Kényelmetlen kötelességemnek teszek eleget a vatikáni Rádió magyar tagozatának felelős szerkesztőjeként, amikor a Népszabadság római tudósítójának "szakmaiságáról” kényszerülök írni. A magyar újságolvasó joggal várná el az "állítólag” legnépszerűbb magyar napilaptól, hogy korrekt, pontos híreket közöljön, annál is inkább, mert a világ számos nagyvárosában saját tudósítót tarthat fenn, akik a helyszínről adhatnának, méghozzá első kézből és hiteles híreket.
Ezt a sajátos helyzeti előnyt puskázza el rendszeresen Seres Attila, a Népszabadság római tudósítója, amint a Pápa, a Vatikán, a Szentszék és általában a katolikus egyház eseményeiről tudósít. Cikkei tendenciózusan pontatlanok, módszeresen félretájékoztatnak és termékeny fantáziával olyan nem létező állításokat tesznek, melyeket a Biblia szavával élve: "szem nem látott, fül nem hallott”. Teszem ezen kritikus megjegyzéseket azok után, hogy Seres Attilát, mint újságíró kollégámat több alkalommal személyesen kértem, ellenőrizze állításai pontosságát. Ehhez kollegiális és baráti gesztusként felkínáltam szerkesztőségünk segítségét, hogy a rendelkezésünkre álló hírforrásokat szívesen hozzáférhetővé tesszük számára, ám a tapasztalat szerint nem él vele. Távollétemben, a helyettesítő felelős szerkesztő P. Szabó Ferenc SJ több alkalommal, a rádió műsorában elhangzó jegyzékben tiltakozott a Népszabadság római tudósítójának félretájékoztatása miatt. De utalhatnék a szentszéki magyar nagykövet kiigazító cikkére is, melyben Tar Pál kényszerült elutasítani a személye és tevékenysége ellen szóló állításokat.
Eme első nyilvános tiltakozó jegyzékemet Seres Attila mai, április 20-i "Húsvét Rómában” című cikke váltotta ki. Igazolásképpen sorra veszem állításait.
Cikke "tízmillióra” becsüli a szentévi zarándokokat, noha a vatikáni és olasz szervezők kezdettől fogva 20-30 millió vendéggel számolnak. Ugyanakkor az ANSA olasz hírügynökség által kedden közölt tudósítás félmillióra becsüli a nagyheti szertartásokra érkezett zarándokokat, míg a cikk "legkevesebb másfélmillió fogadásáról” számol be. A római lakosoknak pedig a cikk alapján azt ajánlhatnám, hogy jobban tennék, ha hallgatnának a Népszabadság óvó szavára és "tumultustól” tartva tényleg "vidékre költöznének”. Kollégáimmal, akik szintén római lakosok, ennek jelét sem látjuk, itt a Vatikán tőszomszédságában sem.Újra- és újraolvasva a cikket egyre inkább erősödik bennem az a meggyőződés, hogy olcsó az ára annak a "bizonyos” népszerűségnek. Ami abból és a korábbi hasonló cikkekből hiányzik, az épp a konkrét tárgyszerű ismeret, a megbízható információ, mondjuk ki magyarul: csak a valóság hiányzik belőle, a bátor képzelet nem.A "római húsvéti egyházi ünnepségek” - írja a cikk - "virágvasárnap kezdődtek és a hónap végéig tartanak”. Nagy dolog a Nagyhét, valóban, de annyira mégsem, hogy - jubileum ide, jubileum oda - az egy hét két hétig tartson. A pápa a meghirdetett program szerint - amiként azt már többször jeleztük - a húsvéti szertartásokat követően hétfőtől péntekig Castelgandolfóban fog pihenni, és a hónap végén, 30-án a Szent Péter téren szentté avatja Boldog Faustina nővért. De nem a "római húsvéti egyházi ünnepségek” keretében!
"Olajszentelési szertartás”-nak kereszteli el a cikk a nagycsütörtöki "krizmaszentelési misét”. Ez a kijelentés még úgy ahogy elcsúszik, de a következő információ már nem. "A lateráni Szent János-székesegyházban tartják az oltáriszentség alapításának ünnepét" - Oltáriszentség alapításának ünnepét ugyanis a pápa idén nem a Lateráni Szent János bazilikában tartja, s noha eddig mindig ott tartotta, most éppen a szentév miatt, annak egyetemes jellege következtében úgyszintén a Szent Péter bazilikában ünnepli.
"Másnap, vagyis Nagypénteken - folytatja Seres Attila - a Szent Péter bazilikában tartanak misét”. Felszisszenek, mert ez már fáj. A római katolikus egyház minden nap - mondjuk így - "tart szentmisét”, kivéve éppen Nagypénteket. Ez alól a római pápa sem kivétel. Azért ezt illene tudnia a legnépszerűbb magyar újság római tudósítójának is! Szigorúan csak a tényszerűség miatt, teljesen függetlenül a felekezeti kérdéstől.
Kora este - folytatja a cikk - a pápa végighalad a Colosseum mellett. "Kora este?” - de hiszen ez negyed tíz órai kezdetet jelent a valóságban, amikor itt Rómában már teljesen sötét van. A pápa a cikk állításával szemben nem "halad végig a Colosseum mellett” - csak úgy "en passant”, s "keresztvitel sem zajlik”, hanem bent - a Flaviusok amfiteátriumában, melyben a hagyomány szerint megannyi keresztény vérét ontották - a keresztút szertartását vezeti. S bár a pápa tényleg idős, a Via Crucis-t - ami önmagában jelkép - nem "jelképesen” tartja, hanem valóságosan, három dimenzióban. A szerző képtelen képével, "keresztet vinni vállon, méghozzá jelképesen”, a valóságban nem tudok mit kezdeni, de gyanítom, még maga a pápa sem.
A következő mondatból azt is megtudja a jámbor, netán istenfélő Népszabadság-olvasó, hogy a "húsvétvasárnap kerül sor a Szent Péter bazilikában a virrasztásra”. Ezúttal a helyszín talál, csak éppen az időpont hibázik, mert a virrasztásra szombat este, illetve éjszaka kerül sor.
Amit Seres Attila ír, az mégiscsak sok: helyszínt, időpontot, eseményt a Népszabadság nevében bátran felcserél, visszaélve a népszabadsággal. S ami lesz belőle: tökéletes félretájékoztatás.
Latin nyelvismeretet ezek után dőreség lenne feltételezni a szerzőtől, mert hiszen az Urbs várost s nem világot, míg az Orbis földkerekséget és nem várost jelent.
Az utolsó mondatban felrémlik még a VIT, a "jó öreg” "világifjúsági találkozó” képe is, igaz ezúttal "keresztény” változatban. A hivatalos magyar szentévi naptár "ifjúsági világtalálkozóról” beszél.
Ezek után csak egy kérdésem marad: "Tessék mondani, mindezt tényleg elhiszi a Népszabadság szerkesztő- és olvasótábora?”
Az eredeti cikk a Népszabadság április 20-i számából:
Húsvét Rómában
A Szent Péter-bazilika kapujának karácsonyi megnyitása óta nem járt annyi vendég Rómában, mint amennyire a húsvéti ünnepekre számítanak – jelentette lapunk római tudósítója. Ha a szentévre tízmillió látogatóval számol az Örök Város, akkor bizonyosra vehető, hogy a húsvéti ünnepekre legkevesebb másfél millió zarándokot fogad. Az itt élők tartanak a tumultustól, úgyhogy – élve az iskolai szünettel – aki tehette, vidékre költözött.
Az egyházi ünnepségek virágvasárnap kezdődtek, és a hónap végéig tartanak. Ma, április 20-án a Szent Péter-bazilikában olajszentelési szertartás lesz, és ugyanezen a napon a lateráni Szent János-székesegyházban tartják az oltáriszentség alapításának ünnepét. Másnap, pénteken ugyancsak két, feltehetően sok zarándokot vonzó eseményre kerül sor: előbb a Szent Péter-bazilikában tartanak misét, majd kora este kerül sor a mindig tömegek előtt zajló keresztvitelre. A hagyományoknak megfelelően a Colosseum mellett végighaladva a pápa – idős kora miatt jelképesen – keresztet visz a vállán, Krisztus szenvedéseire emlékezve.
Húsvétvasárnap a római Szent Péter-bazilikában húsvéti virrasztásra kerül sor, majd mise lesz, és itt hangzik el a pápai Urbi et Orbi, a világhoz és a városhoz szóló üzenet.
A jövő év vízkeresztjéig tartó szentév során legkevesebb ötven olyan esemény – egyházi ünnep, kongresszus, találkozó – lesz, amelyre külföldről is sok érdeklődőt várnak. Ezek közül már csak a kétmilliós vendégsereg megjelenése miatt is kiemelkedő lesz a keresztény világifjúsági találkozó, amelyet augusztus 15. és 20. között tartanak Rómában.
Seres Attila
