Csak
állami kórház kaphat támogatást a béradósságokra
Ezen
a címen jelent meg (2000-07-27) a Magyar Hírlap cikke.
Az
írás mesteri példája a hangulatkeltésnek. Az alábbiakban közöljük a cikk
szövegét és a csúsztatásokra utaló megjegyzéseinket.
Ezek
már a címnél kezdődnek. Ahhoz, hogy ez érthető legyen, néhány dolgot tudni
kell. Az egészségügyben a bér fedezete a társadalombiztosítás. Mivel 1996-ban
és 1997-ben a Horn kormány alatt - átgondolatlan intézkedések következtében
- a kórházak törvénytelenül nem fizettek ki a dolgozóknak járó bizonyos
összegeket, és az ezekre való jogosultságot a dolgozók perek révén bizonyították,
a kórházaknak jelentős adósságai keletkeztek. Ezek rendezése is a társadalombiztosítási
finanszírozás feladata. A tulajdonos azonban természetesen adhat erre a
célra támogatást. Néhány önkormányzat ezt megtette, másutt a kórház maga
"kigazdálkodta" a szükséges összeget. A mai hír lényege, hogy az állam
mintegy 50-60 százalékban besegít azoknak az intézményeknek, amelyeknek
tulajdonosa.
A
MH cikkének címe ebből semmit nem érzékeltet, hanem olyan hangulatot kelt,
mintha a kormánynak valamiféle önkormányzat ellenes lépéséről volna szó.
"Kétmilliárd forintot kapnak ügyeletidíj-tartozások rendezésére az állami tulajdonú egészségügyi intézmények - értesült a Magyar Hírlap. A pénz ezeknél a kórházaknál is csupán a béradósságok 50-60 százalékát fedezi, összességében pedig csak töredéke annak a 14 milliárdnak, amely túlmunkájuk ellenértékeként járt volna az elmúlt években az egészségügyieknek. Az önkormányzati tulajdonú kórházak a központi költségvetésből erre a célra egyetlen fillért sem kapnak."
Mindez igaz, de amint a fentiekből kitűnik, nem is járt nekik.
"Harmincnégy
állami tulajdonú egészségügyi intézmény összesen kétmilliárd forint támogatást
kap a közeljövőben a dolgozóival szembeni ügyeletidíj-tartozások rendezéséhez.
Az
egészségügyi tárca költségvetésében elkülönített összeg a béradósságok
50-60 százalékára nyújt csak fedezetet. Ennek ellenére egyetlen kórház
sem számíthat arra, hogy további pénzeket kap erre a célra - szögezte le
a Magyar Hírlapnak a tárca helyettes államtitkára. Kakuszi István elmondta:
az egyszeri támogatás célja, hogy segítse stabilizálni a béradósságok kifizetése
miatt nehéz helyzetbe került kórházak gazdálkodását.
Az
egészségügyi intézmények jó része ugyanis már vagy kifizette az elmaradt
ügyeleti díjakat, vagy megkötötte dolgozóival a megállapodást a díjak rendezésére.
Erre sok helyütt azután került sor, hogy az egészségügyiek bírósághoz fordultak,
amiért évek óta nem kapták meg túlmunkájuk ellenértékét. A pereket minden
esetben megnyerték a dolgozók, emiatt pedig sok intézménynek egyik hónapról
a másikra akár több millió forintot is ki kellett fizetnie, és anyagi helyzetük
emiatt rendült meg."
Többnyire nem erről volt szó, a kórházvezetés és a dolgozók között peren kívül megegyezések születtek.
"A
helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a kétmilliárd forint csaknem
felét az öt orvosegyetemnek juttatják. Több mint 670 milliót osztanak szét
az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó intézmények között, ebből 300 milliót
az Országos Mentőszolgálat kap. A fennmaradó összegből a honvéd-, MÁV-
és BM-kórházak béradósság-rendezését segítik."
"Egyetlen
fillér támogatást sem kapnak ugyanakkor erre a célra a központi költségvetésből
az önkormányzati és egyéb fenntartásban működő egészségügyi intézmények.
Annak ellenére, hogy az ügyeletidíj-elmaradás a nem állami körben a legnagyobb,
és itt indult a legtöbb munkaügyi per is."
Az "annak ellenére" forma azt sugallja, hogy a központi költségvetésnek bármi kötelezettsége lenne, s ezt a mai kormány nem teljesíti.
"A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint 1996 és 1998 között összességében mintegy 14 milliárd forintot nem fizettek ki dolgozóiknak az egészségügyi intézmények.
Ebből kiderül, amit fent mondtunk, a Horn kormány alatt elkövetett mulasztásokról van szó, s a cikk írója gondosan elkerüli, hogy egyetlen bíráló szót is mondjon, megnevezze a felelősöket.
"A kormány döntése szerint az önkormányzati tulajdonú kórházak tartozásait a tulajdonosoknak kell szanálniuk."
Ez nem a kormány döntése, hanem a jogi helyzet. Minden kórház a saját tulajdonosára van utalva.
"A helyhatóságok viszont arra hivatkoznak, hogy szűkös költségvetésük miatt a törvényben előírt kötelezettségeiknek is csak nehezen tudnak eleget tenni."
Ez a mondat pedig azt jelenti, hogy a szóban forgó béradósság nem törvényben előírt kötelesség. Pedig az.
"Az egészségügyi intézmények, és dolgozóik legfeljebb elvétve számíthatnak hasonló önkormányzati akcióra."
Többnyire már nincs is szükség rá, az elmúlt időszakban a kérdés rendeződött.
A MH cikkének és a fenti manipulációknak szerezője: Haiman Éva. Annak eldöntését, hogy tudatos munka-e vagy hozzá nem értésről van szó, a tisztelt olvasóra bizza:
Vissza
a kezdőlapra