Lehet, hogy Petőfiék elsiették a dolgot?
Megszűnt a cenzúra, meg lehetett írni az igazat, nemcsak azt, amit a hatalom engedett, ami a hatalomnak kedvezett. A hangsúly az igazságon volt: hogy nem kell eltitkolni semmit, hogy szabadon szárnyalhat a gondolat, az igaz szó. Ez a gyökere a sokat idézett Deáki gondolatnak: hazudni pedig nem szabad.
A bal-liberális
kormány tudta, hogy bár ígérte, miért nem hozott sajtótörvényt. Nem lehetne
belőle kihagyni az igazmondás kötelezettségét. Mi lenne, ha minden hazugságért,
minden látszatkeltésért jelentős büntetés járna? Tönkre mennének hamarosan.
Az
aktuális látszatkeltések hosszú sorából most egyet elemelünk ki: a Györgyi
Kálmán és Dávid Ibolya körüli hírözönt. Kezdetben volt az ujjongás: a legfőbb
ügyész szerint nem törvényes a csonka kuratórium. Azután volt a találgatás:
lemond, nem mond le, miért mond le. Végül tudatták, nem mond le. Ekkor
lemondott. Nem indokolt. Egy sokat sejtető mondata azonban volt: látva
a sok találgatást, ha legközelebb lemondok, meg fogom indokolni. (A legújabb
találmány: lemondott, mert betörtek hozzá, és nem vittek el semmit.) Azután
jött a szavazás, amelyben Dávid Ibolya nem vett részt. Persze, hisz ő az
igazságügy miniszter, nem vehet részt ilyen törvénytelenségben - próbálják
a fejünkbe verni a mindent tudók. Ráadásul még állást, megbízatást is ad
a lemondott Györgyinek. Kálmán és Ibolya így válik a média hőseivé a gaz
centralizáló erőszakos kormány ellenében: Emberek az embertelenségben.
Szép történet, bárki is írta. A forgatókönyvét.
Valóság
magja is van. Kálmán létezik. Ibolya
is. Györgyi valóban lemondott.
Dávid tényleg nem szavazott. (Érdekes, ez négy keresztnév: két fiú, két
leány.) Abban a bizonyos szavazásban viszont nem az igazságügy miniszter
üldögélt a parlamentben anélkül, hogy gombot nyomott volna, hanem az MDF
elnöke. Akinek a jelöltjeit a saját frakciója nem fogadta el, az elnökség
akaratával szemben. Az ORTT-re sem szavazott, amint azt már
régen megnézhették lapunk olvasói. Nem tehette, mert mint elnök, az
elnökség döntését nem volt hajlandó semmibe venni. Amint Csapody sem, aki
frissen került be ismét a vezetésbe. De nem is mentek szembe a koalíció
akaratával, mint az ellenzéki MIÉP, amelynek tagjai nemmel szavaztak a
kuratóriumi tagokra. MDF belügy. Nem is verték nagydobra, amint
Györgyi Kálmán sem a lemondásának okait. A nyájas olvasó számára viszont
valahol szerkesztettek egy szép történetet, amelynek csattanóját csak 2002-ben
tudjuk meg. Akkor lesz jó a csattanó, ha a választások eredménye, mint
jelképes pofon, a látszatkeltők orcáját pirosítja.
Ennek
legfőbb feltétele: ki-ki gondolkodjék a saját fejével. Petőfiék
jót tettek, s jól. De később, valahol utat tévesztettünk. A virtuális világ
nem az Internettel kezdődött, s nemcsak ott létezik.
Legyen a sajtó szabad, mi meg maradjunk szabadon a befolyásától.