Vissza
a kezdőlapra
Románia
2000 február
I. Gazdasági helyzet
A román gazdaság hanyatlása februárban tovább folytatódott. A januári 4,5%-os infláció tovább növekedett.
Az Isarescu-kabinet február 3-án a 2000. évi költségvetést tárgyalta meg. Eszerint a fő célok a következők:
Február végén értékelték az elmúlt tíz év gazdasági helyzetét. Az értékelésből kiderül, hogy Romániában ez alatt az idő alatt 6,35 milliárd USA dollár külföldi tőke áramlott be.
Az Országos Kereskedelmi Cégbejegyzési Hivatal /Oficiul National al Registrului Comertului/ adatai szerint az 1990-1999-es időszakban összesen 6354,9 millió dollár külföldi tőke áramlott be Romániába, amiből 4364,0 millió dollár közvetlen befektetés, 1990,9 millió dollár befektetés az ÁVA által megkötött privatizációs szerződések alapján.
Franciaország: 719,7: 2. USA: 586,0: 3. NSzK: 558,6: 4 Hollandia: 554,5: 5. Nagy-Britannia: 552,8: 6. Görögország: 472,4: 7. Olaszország: 383.,8: 8. Ciprus: 365,7: 9. Ausztria: 308,4: 10. Törökország: 271,6 millió dollár. A legjobb év: 1994- 20,7%-a az egésznek 1999-ben: 256,3 millió dollár /5,9%-a az egésznek./
II. Belpolitika
Február elején megválasztották a szenátus új elnökét Mircea Ionescu-Quintus személyében.
Az új miniszterelnök, Isarescu légüres térben próbálja megvalósítani elképzeléseit, folyamatosan akadályokba ütközik, mert nincs mögötte támogató párt. Elképzelései szerint a kormány alkalmazottait felére kell csökkenteni.
A januárban megalakult Román Néppárt, melynek elnöke a volt miniszterelnök, Radu Vasile egyesült a Román Jobboldal Pártjával. Új nevük Román Néppárt. Az új párt alelnöke Corneliu Brahas. Ezzel a lépéssel Radu Vasilenek nem kell várnia pártja bejegyzésére, így nyugodtan indulhat a választásokon.
Újabb koalíciós válság: február 17-én Victor Babiuc honvédelmi miniszter kilépett a DP-ből, de miniszteri tárcájáról nem mond le.
Constantinescu elnök teljesen váratlanul egy előadásában megvádolta Iliescut, hogy a Securitate és teljes struktúrája még mindig létezik és ezzel a mai kormány működését akadályozzák. Nem sokkal ezután Ion Iliescu válaszként megvádolta az elnöki Hivatalt, hogy különböző módon az életére próbálnak törni.
Február 9-én a pedagógusok a vidéki városokban tiltakozó meneteléseket tartottak, majd február 10-én Bukarestben a kormány épületéhez vonultak fel. A több mint 15 ezer sztrájkoló tanárhoz az egyetemi tanárok is csatlakoztak /február 21/. Ezeknek hatására a kormány engedett és megígérték, hogy a GDP 4 %-át az oktatásra fordítják és ez lehetővé teszi, hogy a pedagógusok megkapják a 13. havi fizetésüket. Mindennek ellenére a pedagógusok tovább sztrájkolnak, mindaddig míg a kormányhatározat nem jelenik meg minderről a hivatalos közlönyben.
Február közepén kitűzték
a helyhatósági választásokat. Első forduló június 4., második forduló június
18.
A Pártok helyzete - Kormánypártok
1. Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt
Minden jel arra mutat, hogy a legfőbb kormánypárt vezetői és az államfő már belenyugodtak a közelgő választási vereségbe. Legfőbb tevékenységük tehát arra irányul, hogy biztosítsák a maguk számára a választások utáni mandátumokat a parlamentben. Január végén /28-29/ a párt Állandó Küldöttség konferenciáján megválasztották - az elnök kivételével - a párt új vezetőségét.
Az utóbbi időben Emil Constantinescu államfő "közvetve" mindinkább beleavatkozik a párt belső ügyeibe. Mindennek ellenére pártfogoltja Radu Sarbut nem választották meg alelnöknek, ezt a pozíciót Ioan Muresan nyerte el.
2. A Nemzeti Liberális Párt
A Konvenció második legerősebb pártja, a Nemzeti Liberális Párt elégedetlen a Konvención belüli helyzetével. Az utóbbi három évben Mircea Ionescu-Quintusnak, a párt jelenlegi elnökének ismét sikerült megteremtenie a párt egységét. Az idei helyhatósági választásokon külön szeretne indulni. A Nemzeti Liberális Párt sikere tulajdonképpen nem egyéb, mint a KDNPP gyengülése. A különböző felmérések eredménye szerint, ha két "történelmi párt" a KDNPP és az NLP nem a Konvenció égisze alatt venne részt a parlamenti választásokon, külön-külön még a parlamenti bejutás küszöbét is alig tudnák túllépni.
3. Demokrata Párt
A legutóbbi - 1999. decemberi - kormányválság után, amely Radu Vasile lemondásával ért véget, a DP pozíciója megerősödött a koalíción belül. A jelenlegi 19 tagú kabinetben négy miniszteri tárcával rendelkezik, de az általános vélemény az, hogy külügyminiszterként, illetve államminiszterként Petre Roman fogja meghatározni az új kormány politikáját. Jelenleg a DP - koalíciós részvétele ellenére - a román politikai élet mindkét oldala felé nyitott. Úgy tűnik, hogy mindenképpen kormányzati szerepet akar vállalni a jövőben is, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat.
Az ellenzéki pártok
1. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja
Az előrejelzések szerint az idei parlamenti választásokon az RTDP győzni fog. Ez a győzelem a pillanatnyi helyzetből /Románia lehetőségeit meghaladó gazdasági, külgazdasági, külpolitikai helyzetből/ adódóan nem fogja alapvetően módosítani sem a belső "reformpolitikát", sem a külpolitikát. A bel- és külpolitika alapvető módosulására csak a jelenlegi nemzetközi helyzet lényeges módosulása után kerülhetne sor. A retorika ugyanakkor várhatóan változni fog.
Valószínűnek tűnik a párt elnökének, Iliescunak államfővé való választása.
2. A Szövetség Romániáért Párt
Az utóbbi hónapokban végzett felmérések adatai szerint a magát szociáldemokrata irányultságú pártként meghatározó Szövetség Romániáért Párt az idei parlamenti választásokon megközelítőleg ugyanannyi mandátumot szerezhet, mint a Román Demokratikus Konvenció, tehát a román politikai élet egyik meghatározó tényezője marad. Amennyiben a választások után csatlakozna a jelenlegi kormánypártokhoz, lehetségessé válhatna, hogy az RTDP-t együtt továbbra is ellenzéki szerepbe szorítsák. Tulajdonképpen ez a megoldás lenne a román Demokratikus Konvenció egyedüli esélye.
3. A Nagy-Románia Párt
Az RMDSZ mellett a Nagy-Románia Párt az egyedüli olyan párt, amely parlamenti képviseletét maradéktalanul megőrizte 1996. óta. Akárcsak az RMDSZ-nek, szintén stabil szavazó tábora van. Valószínű, hogy a parlamenti választásokon a mandátumok 8-9%-át fogja megszerezni. Valószínű, hogy továbbra is ellenzéki párt fog maradni, mert a vele való koalíciót az RTDP /és csak az RTDP/ csak abban az esetben vállalná, ha erre mindenképpen rákényszerülne.
4. A Román Nemzeti Egységpárt
A Román Nemzeti Egységpárt jelentősége megalakulása óta fokozatosan csökken. Szavazó táborának nagyobb része a Nagy-Románia Párthoz csatlakozott, kisebbik része a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának szavazói táborát növelte. Nem valószínű, hogy az idei választások után bejut a parlamentbe.
Törvényhozás
A jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb teljesítménye kétségen kívül az, hogy az ún. földalapról szóló törvényt elfogadtatta a parlamenttel. Az esemény minőségét jelzi, hogy az 1/2000. sz. törvényt az államfő a televízió nyilvánossága előtt hirdette ki január 10-én. E törvény értelmében a román állampolgárok /külföldön élő kettős állampolgárok is/ visszakaphatnak hajdani tulajdonukból 50 ha termőföldet és 10 ha erdőt.
Az erdélyi magyarság számára különösen a törvény 23., illetve 26. szakasza nagy jelentőségű.
23. szakasz - /1/ A jelen törvény hatályba lépéséig létesített vallásfelekezeti egységek reprezentatív szervei visszaszármaztatás útján a tartozásuk szerinti vallásfelekezet állományából részesülnek mezőgazdasági földterületekben, a következők szerint:
a/ az egyházkerületi központok
100 ha-ig terjedőn,
b/ az esperességek 50 ha-ig
terjedőn,
c/ a monostorok és kolostorok
50 ha-ig terjedőn,
d/ a parókiák és leányegyházközségek
10 ha-ig terjedőn.
26. szakasz. - /1/ Az erdei növényzettel borított földterületek feletti tulajdonjogot társtulajdonokban gyakorolt volt tagok, a közbirtokosságok, az osztatlan kisbirtokosi közösségek. az osztatlan szabadparaszti földközösségek, a határőr erdők és az ezekkel azonosított egyéb társulási formák tagjai, valamint ezek örökösei számára, akik a földalapról szóló újraközzétett 18/1991.számú törvény 46. szakasza alapján kérelmezték a tulajdonjoguk visszaállítását, egyetlen birtoklevél bocsátandó ki, feltüntetve azon a jogosult elnevezésénél a "vagyonközösség", "kisbirtokosi földközösség", "szabadparaszti földközösség", "határőri erdő" vagy egyéb társulási formák megnevezését, valamint az illető helység nevét.
A földvisszaadás procedúrája még nem teljesen tisztázott. Szakértők szerint, ha minden jól megy, két évbe is belekerül, amíg a törvényt végrehajtják, ha egy új összetételű parlament nem módosítja a törvényt.
Jelenleg késhegyre menő parlamenti csatározások folynak az államosított épületek /az egyház tulajdonában volt épületek kivételével/ visszaadására vonatkozó törvénytervezettel és az Állami Mezőgazdasági Vállalatok privatizálására vonatkozó törvénytervezettel, illetve kormányrendelettel kapcsolatosan.
Az ortodox vallás javára diszkrimináló felekezeti törvénytervezetet a kormány február 16-án visszavonta.
Külpolitika
Petre Roman külügyminiszter február 1-jén Párizsba utazott. Tárgyalásainak témája az EU-bővítés, kétoldalú gazdasági kapcsolatok, a dunai hajózás, valamint a Balkáni Stabilitási Paktum.
Ugyancsak február elején /7, 8, 9/ Emil Constantinescu Londonban járt az angol királynő meghívására.
Bulent Ecevit török miniszterelnök bukaresti látogatásakor a két ország közötti viszonyt sikeresnek értékelte, ezen belül a kereskedelmi csere majdnem elérte az 1 milliárd dolláros értéket, így Törökország sorrendben Románia negyedik partnere.
Amióta híre ment, hogy az EU megkezdi csatlakozási tárgyalásait Romániával és Románia még ebben az évben megkaphatja vízummentességét az EU országoktól, a chisinaui román konzulátust /Moldvai Köztársaság/ megrohamozták. A moldvaiak százezrei szeretnének román állampolgárságot kapni. Egyes források szerint eddig már több mint 200 ezer moldvai kapott román állampolgárságot, tehát román útlevelet is. Nem csak románok, de oroszok, gagauzok, ukránok is kérik a román állampolgárságot. Ez komoly veszélyt jelent a Moldvai Köztársaságra nézve, mert lakosságának száma mindössze 4,4 millió.
A Délkelet-európai Együttműködési Egyezmény konzultációs tanácskozása Bukarestben /Törökország, Görögország, Albánia, Macedónia, Bulgária, Románia/ február 11-12-én aláírták a stabilitási, biztonsági és együttműködési chartát. /Délkelet-európai Stabilitási Paktum/.