A magyar országgyűlés
külügyi bizottságának állásfoglalása
a nyugaton élő magyarsággal
való kapcsolatokról
Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága
-
nagyra értékelve a hazától és
a magyar nyelvterülettől távolra szakadtaknak a magyar kultúra megőrzéséért
és fejlesztéséért tett erőfeszítéseit,
-
felismerve, hogy a távolban
élő magyarok a magyar kultúra terjesztésében, más nemzetekkel való megismertetésében
is kiemelkedő szerepet játszanak,
-
annak tudatában, hogy Magyarország
NATO tagságának érdekében a nyugaton élő magyarság az ország jó hírét öregbítő,
és a tagság megszerzését jelentősen megkönnyítő hatékony lépéseket tett,
-
örömmel látva azt az eredményes
háttérmunkát, amely az Egyesült Államok törvényhozásában a vajdasági magyarságért
jelenlegi is folyik,
-
bízva abban, hogy az Európai
Unió országaiban élő magyarok a fentiekhez hasonlóan segítik hazánkat a
csatlakozási folyamatban, fellépve például az Unió polgárai körében esetenként
jelentkező indokolatlan aggályok ellen,
-
tudva, hogy a történelem viharai
időről időre, de az elmúlt 150 évben különösen sokszor és nagy számban
űztek külföldre magyarokat, akikkel az anyaországnak nemcsak a nagy nemzeti
érzésekkel teli pillanatokban, - mint most, a magyar államiság millenniumának
ünnepi időszakában, - hanem folyamatosan élő közösséget kell képeznie,
az új évezred küszöbéhez érkezve
áttekintette a magyar nyelvterülettől távol élő magyarság helyzetét és
az anyaországgal ápolt kapcsolatait.
A Külügyi Bizottság az érintettek
meghallgatása és a lefolytatott vita után
megállapítja, hogy
a magyar társadalomnak igénye van nemcsak a szomszédos országok magyar
kisebbségeivel, hanem a távoli szórványokban élő magyarsággal való kapcsolatok
ápolására és fejlesztésére,
szorgalmazza, hogy
az anyaország a korábbiaknál nagyobb mértékben segítse a külföldön élő
magyar fiatalokat a magyar nyelv elsajátításában, a magyar kultúra és történelem
megismerésében, és ezért határozottan sürgeti:
a Duna Televízió adásának
legalább észak-amerikai sugárzását,
a Magyar Házak munkájának
intézményes segítését,
magyar nyelvoktatók rendszeres
kiküldését,
üdvözli, hogy a túl-tagolt
magyar szervezetek a közös gondolkodásnak és közös munkának, valamint az
együttes fellépésének egyre több jelét mutatják,
keresi azokat a lehetséges
- minden parlamenti párt támogatását élvező - megoldásokat, amelyek biztosítják
a nyugati magyarság részvételét a magyar országgyűlés munkájában, e tekintetben
figyelemre méltónak találja 25 amerikai magyar szervezet-vezetőnek
azt a közös indítványát, hogy az országgyűlés hozza létre a nyugati tanácsosi
intézményt,
kéri a nyugati magyarságot,
hogy az európai integráció történelmi folyamatában,
- választott hazájában
tevékenykedjék a tagság elérése érdekében,
- itthon pedig mérsékelje
az uniós tagsághoz fűződő megalapozatlan várakozásokat, illetve indokolatlan
félelmeket,
felkéri a kormányt,
hogy a fentiek szellemében segítse a nyugati magyarságot kultúrájának további
megőrzésében, a kint született generációkat a magyar kultúra megismerésében,
és támaszkodjék minél több területen a nyugati magyarság hozzáértésére
és hazaszeretetére.
Budapest, 2000. február 2-án.
a Külügyi Bizottság
elnöksége
Vissza
a kezdőlapra