Korruptak-e a képviselők? Ha ilyen sommásan méltánytalannak hangzik is a kérdés, senki sem gondolhatja komolyan, hogy a közélet tisztaságát fenyegető veszélyeket a kormányőröknek sikerül feltartóztatniuk a Parlament kapujában. Nemrég Dávid Ibolya igazságügy-miniszter javasolta: a jövőben ne terjedjen ki a képviselői mentelmi jog a korrupciós bűncselekményekre. Ezek szerint előfordulhat - vagy elő is fordult - ilyesmi. Isépy Tamással, a mentelmi bizottság elnökével BODNÁR LAJOS beszélget.

- Az igazságügy-miniszter javaslata arra enged következtetni: képviselők valóban mentelmi joguk mögé rejthetik korrupciós
ügyeiket. Igaz ez?
- Én nem tudok róla... Ebben a ciklusban például eddig 44 ügy érkezett a mentelmi bizottsághoz, s ezek közül kilenc úgynevezett közvádas. Tehát például hűtlen kezelés, törzstőkecsorbítás, közúti baleset okozása, de előfordult magánokirat-hamisítás, garázdaság, csődbűntett és zártörés is. Ezek közül kifejezetten korrupciós jellegűnek nevezni legfeljebb a hűtlen kezelés vétségét lehet.
- Egyáltalán: elveszítheti-e egy képviselő a törvény erejénél fogva a megbízatását? Vagy csak akkor szűnik ez meg, ha lemond, illetve, ha a parlament mandátuma is lejár.
- Természetesen elveszítheti. Például összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, továbbá akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn, és azt nem rendezi. Végül a törvény itt említi azt az esetet is, amikor kényszergyógykezelést rendel el a bíróság.
- Ezek szerint az előző ciklusban nem véletlenül okozott komoly fejtörést a parlamenti apparátus számára az az ENSZ-kérdőív, amelyben azt firtatták: hogyan biztosítják Magyarországon a szabadságvesztésre ítélt képviselők jogainak gyakorlását. Nálunk ugyanis nyilván nem fordulhat elő, hogy valakit egy bűncselekmény miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítélnek, s megtarthatja a mandátumát...
- Nem. Bár lehet, hogy helyenként indokolt lehet a jogi fogalmak pontosítása, de az elvek tekintetében - nézetem szerint - a képviselői jogállásról szóló törvény tökéletesen zár.
- Ha ez így van: vajon miért született az igazságügy-miniszteri javaslat? Hiszen még nem volt precedens arra, hogy korrupciós bűncselekmény esetében valakit a mentelmi jog védett volna meg.
- Nem feladatom erre válaszolni, de a magam részéről inkább a képviselői összeférhetetlenség szabályainak további szigorítását támogatnám, mintsem a mentelmi jog szűkítését. Ez eléggé populista elképzelés... Az Európai Parlament háza táján nemrégiben például visszatetszést keltett az az ukrán precedens, hogy népszavazásra tették föl a képviselői mentelmi jog szűkítését. Ugyanakkor magam is régóta hiányolom a képviselői fegyelmi jog kidolgozását. Magyarországon a mentelmi jog egyik problémája épp az, hogy a parlamentnek - saját tagjai fölött - nincsen fegyelmi joga.
- Sőt... Például a puszta gyanú alapján megvádolt képviselőket a törvényhozás általában nem adja ki az igazságszolgáltatásnak. Előszeretettel minősítik zaklató jellegűnek a feljelentést, s a mentelmi jogot fenntartják.
- A mentelmi bizottságnak is korlátokat szab, hogy figyelembe kell vennünk, milyen döntés várható az Országgyűlés részéről. Már a harmadik parlamenti ciklusban járva is azt tapasztalom: nagyon erős kötődést jelent "a mi kutyánk kölyke". Gyakorlati tapasztalat, hogy a plénumon a szavazás általában nemleges. Sőt, van olyan képviselő is, aki nyíltan kimondta: ő soha egyetlen képviselő mentelmi jogát nem függeszti föl. Egy alkalommal megkérdeztem tőle: apagyilkosság esetén sem? Azt felelte, akkor sem. Persze ez esetben egyszerű a jogi helyzet: ez a bűncselekmény több mandátumon keresztül sem évül el.
- A képviselőknek mindenesetre nagy biztonságot ad, hogy mindannyian "a mi kutyánk kölykei"...
- Pedig a mentelmi jog nem jelenti azt, hogy a képviselő a jog bástyája mögül bátran "tüzelhet", de őt nem érheti találat. Egyébként a ciklusban eddig tárgyalt kilenc közvádas ügyből a mentelmi bizottság nyolcban a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, s az Országgyűlés egy kivételével el is fogadta a bizottság javaslatát, és felfüggesztette az érintett képviselő mentelmi jogát. A kilencedik ügyben egy kisebb súlyú cselekményről, magánokirat-hamisítás vétségéről volt szó, de itt is csak hat szavazat hiányzott a kétharmadhoz. Ugyanis a mentelmi jog fölfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az érintett képviselő kifejezetten szorgalmazta, tárgyalják újra az ügyét, mert szeretné a bíróság előtt tisztázni magát. Ez azonban nem lehetséges, mert az egyszer már letárgyalt ügyben nem lehetett újabb eljárást indítani.
- Elképzelhető, hogy a magyar közvélemény is hajlik a populizmusra, de általában túlzottnak tartja a képviselői védettséget.
- Tudni kell: a mentelmi jognak két összetevője van. Az egyiket felelőtlenségnek hívják, de lehet immunitásnak is nevezni. A másik a képviselői sérthetetlenség. Az előbbi azt jelenti, hogy a képviselőt nem lehet felelősségre vonni a képviselői tevékenységgel összefüggő cselekedeteiért, szavazatáért. Nem lehet felelősségre vonni a képviselői megbízatása során általa tett nyilatkozataiért - kivéve a becsületsértést, a rágalmazást és az államtitoksértést. A képviselői mentelmi jognak ugyanis az a rendeltetése, hogy az Országgyűlés munkájának zavartalanságát biztosítsa. Tehát nem személyes privilégium, s nem is holmi mentsvár, ahova a képviselő bármikor bemenekülhet. A sérthetetlenség elvéből pedig az következik, hogy a képviselő ellen csak a parlament hozzájárulásával indulhat büntető- vagy szabálysértési eljárás.
- S meddig tart a védettség, ez a "törvényen kívüli" állapot?
- Amíg érvényes a mandátum. Vagyis a képviselői megbízatás idejére. Amennyiben pedig a képviselő mentelmi jogát felfüggesztették, az csak arra az egy esetre szól. S ha időközben befejeződött a büntetőeljárás, a házszabály rövid felszólalási lehetőséget is biztosít a képviselőnek, aki így az eljárás eredményéről tájékoztathatja a Házat. Ez a rendelkezés éppen a mentelmi bizottság indítványára került a házszabályba. A korábbi ciklusban egy szocialista honatya élt is ezzel a lehetőséggel, amikor megszüntető határozattal végződött a nyomozati eljárás. De a sérthetetlenség nem jelent örök mentességet. Ha a mandátum megszűntekor még nem évült el a cselekmény, folytatódhat az eljárás.
- A jelek szerint azonban a magyar parlamentben meglehetősen jól megfér egymás mellett az alapos gyanú és a képviselői mandátum. Boldvai László esetében például több mint három, Várhegyi Attiláéban csaknem két éve tart ez az "átmeneti" állapot. A lebegtetett mandátumok viszont aligha öregbítik a közvélemény szemében a parlament amúgy is megtépázott tekintélyét.
- E két eset azt jelzi, hogy közvádas, "korrupciógyanús" ügyekben a parlament szinte kivétel nélkül minden esetben felfüggeszti az érintett képviselő mentelmi jogát. S a közvádas ügyekben az érintett képviselők mindegyike maga is kérte ezt. Más kérdés, hogy gyakran csak évek múltán születik meg a jogerős bírósági ítélet.
 

Vissza a kezdőlapra