10-20, vagy egy sem. Elképzelhető, hogy a rendezés igénye miatt nagy lesz az átkozódás, előjön újra az MDF-Fidesz "székházügy", miközben a baloldal még ma is elsinkófál olyan ingatlanokat, mint a csillebérci volt Úttörőtábor, vagy az SZDSZ székháza. A független bíróságok tétlenül tűrték azt is, hogy Giczy elkótyavetyélje a KDNP székházát. A jog és az erkölcs ezen a területen még nincs összhangban.

Kormány és ellenzék

A korai belvizek után a Tisza-szabályozás óta nem látott árvizet hozott a tavasz a Tisza egész vízgyűjtő területén. Csodával határos, hogy az ország képes elviselni ennek pénzügyi és lelki terheit és most látszik meg az a komoly szervező képesség, amelyet az annyit csepült kormány felmutat. Mostanában sokan teszik fel a kérdést: vajon képes lett volna-e erre az országot szétziláló pártállam, vagy szocliberál kormányzat? Jobb nem is gondolni rá.

Az ellenzék legújabb gumicsontja alaposan kipróbálja a műfogakat. Miután a pénzügyminiszter - csak elméletileg - feltette a kérdést, hogy nem lenne-e helyes jövő évtől a minimálbért felemelni 40 ezer forintra, rövid tanácstalanság után az ellenzék, és az őt támogató "érdekvédelmi" szervezetek azonnal találtak nyolc-tíz ellenérvet. Az hogy már a béremelést is ellenzik, komikumba fullasztja minden eddigi és jövendő érvelésük komolyságát. Az abszolút irigység oda fajult, hogy már azt is ellenzik, ami még nekik is jól jöhetne. Kétségbe ejti őket a gazdaság dinamikus fejlődése, amelyet mér le sem tagadhatnak. De ha nem dicsekedhetnek vele, hogy ezt ők adták a NÉPNEK, akkor inkább ne is legyen. Se gazdasági fejlődés, se magasabb bér.

Országgyűlés

MEGFIGYELÉSI ÜGY A kormány ellen összpontosított támadásokhoz hasonló jelenségeket a törvényhozásban is tapasztalhattunk, a “megfigyelési ügy” tárgyalásakor. Mintha nem tudnánk mindannyian, hogy kik a besúgásra, mások megfigyelésére és lejáratására épült rendszer örökösei, akik maguk is sokáig működtettek és meghallgattak besúgókat. Egyik napról másikra le tudnának mondani a mások utáni szimatolásból származó előnyökről? Hiszen az elmúlt másfél évben is hány kiszivárogtatás és iratlopás tanúi voltunk! Érdekes módon ezek mind a mai ellenzék javát szolgálták. Miért higgyük hát el, hogy a Horn kormány idején nem éltek a kezükben lévő szolgálatok működtetésével?

MÉDIA Nem könnyű a média-kuratóriumok ügyében sem tisztán látni. A médiatörvényt a Horn-kormány kétharmados többsége idején hozták. Akkor azt hitték, hogy mindig ők lesznek többségben és nekik tetsző kuratóriumokat tudnak majd választani. Ez a számításuk nem jött be és most egy általuk szélsőjobboldalinak nyilvánított párttal, a MIÉP-pel kell osztozniuk az ellenzéknek járó kuratóriumi helyeken. Érthető, ha Csurka törleszt, és nem könnyíti meg a baloldal dolgát. Az azonban hazugság, hogy a MIÉP a kormánypártokkal együtt szavazott a kuratóriumi tagok megválasztásakor. A MIÉP képviselői a kormánypártok ellen szavaztak, ellenőrizni lehet a névszerinti listákból.

Ezzel hozzák most összefüggésbe a legfőbb ügyész lemondását, mintha a médiaszavazás elleni tiltakozásként mondott volna le. Valójában a legfőbb ügyész több súlyos hibát követett el. Az egyik, hogy félreértette az Alkotmánybíróságnak a kuratóriumokról vonatkozó döntését, vagy tudatosan szembehelyezkedett vele. Áder János, az Országgyűlés elnöke bebizonyította, hogy Györgyi Kálmán legfőbb ügyész állásfoglalása téves. Hogy ezért mondott-e le, azt nem lehet tudni, mert nem mondta meg. És ez a másik hibája, mert ezzel alkalmat ad az ellenzéknek a kormányoldal rendszeres rágalmazására. A főügyész tévedése különösen súlyosan érinti az SZDSZ-t, mert a főügyész érvelésére hivatkozva akar az Alkotmánybíróságnál fellépni a házelnökkel szemben. A főügyész, sajnos, nem ismeri el tévedését. Valójában azonban már az is hiba volt, hogy válaszolt az SZDSZ kérdésére, a legfőbb ügyész ugyanis nem jogosult a törvények és jogszabályok értelmezésére.

MAGZATVÉDELEM Rövidesen sor kerül a magzatvédelmi törvény módosítására is, amit egyesek hibásan csak abortusztörvénynek neveznek. Ezzel kapcsolatban is nagy viták várhatók. Az MKDSZ elnöksége - Surján László javaslatára - az előterjesztés elutasítására szólította fel a képviselőket. A frakció nemmel fog szavazni még akkor is, ha módosítványai elnyerik a többség támogatását. Ez a döntés összhangban van katolikus püspöki kar álláspontjával. A törvény egyébként nem az abortusszal, hanem a családok és a magzat védelmével foglalkozik. Az MKDSZ által beterjesztett módosítványok három célt akarnak elérni: (1) a gyermekek utáni adókedvezménynek a fogantatás után harmadik hónaptól való bevezetését, - a Bokros csomag által megszüntetett várandóssági pótlék újbóli bevezetése helyett, - (2) az életvédelmi szervezetek kiemelt költségvetési támogatását, továbbá azt, hogy (3) a polgárok adóbefizetéseit magzatelhajtásra ne lehessen fordítani. Sajnos, a terhesség megszakításával kapcsolatos keresztény álláspontot módosító indítványként nem lehetett beterjeszteni, mert most nem egy új törvényről, hanem az alkotmánybíróság által megkövetelt néhány módosításról van szó. Sokat kell még a keresztény szellemű szervezeteknek tenniük, hogy a magyar társadalom ne használja az abortuszt születésszabályozásra. Ha ezen a téren más lenne a közhangulat, a "dávodi-kislány-esete" is bizonyéra másként alakult volna.

VARGA LÁSZLÓ ÚTMUTATÁSA Varga László napirend után szólt "a törvényhozók kötelezettségéről a harmadik évezredben". Az egész közösséget érintő ügyekben az ellenzéknek is kötelessége támogatni a kormányt, de szükség van építő szellemű bírálatukra is. A képviselők általában súlyos hibát követnek el, ha vétenek nyelvünk tisztasága és szépsége ellen, de különösen, ha gyanúsítgatnak vagy rágalmaznak. "Az Országgyűlés legyen nyelvünk művelője és ne megrontója, mások becsületének és személyiségének megvédője nem pedig besározója."

A pártok

Ismét élénkülőben vannak a közvéleménykutató vállalkozások, bár a sajtó nem viszi túlzásba felméréseik közlését. Inkább csak nyilatkozatokból lehet tudni eredményeikről. A Gallup nem lévén senkinek elkötelezve, közzétette a februári felmérést. Eszerint az MSZP korábbi, hihetetlenül magas támogatottsága lassú csökkenésbe fordult, ugyanakkor a Fidesz ismét elérte nyár végi, kora őszi támogatottságát. Igaz, ez még mindig csak azt jelenti, hogy a Fidesz eredménye az összes választok 21 százaléka, (1,7 millió), az MSZP valamivel nagyobb, 2 millió. A kutatás hihetőségét növeli, hogy mindössze 58 százalékos részvétellel számol nem 70 százalékkal, mint a többiek. Márpedig tudható, hogy a részvétel 60 százalék körül szokott lenni. Az MDF-nek nincs esélye a bejutásra és a Munkáspártnak sem, de összességében a két oldalt támogatók száma szinte egyforma. Az áprilisi közvéleménykutatások szerint a pártok erőviszonyaiban és a népszerűségi mutatókban az előzőekhez képest nincs változás. Tehát ha ma lennének a választások, az MSZP csak akkor győzhetne, ha az MDF nem jutna be és elvesznének a rá adott szavazatok. Vagyis rendkívül kiegyenlítettek az erőviszonyok és a győzelem azon múlik, hogy a pártok hogyan tudnak összefogni, megegyezni, s a második fordulóban visszalépni.

Ebben a tekintetben egyre többen érzik disszonánsnak a Magyar Demokrata Fórum hangsúlyozott önállóskodását, ami újabban már a parlamenti szavazásoknál is megnyilvánul. Félő, hogy az MDF túlértékeli elnöke népszerűségét és a támogatóik számának szerény javulását. Ezzel csakúgy mint a 98-as külön listájával veszélybe hozhatja a jobboldal győzelmét.

A "Békejobb 2000" kezdeményezés nevezetes kézfogást ábrázoló plakátja az a benyomást kelti, mintha az MDF fogott volna kezet önmagával. Dávid Ibolya és Pusztai Erzsébet esetében ez logikus. A Vállalkozó-párt elnöke szintén az MDF frakció tagja az országgyűlésben, Semjén Zsoltot pedig a közvélemény már a választások előtt az MDF tagjának tudta - bár nem lépett be az MDF-be.

Hírek a KDNP körül

Egynapos feltűnést keltett, hogy két volt KDNP képviselő, a "miklósok"-nak nevezett kisgazda-szimpatizánsok közül támogatásáról biztosította Torgyánt, amiért cserébe Torgyán nem ígért semmit. Ő is tudja, hogy akik a KDNP szavazói közül rá szavaznának, azok már 1998-ban is megtették, a két Miklós legfeljebb a keresztény-demokrata fémjelet adhatná meg a kisgazdáknak. Csakhogy a "miklósok" csoportját a politológusok már nyolc-tíz évvel ezelőtt is a "kisgazdások" dicsérő jelzővel emlegették. Vagyis a közvéleményt kisajátító média már akkor sem tekintette őket kereszténydemokratáknak. Mások, számosan, szintén. Őket kapta meg most Torgyán fémjelzésül. Ráadásul azokhoz tartoznak, akik részt vettek Giczyék Wim van Velzen ellen indított hadjáratában és kizáratták a KDNP-vel együtt magukat is a EUCD-ből, az európai kereszténydemokraták szervezetéből. Ennyit a hitelességről és a fémjelzésről.

Ennél is komikusabb véget ért Giczy rövid kalandja a Békejobbal. Giczy tárgyalásra jelentkezett az MDF-nél, de még mielőtt erre sor került volna, sértegetni kezdte az MDF-et és elnökét nyilatkozataiban és előre kijelentette, hogy nem látja értelmét annak a tárgyalásnak, amit ő javasolt. Az Aktuálisban pedig dicsérgette Németh Miklóst. Ezek után érthető hogy, Dávid Ibolya belátta, hogy Giczyt nem lehet komolyan venni és nem szabad vele tárgyalni. Vajon Németh Miklós is tudja-e ezt?

A "szocik" iránti vonzalmat nyomatékosította Báthori Gábor a KDNP alelnöke és a Népszava rendszeres levélírója "keresztényszocializmus" c. levelében, amelyben ő is felajánlkozik a szocialisták társutasának, sőt Kovács Lászlót is dicséri, mindebbe belekeveri a "Békejobb 2000"-et és elhatárolódik önmagától, amiért 1997-ben Csurkáért és a MIÉP-ért lelkesedett. Lehet, hogy formálódik az MSZP keresztényszocialista tagozata? Nem árt emlékezni Vankó Magdolnára, a "hívő tagozat" elnökére, aki fennakadt a képviselők átvilágításakor, mint besúgó, és ma egy megyei újság főszerkesztője. (Mi lesz, ha a főszerkesztőket is átvilágítják? Ki marad akkor talpon a baloldali médiában?)

A (közben megszűnt) Napi Magyarország tudósított Giczy legújabb kijelentéseiről, amelyektől csapatának maradéka is gyors fogyásnak indult. Szerinte tévedés volt azt hinni, hogy az 1998-as koalíció hasznára lesz az országnak, viszont a szociáldemokrácia és a kereszténydemokrácia lényege azonos, tehát ezt az utat kell követni. (Nem mondta ki, de ez alatt Németh Miklós és az MSZP értendő.) A KDNP mindkét időközi választáson állított jelöltet. Kapott szavazataik száma 120 és 250 között van. Ha arra gondolunk, hogy ehhez az eredményhez 8-900 kopogtatócédulát kellett összeszednie kerületenként, akkor nagyon kicsire zsugorodott azok reménye, akik még mindig arra számítanak, hogy a KDNP név, a mögötte álló politikusoktól függetlenül valamiféle vonzóerőt gyakorol a választókra. Ilyenformán érdemes elgondolkozniuk azoknak, akik még mindig egy megtisztult KDNP-ben gondolkoznak, hogy érdemes-e, szabad-e erre számítaniuk. Azt a kérdést is fel kell tenni: ki gyűjtötte össze a kopogtató cédulákat a KDNP-nek?

Időközi választások

Az azonos nézeteket valló politikai erők együttműködésének fontosságát bizonyítják az időközi választások. Ahol a kormánykoalíciónak győznie sikerült, az az együttműködés sikere. Ahol a részérdekek szerepet játszottak, ez a sikertelenségben is megmutatkozott. A két oldal közötti erőviszonyok annyira kiegyensúlyozottak, hogy minden az összefogáson múlik. Tipikus példája ennek a jászapáti polgármester-választás. Nem örülhet a győztes MSZP, mert csak úgy tudott győzni, hogy az MDF külön jelöltet állított. Nem örülhet az MDF, mert a jobboldal vereségéért mindenki őt okolja. És végül: nem örülhet a Fidesz-FKGP jelölt, mert ő meg vesztett. Esztergomban viszont, ahol majdnem teljes volt az együttműködés, győzni tudott a jobboldal közös jelöltje. Bármilyen kellemetlen, az egyfordulós választásokon azt kell indítani, aki a legesélyesebb. Ilyen a választási törvény, ez a tapasztalat.

Hasonló gondolatokat ébreszthetnek az időközi képviselőválasztások. Ilyenkor nincs mód osztozkodásra, kompenzálásra, azt kell indítani, aki esélyes. Mindenki másnak vissza kell tartania magát, mert az első forduló kampányolása gyakran nem az igazi ellenfél, a baloldal, hanem a jobboldaliak kölcsönös lejáratásával jár. Ilyen előzmények után sokan megsértődnek és a második fordulóban már nem mennek el, nem szavaznak arra, akire az ő emberük annyi rosszat mondott. A jobboldal fél év alatt háromból két mandátumot vesztett. Nem tragédia, de az ellenfél káröröme elgondolkoztató, annál is inkább, mert körültekintőbb munkával, alapos és közös jelöltállítással a vereségek elkerülhetők lettek volna.

A társadalomról

A Gallupnak egy reménykeltő kutatása az országképet, a lakosság közérzetét mérte fel és optimista eredményre jutott. A magyarok 83 százaléka büszke magyarságára és csak 5 százaléka sajnálja, hogy magyarnak született. Ugyancsak 5 százaléknyian nem örülnek annak, hogy itt élnek. A lakosság háromnegyede szerint jobb magyarnak lenni, mint bármi másnak. Kétharmad érzi úgy, hogy az elmúlt tíz év nehézségeire szükség volt egy jobb Magyarország megteremtéséhez. 78 százalék szerint van önbizalom és akarat ahhoz, hogy a legsikeresebb európai nemzetek közé emelkedjünk.

Ha ezekbe a számokba belegondolunk, úgy látszik, mintha a médiában szinte csak az a bizonyos 5 százalék hallatná a hangját, aki sajnálja, hogy magyarnak született és nem akar itt élni. De az is vélhető, mintha a többinek megjött volna az esze, aki eddig nem bizakodott.

A Mediánnak egy kutatása szerint a magyarok háromnegyede helyesli az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat. A megkérdezettek alig fele hallott az Unió-tagok Ausztria-ellenes lépéseiről, Haider pártjának a kormányban való részvétele miatt. Ezeknek is csak 15 százaléka tartaná helyesnek, ha országunk is csatlakozna az Ausztria-ellenes intézkedésekhez. Az osztrák kormányt elítélőknek a nagy többsége SZDSZ és MSZP-szavazó.

Április 17-én egyesült Magyar Nemzet néven a Magyar Nemzet és a Napi Magyarország. Ezzel kapcsolatban sokan komolyan aggódtak a színvonalért, egyelőre azonban úgy látszik, hogy az egyesülés javított valamit a két újság eddigi külön-külön teljesítményén. Reménykedjünk, hogy talán létrejött egy sikeres, magas színvonalú, olvasmányos és főleg kifizetődő, önfenntartó, az eddigi egyoldalú médiát versenyre kényszerítő jobboldali orgánum. A lap külleme azonban még erősen magán viseli a hibrid jelleget.

A külföld

Az említett kutatás azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom nem igazán érdeklődik a nemzetközi kérdések iránt. Nem lehet mondani, hogy a médiumok ne fújnák fel hatalmasra naponta a mai osztrák problémát, mert, ezen az alapon lehet a más pártokat, köztük a hazaiakat is szélsőjobboldalizni és fasisztázni, a kormánytól pedig követelni, hogy lépjen és avatkozzon bele az osztrák párt- és kormányügyekbe, noha kívül állunk az EU-n. A Medián-kutatás is bizonyítja, hogy kizárólag a baloldal rémüldözéséről van szó, hogy más pártok összefogása révén kikerülhet a hatalomból, amit Európa-szerte saját privilégiumának tekint.

Az MKDSZ hírei

ELNÖKSÉGI ÜLÉS Az MKDSZ Országos elnöksége március 3. ülésén szervezési kérdésekről hozott határozatokat. Elérkezett az ideje a szakbizottságok újjászervezésének. Erre a munkára dr. Endrédy István környezetvédelmi szakértőt és dr. Jávor András volt egészségügyi államtitkár, szakértőt kérik fel. A Fidesz MPP választmányában biztosított MKDSZ delegáltak eddig betöltetlen helyére Budapest képviseletében Molnár Bélát, a budapesti elnökség tagját választották meg. Áttekintették a Fidesz-MKDSZ kapcsolatokon belül lehetséges érdekérvényesítés állását és az önkormányzatokon belüli kapcsolatokat. Elkészült az MKDSZ Pénzforgalmi Szabályzata, amelyet a következő ülésen kell megtárgyalni. Ezzel kapcsolatban már most is eldöntöttnek tekinthető, hegy pénztár és ezzel kapcsolatos adminisztráció az Elnökségen és a megyei elnökségeknél lesz.

Ezek az egységek rendszeres ellátmányt kapnak, amelyet lehetőség szerint rövid idő alatt kell felhasználni, hogy nagyobb pénzösszeget ne kelljen őrizni. A kisebb egységek előleget igényelhetnek, meghatározott célokra (működési költségek, rendezvények) és azzal záros határidőn belül el kell számolniuk.

Surján László elnök elkészített egy tájékoztatáspolitikai munkatervet. Főbb feladatok: Az MKDSZ dolgozza ki és fogadja el a maga alapelveit. Emellett koncentráljunk néhány aktuális témára: a házasságkötéshez fűződő segély, vagy adókedvezmény; a várandóssági pótlék visszaállítása valamilyen formában; szociális áramtarifa; a szociális igazság erősítése az adórendszerben. Az ülésen számos javaslat hangzott el szociálpolitikai, oktatáspolitikai tudománypolitikai, informatikai, vállalkozásfejlesztési teendőkről, amelyeket a kereszténydemokratáknak kell és lehet javasolniuk. Ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatókat lehet rendezni és a javaslatokat a nyilvánosság elé kell tárni.

Harrach Péter miniszter beszámolt a Budapesti Elnökség aznap délelőtt tartott sajtótájékoztatójáról. Ezen Harrach állásfoglalást ismertetett. Eszerint a polgári kormány intézkedései megfelelnek a kereszténydemokrata értékrendnek, mert fontos a családügyek támogatása és ebben a kormány épít a közösségekre, civil szervezetekre, jó kapcsolatot tart fenn az egyházakkal. A szociálpolitikában a támogatás mellett épít az önerős törekvésekre és a megelőzést is fontosnak tartja. Ezért fontos a polgári koalíció egységének megőrzése szemben az értékellenes erőkkel.

Endrédy István, a Fővárosi Közgyűlés tagja a Tisza ciánszennyeződésével kapcsolatos feladatokról beszélt és, számos javaslatot és lehetőséget ismertetett. Soltész Miklós, közgyűlési képviselő a budapesti MKDSZ szervezet állásfoglalását ismertette. Rövidesen létrejön a fővárosi MKDSZ és Fidesz MPP szervezet közötti megállapodás, amely az országos szerződésre épül. Ezt követheti az egyes kerületekben kötendő megegyezés, a közös értékek képviseletére az önkormányzati tevékenységben. Ismertette a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció küzdelmét Demszky főpolgármester és az őt támogató MSZP-SZDSZ frakció kiábrándító és cinikus várospolitikája ellen, a forrásmegosztás, a helyi adók, a prostitúció, a beruházások ügyében.

Huszáros akciót hajtott végre közösen a fővárosi és a belvárosi MKDSZ szervezet. Mikor Demszky és csapata megszavazta az egyenlőtlen forrásmegosztást; amely a jobboldali vezetésű kerületek érdekei ellen irányult, órák alatt kinyomattak húszezer röplapot, és önkéntes fiatalokkal eljuttatták a belvárosi lakók posta ládáiba. A röpcédula szerint Demszkyék hatalmi szóval minden belvárosi családot 40458,- Ft-tal károsítottak meg, ami önkormányzati beruházásként, közterületi, kulturális vagy egyéb célra felhasználható lett volna. Demszky pontosan azt teszi a jobboldali vezetésű kerületekkel, amivel a kormányt vádolja, vagyis megfosztja az adóból ráeső bevétel jelentős részétől. Egyébként Demszky ezt azzal a városrésszel teszi, amelyben az ő székházai: a Régi és az Új Városháza, és ahol az ország legfontosabb közhivatalai, bankjai, legnagyobb adófizető vállalatai, szállodái állnak, ahová a legtöbb bevételt hozó idegenforgalom irányul. Vagyis le akarja toprongyosítani az országimázs egyik döntő tényezőjét. Úgyis, mint a népszerűségi listák állandó második helyezettje.

A március 31-én tartott, áprilisra szóló ülésen az elnökség számos döntést hozott. Első lépésként elfogadta az egy hónappal korábban beterjesztett pénzkezelési szabályzatot. Ennek értelmében a 100 főnél magasabb létszámú megyei szervezetek (10 megye) a létszámmal arányos, rendszeres havi ellátmányt kapnak, a további tíz pedig esetenként meghatározott célra adott juttatásra számíthat. Ezen felül a megyéknél marad a beszedett tagdíj 70 százaléka is, amelyből 50 százalék a helyi szervezeteké. A havi 200 forintos tagdíjat egyéni elbírálás alapján mérsékelni lehet, de legkevesebb 60 Forint/hó tagdíjat mindenkinek fizetnie kell, aki a megyei fejkvótába beszámítható. A megyék a hatályos pénzügyi szabályozás szerint számlákkal kötelesek a kifizetéseket igazolni.

Az elnökség ülésén Isépy Tamás beszámolt a Fidesz frakció kebelében kifejtett kereszténydemokrata tevékenységről, Harrach Péter a Fidesz elnökséget, Kovács Kálmán a Fidesz választmányát foglalkoztató, az MKDSZ-szel kapcsolatos ügyekről. Az Elnökség úgy határozott, hogy a további kapcsolatok tisztázására találkozzon a Fidesz és az MKDSZ vezetése. Alakuljon bizottság, amely érvényesíti az MKDSZ tagjainak jogos elvárásait az egyes elnyerhető szakmai tisztségek betöltésekor. Elő kell készíteni a Fidesz frakción belül önálló kereszténydemokrata csoport megalakulását. Önálló kereszténydemokrata ifjúsági szerveződést kell létrehozni. Minden megye mérje fel és a május 5-i ülésig jelentse a megyei MKDSZ-Fidesz kapcsolatok állását és készítse el szerződési tervezetét a budapesti MKDSZ-Fidesz és a veszprémi minta alapján. Meg lehet állapodni infrastruktúra, elhelyezés, akár választási megállapodás kérdésében is. A kereszténydemokrata képviselők lépjenek nyilvánosság elé a családvédelmi törvény ill. a magzatvédelem ügyében elfoglalt álláspontjukkal és jelezzék, hogy a törvényt nem szavazzák meg. Május 5-ig készüljön el új, sorszámmal ellátott tagfelvételi nyomtatvány. Fontos, hogy a felvételek egységes elvek szerint kézben tarthatóak legyenek.

A RAPCSÁK-ÜGY Már többször beharangozták, hogy az Alkotmánybíróság kifejti véleményét, de mindmáig nincs állásfoglalás. Márpedig a jelenlegi joghézag bármikor bármelyik önkormányzatra végzetes lehet. Eközben az SZDSZ, amelynek élet-halál- küzdelmében nagy szüksége volna egy diadalra, tovább áskálódik Rapcsák ellen. Legutóbb Dornbach Alajos, SZDSZ képviselő szólította fel Rapcsákot, hogy mondjon le mentelmi jogáról gazdasági visszaélések miatt. A visszaélés valójában nevetséges koholmány, ami az önkormányzatiak egyetlen, még állva maradt vádja Rapcsák ellen. Varga László nyílt levélben figyelmeztette Dornbachot hogy "akiben él a humanizmus és az ártatlanság vélelmét vallja, nem sorakozhat a támadókhoz." A nyílt levelet a médiumok persze nem közölték.

Az MKDSZ Budapest Belvárosi Szervezetének vendége volt március10-én Harrach Péter miniszter, az MKDSZ alelnöke. Előadásán a helyi Fidesz több vezetője is jelen volt. A miniszter beszámolt a kormány szociális téren tett erőfeszítéseiről, terveiről és eredményeiről, az MKDSZ és a Fidesz közötti kapcsolatok állásáról és kitért a kereszténydemokrata egység helyreállításának kilátásaira. Kifejtette, hogy hasznosnak tartja az ilyen irányba tett erőfeszítéseket de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az összes alakulatok közül látható kereszténydemokrata tevékenység mégis csak egyedül az MKDSZ-ben van. A Fidesz-frakcióban 13 MKDSZ programmal bejutott képviselő van és további 5-6 képviselő fideszesként lett/lesz tagja az MKDSZ-nek is. A képviselők szerepléseiknél hangsúlyozzák kereszténydemokrata elkötelezettségüket és Szájer frakcióvezető is megemlít, hogy a Fidesz-MKDSZ frakció vezetője. A fővárosi közgyűlésben hivatalosan Fidesz-MDF-MKDSZ néven szerepel a polgári frakció.

Fontos városokban van MKDSZ-tag polgármester és százhúsz körüli MKDSZ-tag van megyei, vagy helyi önkormányzatokban képviselőként. A kereszténydemokrácia iránti érdeklődés és megértés nő a Fidesz soraiban, éppen ezért erősíteni kell a szervező munkát, és egységet kell felmutatni a baloldal legyőzésének érdekében.

Az MKDSZ és a FIDESZ MPP elnökségének találkozója

Az MKDSZ elnökség határozatainak megvalósítása folyamatban van. A képviselők a parlamentben és a médiumokban kifejtették magzatvédelmi álláspontjukat: Surján László bejelentette, a törvényt - lelkiismereti okból - az MKDSZ tagok nem fogják megszavazni. Az elvi elutasítás nem függ attól, elfogadja-e a többség az általunk szükségesnek tartott módosítványokat.

A Fidesz és az MKDSZ elnöksége április 13-án Kövér László meghívása nyomán találkozott. A megbeszélést Harrach Péter miniszter úr szervezte. Az ülést követő napon a két elnök közös sajtótájékoztatón ismertette a megbeszélésen történteket. Még az év vége előtt véglegesíteni kívánják a 2002-es választásokon közösen támogatott jelöltek kilétét. Ez a szándékuk nem kirekesztő, hiszen nyitottak a hasonló értékeket valló más politikai erőkkel is az eddiginél szorosabb és hatékonyabb együttműködésre. Csakis a lehető legszorosabb összefogás garantálhatja a sikert a következő parlamenti választásokon. Surján László kifejtette a magzatvédelmi törvényhez beadott legfontosabb módosítványt: a fogantatástól számított negyedik hónap után járjon a gyermekek utáni személyi jövedelemadó kedvezmény. Azt is jelezte, hogy a Fidesz elnöksége támogatja ezt a javaslatot. Újságíró kérdésre kifejtette, ennek elfogadása esetén sem fogják a törvényt megszavazni a kereszténydemokraták.

Az elnökségek szükségesnek tartják, hogy a két szervezet országos vezetői közösen bejárják a megyéket, tárják fel és lehetőleg oldják meg a helyi konfliktusokat.

A Fidesz nemcsak elfogadta az MKDSZ két lényeges javaslatát (a magzatoknak járó személyi jövedelemadó kedvezményt és a minimálbér emelés esetén a vállalkozók tehernövekedésének kompenzálását), hanem partnernek bizonyult azoknak a kérdéseknek a tisztázásában is, amelyet az MKDSZ távlatosan vetett fel. Ilyen annak a lehetőségnek a kidolgozása, hogy a nyugdíjemelések során - legalább szimbolikus mértékben - a szülők nyugdíjának növekedése tükrözze gyermekeik keresetét, és ilyen annak a kimunkálása, hogy azok, akik bérük alacsony volta miatt nem tudják igénybe venni a gyermekek után járó SZJA kedvezményt, valamilyen formába hozzájussanak a tehetősebb adófizetőknek járó támogatáshoz. E kérdések csak alapos szakmai elemzések után tárgyalhatók, s az egyetértés arra irányul, hogy ezek az elemzések készüljenek el.

A Fidesz elnöke az együttes elnökségi ülés nyomán rendszeresen elküldi - tanácskozási joggal - megbízottját az MKDSZ elnökségi üléseire. Surján László viszontlátogatásra hívta meg a Fidesz teljes elnökségét. Kövér László szerint a két elnökség együttes üléseire a jövőben gyakrabban kellene sort keríteni.

Még a találkozó előtt nyilatkozott Harrach Péter miniszter is, aki az MKDSZ elnökét képviseli a Fidesz elnökségében. A Magyar Nemzetben megjelent interjúban kifejtette: az MKDSZ saját álláspontját képviseli a Fideszen belül is, de soha nem kockáztatja a koalíció egységét, noha helyi szinten vannak - olykor komoly - súrlódások a két partner között. A siker szempontjából veszélyesnek tartja az MDF túlzásba vitt önállósodását. Az MKDSZ is fontosnak tartja az önálló kereszténydemokrata arculat felmutatását, ez azonban nem mehet az egység rovására.

Barankovics Akadémia

Mélyrepülésben a nyugati kereszténydemokrácia? - tette fel a ' 'kérdést a BAA közéleti estjén Frivaldszky János egyetemi tanársegéd, az olasz kereszténydemokraták sorsán mutatva be a kereszténydemokrata pártok összes fogyatékosságait. De nem a kereszténydemokrácia beteg - tehetjük hozzá mi - hanem a pártpolitikából következő problémák: a megalkuvások, korrupció, elöregedés, személyi versengések, rugalmatlanság. Az olaszok négyfelé szakadtak, a középből jobboldalra toIódtak, ezért csökkent a támogatottságuk. A németek elbízták magukat, az elnök - Kohl - megsértette az erkölcsi korlátokat. Az osztrákok, megunva a kisebbik koalíciós partner szerepét, Haiderrel szövetkeztek, országukra vonva az álszent nyugati liberálisok és szocialisták össztüzét. Hogy mi történt a Be-Ne-Lux országokban, azt Gábor Dzsingisz, holland politikus, követségi tanácsos március 29-en mondta el a Pázmány Egyetem Szentkirályi u. 28. sz. alatti Jogi Karán.

Ugyanott tartott előadást három, a cigányság problémáit ismerő szakértő a hazai cigánykérdésről. Mohos László h. államtitkár a kormány erőfeszítéseiről számolt be, Gyenei Márta szociológus a cigányok életmódjából adódó problémákat tárta fel és részben vele vitatkozott Kertesi Gábor közgazdász, statisztikai adatokkal mérve fel a mai helyzetet és a tendenciákat. Kertesi szerint a cigányság száma nálunk ma kb. félmillió és az újszülöttek 10 százaléka a cigány, vagyis az évi százezerből tízezer gyermek. Ez az arány az elmúlt húsz évben megduplázódva emelkedett ennyire. Ha a tendencia így folytatódik, a következő húsz évben is megduplázódhatik, vagyis akkor az újszülöttek húsz százaléka lehet cigány. Kertesi Gábor azonban nem tartja valószínűnek, hogy ez bekövetkezzék, mert a körülmények soha nem stabilak. Egyébként, mint ezzel foglalkozó statisztikus, cáfolta a ma köztudatban keringő, riogatási célú híreket a 25 százaléknyi cigány népességről, vagy születésszámról.

Az Akadémia április 12-én konferenciát rendezett a fővárosi és kerületi önkormányzatok különböző frakcióiban tevékenykedő kereszténydemokrata képviselői számára. A budapesti Önkormányzat tevékenységéről Endrédy István, a Várostervezési Bizottság elnöke tartott előadást. A közös rendezvény sikeres volt és folytatása várható. a Széchenyi Kör estjén pedig Isépy Tamás és Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester tartottak előadást.

Hírek - események

"A kereszténydemokrácia egységéért" címmel folytatott beszélgetést a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban Halász Zsuzsanna, dr. Varga Lászlóval, a "törvényes KDNP" ideiglenes választmányi elnökével a februárban kezdő kísérletről: a KDNP törvényességének helyreállítására. Ezzel azt kívánták elérni, hogy Giczy még évekig tartó pereskedésekkel ne gátolja a kereszténydemokrata politika érvényesülését.

Ugyancsak dr. Varga Lászlóval közölt egész oldalas beszélgetést a Napi Magyarország, a kereszténydemokratáknak a kommunisták ellen folytatott küzdelméről, mert "a Magyar Kommunista Pártnak semmi köze sem volt a magyarsághoz."

Gróf Esterházy Jánosnak, a keresztényszociális gondolat úttörőjének és a felvidéki magyarság mártírjának emléktáblája előtt minden év márciusában megemlékezést tart az Esterházy Emlékbizottság. Idén is elhelyezte a magyar kereszténydemokraták koszorúját a Belvárosi Kereszténydemokrata Egyesület küldöttsége, Esterházy pesti belvárosi lakóházán.

A Szent Korona előtt lerótták tiszteletüket az MKDSZ pesti belvárosi szervezetének tagjai. Ez nem valami rendkívüli teljesítmény azoktól, akik a Szent Korona, a Szent Jobb, az Országház és a Nemzeti Múzeum szomszédságában élnek. Azért tartjuk mégis fontosnak megemlíteni, hogy felhívjuk tagságunk figyelmét arra a lehetőségre, amit egy ilyen szervezett megmozdulás jelenthet a keresztény emberek körében. Ez egyben csendes tüntetés mindazokkal szemben, akik ezt az alkalmat szerették volna lehetetlenné tenni és a millennium jelentőségét minden módon kisebbíteni akarják. A látogatás ingyenes és egyénileg is van rá mód. De talán értékesebb a csoportos látogatás, amelyre telefonon, a 441-4038 és 441-4412 sz. telefonokon akár hetekkel előre lehet és érdemes is bejelentkezni, így bőven van idő az előkészületre. Ha a látogatás olyan hétre esik, amikor nem üléseznek, a képviselői ülésterembe is beengedik a csoportokat. Egyébként az egykori főrendiházi üléstermet mutatják be.

Szervezés

Addig is, míg a Szövetség pénztári szabályzata elkészül és egyéb szervezési lépesekre is sor kerül, emlékeztetni kívánjuk tagtársainkat arra, hogy az MKDSZ egyesület és nem azonos a KDNP-vel, tehát külön alapszabálya van. Ezért például egy helyi szervezet létrehozásához nem szükséges tíz főnyi tagság és egy megyei szervezet létrehozásának is az egész megyében száz tag megléte az előfeltétele. Az utóbbi esetben egy megye már szavazati joggal képviseltetheti magát az országos elnökségben. (Egyébként csak tanácskozási joggal.) Tehát már néhány fővel is lehet helyi szervezetet alakítani, vagy több település közösen is létrehozhat működőképes csoportot. A fő szempont nem a mindenáron való létszámgyarapítás, hanem az, hogy tagságunk aktívan tájékozódjon és vegyen részt a közéletben. Miután a Hír-Lapot csak azok kapják, akik tagjaink, ezért nagyon nehéz kívülálló rokonszenvezőket, általában a társadalom keresztény részét létezésünkről tájékoztatni. Ezért kérjük, hogy aki teheti, helyben másolja lapunkat és juttassa el azokhoz, akiket arra érdemesít. A KDNP sok egykori tagja évek óta nem rendelkezik hiteles információkkal a politikai életről általában, a kereszténydemokrácia eszmeiségéről és tevékenységéről, pedig továbbra is ennek az eszmének híve és egyetért a kormány tevékenységével. Fontos lenne újra felkelteni érdeklődésüket.

Tagjaink segíthetnének abban is, ha tevékenységükről, a helyi eseményekről időnként tájékoztatják lapunkat, hogy bővebben tudjunk hírt adni az MKDSZ életéről és tevékenységéről. Fontosnak tartanánk azt is, hogy ha minél többen nyilvánítanák ki véleményüket a médiában tapasztalható visszásságokról, egyenesen annak a rádiónak, tv-nek, újságnak telefonján, postacímén, amelynek tevékenységével, állításaival nem értenek egyet. Csakis a közvélemény határozott fellépése kényszerítheti ki, hogy a médiumok a tényeknek megfelelően, tárgyilagos hangnemben tájékoztassanak, ne pedig a keresztény, nemzeti és demokratikus felfogással szemben, valótlanságokat sulykolva.

Túljutott a próbaidőn internetes újságunk, a Magyar–Hon–Lap. Naponta friss információkat helyezünk el rajta.

Kérünk minden internet lehetőséggel rendelkező tagunkat, hogy nézzék rendszeresen, adják tovább a hírt internetező barátaiknak, azoknak a levelező társaiknak, akikről feltételezik, szívesen ellátogatnának fejlődő honlapunkra. A Magyar-Hon-Lap rendszeresen tudakolja olvasói véleményét, elsősorban tagtársainkra számítunk!! E-mail címmel rendelkező tagjaink az mkdsz@emil.alarmix.org címre küldjenek egy levelet, hogy lássuk, kiket tudunk a kapcsolattartás e gyors módjával információval ellátni.

Vissza a kezdőlapra