Ma tölti be 80. életévét a katolikus egyházfő. II. János Pál, aki 1978 óta látja el hivatalát, hosszú működése alatt többet utazott a világban, mint bármelyik elődje, s mindegyiküknél többet tett a különféle felekezetűek megbékéléséért.

Május 18. éppúgy zsúfolt munkanapként indul a Szentatya számára mint a többi, ám a születésnapi program mégis különleges. Délelőtt a szokásos reggeli imával, reggelizéssel, ügyintézéssel telik az idő, majd 10 órakor kezdődik a Szent Péter-bazilika előtti téren – mintegy háromezer meghívott jelenlétében – a születésnapi mise. Déli egy óra körül tartják meg a Vatikánban háromszáz püspök és bíboros társaságában az ünnepi ebédet. A hírek szerint az étlapról nem hiányzik majd a pizza (a pápa kedvence), s természetesen egy nagy fehér torta sem. Este hatkor a londoni szimfonikusok zenekara ad hangversenyt James Levine vezényletével. A nap ünnepi vacsorával zárul, majd a pápa visszavonul lakosztályába.

Szerte a világon megemlékeznek II. János Pál 80. születésnapjáról és életútjáról. Az 1920. május 18-án született Karol Jozef Wojtyla pápaságához mozgalmas út vezetett. Apja halála után kétkezi munkásként kereste kenyerét, a német megszállás idején vegyi üzemben dolgozott. Krakkóban 1946-ban szentelték pappá, majd a római Angelicumban filozófiát tanult, 1948-ban a krakkói Jagelló egyetemen szerzett teológusi diplomát, s itt tanított 1954-ig. 1963-tól Krakkó érseke, 1967-ben pedig már bíboros.

Az egész világ szenzációként fogadta a hírt, hogy 1978 októberében Karol Wojtyla személyében a kereszténység történetében először foglalta el lengyel ember a pápai trónt. Az első időszakban tevékenységének fő vonása volt, hogy fellépett a kommunista rendszerek ellen, de hasonló erővel támadta a kapitalizmus „önzésen” alapuló értékrendjét is. Igyekezett feloldani az Észak–Dél ellentétet is.

A berlini fal leomlása fontos fordulópont. Mihail Gorbacsov már 1989-ben hivatalos látogatást tett a Szentatyánál, a következő évben pedig a Vatikán diplomáciai kapcsolatot létesített az egykori szovjet tömb országaival, a később hamarosan felbomló Szovjetunióval épp úgy, mint Magyarországgal, Csehszlovákiával és Romániával. Magyarországra 1991-ben és 1996-ban látogatott el az egyházfő.

A mindenkori pápa szellemi örökségét elsősorban az általa kiadott enciklikák őrzik, s II. János Pál ebben is termékenynek bizonyult. Tizenkilenc enciklikát alkotott, s mindegyik fontos, az egész emberiséget érintő kérdésekre irányítja a figyelmet. A pápai életmű beteljesülni látszik most, amikor az emberiség elérkezett a harmadik évezred küszöbére. Megtörtént a nagy „mea culpa” is, a katolikus egyház múltbeli bűnei miatti bocsánatkérés.

Az ezredforduló küszöbére egy testileg megtört és beteg, ám lelkiekben erős, karizmatikus pápa vezette el az egyházat. A lőfegyver okozta sebesülést annak idején csodával határos módon élte túl. 1992-ben daganatot távolítottak el a gyomrából, két évvel később combnyaktörést szenvedett, majd vakbélműtéten esett át, Parkinson-kórja pedig egyesek szerint mindinkább elhatalmasodik rajta. Mindez azonban nem akadályozza II. János Pált – akit sokan már most, életében szentként tisztelnek –, hogy töretlenül végezze mindennapi misszióját.

Vissza a kezdőlapra