Ez a dokumentum abból a célból született, hogy – összefoglalva a magyar informatikai szakma szempontjait – felhívja a figyelmet arra, a szakma szerint milyen elsődleges kormányzati, jogalkotó és társadalmi lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország információs és technológiai, s így hosszú távra ható modernizációja felgyorsuljon, és a jövőben megvalósulhasson az információs társadalom.
Magyarország technológiai és gazdasági fejlettségét tekintve hátrányos helyzetben van az Európai Unió tagállamainak többségéhez képest. Az Európai Unió az innovációs képesség, a technológiai modernizáció és az információs társadalomra való felkészülés területén lemaradt az Amerikai Egyesült Államok mögött. Magyarország mindkét hátránnyal szembesül. Az EU hosszabb ideje foglalkozik az Információs Társadalom kérdésével, s ennek egyik legutóbbi látványos jele az “eEurope” dokumentum. Mindez sürgetővé teszi azt, hogy a magyar társadalom is szembenézzen ezzel a kérdéssel. Magyarországnak az EU kezdeményezéseihez csatlakoznia kell, de ennél is többet kell tennie: megőriznie relatív regionális versenyelőnyét és felzárkóznia az Európai Unióhoz, sőt nem egy szempontból az Egyesült Államokhoz is. A világméretű globalizálódás miatt azok az országok, amelyek nem képesek technológiailag, infrastruktúrában, képzettségben integrálódni, kiszorulnak a beruházási és munkaerőpiacról. Kormányzati stratégia, jogi rendezés és gazdasági-társadalmi informatikai programok nélkül az ország nem tud gazdaságilag felzárkózni.
Az elmúlt évtizedben több előkészítő tanulmány született az Információs Társadalom jelentette kihívásról és az arra adandó válaszok lehetőségeiről. Az informatikai szakma jelentős közreműködésével elkészült kormányzati, tudományos és egyéb szintű munkák mindeddig nem vezettek el az ezekre alapuló, a kormány által elfogadott, konkrét stratégiák és jogszabályok megszületéséig.
Ennek elősegítése érdekében fogalmazta meg az Informatikai Érdekegyeztető Fórum a Magyar Informatikai Chartát, azon kormányzati és társadalmi feladatokat, amelyeket az ország közép- és hosszú távú stratégiájának szempontjából szükségszerűen elvégzendőnek lát azért, hogy Magyarország mielőbb a fejlett, versenyképes és jóléti-információs társadalmak sorába lépjen. Az Informatikai Érdekegyeztető Fórum és a magyar informatikai szakma támogatni kívánja a kormány és az Országgyűlés munkáját az Információs Társadalom megvalósításában, és e cél elérése érdekében együtt kíván működni a társadalom minden szereplőjével.
Az alábbi dokumentum összefoglaló javaslatok gyűjteménye, a kormányzatnak és az egész társadalomnak címzett rövid mondatok formájában. Nem kormányprogram, nem elméleti tanulmány. E dokumentum formájánál fogva nem törekedhetett a kérdéskör mélységben történő kifejtésére és az elért eredmények méltatására, hanem a gyakorlati feladatok széles körére, a magyar gazdaság és társadalom minden részét érintő, sürgető voltára hívja fel a figyelmet.
Célok
1.) Az
informatika kormányzati prioritása
2.) Szolgáltató
közigazgatás
3.) Versenyképes
és modernizált gazdaság
4.) Az
információs társadalomra felkészítő oktatás és továbbképzés
5.) Széles
információs kultúra
6.) Az
információk online hozzáférésének biztosítása
7.) A
hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának informatikai elősegítése
1.) Az informatika kormányzati prioritása
Szükséges, hogy mielőbb kialakuljon egy új, európai színvonalú közigazgatási modell. A kormányzat mutasson példát az Információs Társadalom kiépítésének kezdeményezőjeként! Meg kell teremteni az elektronikus tájékoztatás és kommunikáció törvényi és technikai alapjait. Ki kell építeni az online közigazgatást és adatbázis-rendszert. A kormányzati információkat közzé kell tenni online módon, így biztosítva az intézmények működésének átláthatóságát. Teremtődjék meg az állampolgárok tájékoztatásának feltételrendszere és a lehetőség arra, hogy a polgárok ezen a módon is kifejthessék véleményüket! Biztosítani kell a nem titkos, közpénzekből előálló, közérdekű adatok, információk és adatbázisok nyilvánosságát és elérését.
Kidolgozandó a magyar gazdaság tudásorientált stratégiája, különös tekintettel a lezajló technikai-gazdasági átalakulás információ központú folyamataira. Pénzügyi megoldásokkal is segíteni kell a kis- és közepes vállalkozásokat a modern technológiák meghonosításában, és kutatásfejlesztési tevékenységükben. Pénzügyi és jogi megoldásokkal támogatni kell a munkaadókat abban, hogy a munkavállalóik számára biztosítani tudják a korszerű technológiák megismerését és használatát. Fel kell gyorsítani a külföldi tőke beruházási tevékenységét különösen a magas szellemi értéket kívánó iparágakban. Le kell építeni minden olyan akadályt, amely a legújabb technológiák beáramlását és elterjedését akadályozza. Pénzügyi és jogi megoldásokkal támogatni kell az elektronikus tranzakciók, az elektronikus kereskedelem, az elektronikus kommunikáció gazdasági és társadalmi elterjedését. Támogatandó az otthonról történő munkavégzés. Kidolgozandók olyan kedvezményező rendszerek, amelyek a magyar tudásalapú vállalkozásokat külhoni piacok meghódításában segíthetik. Elérendő cél, hogy Magyarország a régió tudás- és informatikai iparának központja legyen.
Biztosítani kell az oktatás és képzés számára a legmodernebb eszközöket, az oktatás-tanulás folyamatához szükséges tartalmi elemeket, tananyagokat, tankönyveket, illetve ezek elektronikus formáit is, hogy azok az ország bármely pontján egyformán, minden diák és tanár számára rendelkezésre álljanak. Elérendő cél, hogy a középfokú oktatás végén minden fiatal készségszintű jártasságot szerezzen az információs eszközök kezelésében és azok felhasználási módjában. A felsőfokú diploma megszerzésének legyen alapkövetelménye az információs eszközök kezelésében való jártasság! Meg kell állítani a nemzetközileg is versenyképes informatikai felsőoktatás személyi feltételeinek ellehetetlenülését. A felnőttképzésnek, át- és továbbképzésnek tartalmaznia kell az információs eszközök használatának módját, és az EU-szabványok szerinti képesítések megszerzését. Támogatni kell a távoktatás online rendszereinek kiépítését. A tudásipar kialakításához szorgalmazni kell speciális tudás-, információs és kutatási bázisok kialakítását, innovációs, információs és hírközpontokat, vállalkozásokat, oktatási és non profit intézményeket, amelyek a jövő technológiáinak és tudásainak kutatásával és megvalósításával foglalkoznak.
Fel kell készíteni az állampolgárokat az elektronikus információs eszközök és rendszerek használatára. A szellemi termékek online terjesztésének támogatásával biztosítani kell a nemzeti tudáskincs elektronikus elosztási rendszereinek és publikálási feltételeinek javítását. Teremtődjön egyensúly a szerzői jogok, a reprográfiai díjfizetés és az adatbázisjog területén a társadalom hosszú távú érdekei figyelembevételével! A magyar tudásipar technológiai támogatásával elő kell segíteni a nyilvános elérésű magyar nyelvű információk tárának bővítését és az elért eredmények idegen nyelven történő elérhetőségét. A magyar kultúra kapjon méltó helyet a világ információs adattáraiban!
Biztosítani kell az információk széles körű elérésének technikai és tartalmi feltételeit. Biztosítani kell az állampolgárok információ-elérési jogait. Támogatandó a helyi, civil, társadalmi, önkormányzati vagy más közcélú és magán információs rendszerek kiépítése és ezek összekapcsolása. Biztosítani kell a közpénzből fenntartott intézmények információelosztó és -szolgáltató szerepének erősítését. Meg kell teremteni a közcélú és nyilvános tartalomszolgáltatások pénzügyi alapjait, illetve társadalmi és állami ellenőrző rendszerét. Elő kell mozdítani az elektronikus média eljutását minden háztartásba és közösségi intézménybe. Támogatandóak olyan programok, amelyek a családok és kisközösségek kommunikációs és informatikai beruházásait segítik. Meg kell teremteni, hogy a telekommunikációs szolgáltatások igénybe vétele költségalapú és megfizethető legyen. Elősegítendő olyan központok kialakítása, ahol a polgárok igénybe vehetik a társadalmi és gazdasági kommunikációjukhoz szükséges eszközöket.
Állami és társadalmi programokkal és projektek támogatásával elősegítendő a távmunka informatikai és módszertani feltételrendszereinek kialakítása, a munkavállalásban hátrányos helyzetű állampolgárok, illetve a munkaadók felkészítése a követhető stratégiákra. Magyarország nem nélkülözheti azt a szellemi potenciált, amely a szervezett munkahelyeken kívül van (fizikailag sérült emberek, munkanélküliek, idős állampolgárok, gyes-en lévők).
Vissza
a kezdőlapra
Vissza
a tartalomjegyzékhez