Alkotmánymódosítás(i bohózat)
több szemszögből 1. Bevezetésféle
 Egy nap elmúlott a tegnapi „történelmi” eseménytől, azaz attól, hogy a Jugoszláv Parlament mindkét háza elfogadta az Alkotmány módosítását. Meglehet, hogy szándékosan hallgattam mindeddig, figyeltem a híradásokat, olvastam az elemzéseket és értékeléseket, eközben pedig azt merészeltem érezni: mindenki a saját szemszögéből, saját érdekéből igyekszik ezen történést megmagyarázni. Ezért döntöttem úgy, hogy megkísérlek átfogó képet festeni az egészről, habár tudom: ez sem lehet sokkal objektívebb az eddig olvasottaktól, hallottaktól, látottaktól.

2. Formális problémák
 Mindnyájan tudjátok már, hogy az első hivatalos értesítést a várható eseményről a Tanjug adta ki 2000. július 5-ikén 13 óra körül. Mindez azért is érdekes, mert a parlamenti képviselők (mégpedig az ellenzékiek) ugyanekkor értesültek a várható ülésről, mégpedig telefon útján. Ebből a hívásból szereztek tudomást arról, hogy a pontos napirendet és a szükséges anyagot délután 17 órakor fogják megkapni telefax segítségével. Aztán a fax mégsem érkezett meg, csak egy újabb telefonhívás, amelyből arról szerezhettek tudomást, mi is lesz a napirend, de ezt már akkor az Interneten is meg lehetett találni. Ebből a beszélgetésből jutott az is a tudomásukra, hogy a gyűlés kezdete előtt fogják megkapni az ülésanyagot. Mivel sürgősségi úton összehívott rendkívüli parlamenti ülésről volt szó, mindez talán érthető is lett volna, ha nem egy ország legfontosabb jogi dokumentumának a módosítását tervezték volna, emellet pedig még...

Engedjétek meg, hogy a JSZK Alkotmányába foglalt rendelkezések közül néhány paragrafusra felhívjam a figyelmet:
 1. szakasz (paragrafus):
 A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szuverén szövetségi állam, amely az állampolgárok és a tagköztársaságok egyenjogúságán alapul.
 2. szakasz (paragrafus):
 A Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot Szerbia Köztársaság és Montenegro Köztársaság, mint tagállamok alkotják.
 A Jugoszláv Szövetségi Köztársasághoz más tagköztársaságok is csatlakozhatnak ezen Alkotmánnyal összhangban.
 80. szakasz (paragrafus):
 A Szövetségi Parlamentet a Polgárok Tanácsa és a Köztársaságok Tanácsa alkotják.
 A Polgárok Tanácsa azokból a szövetségi képviselőkből áll, akiket a tagköztársaságokban választanak közvetlen választásokon, titkos szavazással úgy, hogy egy szövetségi képviselőt 65.000 válaszatópolgár választ azzal a feltétellel, hogy a tagköztársaságból legkevesebb 30 képviselőt választanak.
 A Köztársaságok Tanácsát tagköztársaságonként 20-20 képviselő alkotja.
 81. szakasz (paragrafus)
 A szövetségi képviselőket négy évre választják.
 A Szövetségi Parlament Polgárok Tanácsában levő szövetségi képviselők választását, valamint mandátumuk megszűnését szövetségi törvénnyel szabályozzák, míg a Szövetségi Parlament Köztársaságok Tanácsában levő szövetségi képviselők választását, valamint mandátumuk megszűnését a tagköztársaságok törvényével szabályozzák.
 Tudni kell, hogy az 1992-ben elfogadott ú.n. zsablyáki Alkotmány azt a célt szolgálta, hogy ismét szövetségi állam jöjjön létre, amely a JSZSZK jogutódjaként kellett volna működni, habár már akkor az unitáris állam mellett törtek pálcát sokan, közöttük Sesely és pártja, a Szerb Radikális Párt. Minden szövetségi államra vonatkozó rendelkezést úgy kívántak bemutatni, mint konföderatív törekvést, amelyet előbb-utóbb el kell tüntetni az alaptörvényből. Mindebből (de felhozhatnék még más alkotmányos és törvényes rendelkezést is) egyértelműen látszik, hogy habár formailag (lehet, hogy) minden rendben volt, azonban a titkos alkotmánymódosítással nemcsak a szerbiai ellenzéket zárták ki, hanem Montenegro legálisan megválasztott, legitím vezetését is. A problémák e körül már 1998-ban megjelentek, ugyanis a montenegroi Parlament olyan választási törvényt fogadott el, ami szerint a Köztársaságok Tanácsába csak az ottani hatalmi koalíció emberei kerültek, ezt a törvényt alkotmányellenesnek kiáltották ki, s még a mai napig is azok képviselik ebben a házban Montenegrot, akiket 1994-ben választottak meg (tehát legitimitásuk kérdéses). Úgyszintén formális probléma még, a sürgősségi eljárás, mivel az teljesen kizárja az állampolgároknak, azok szervezeteinek, az egyes szakmai testületeknek a véleménynyilvánítását is, s így, ez alapján az egész folyamatot akár alkotmányos puccsnak is lehet nevezni.

3. Mi is történt?
 Amikor csütörtökön a Parlament épületébe értünk, már a bejáratnál kellemetlen meglepetésben volt részünk. A biztonsági emberek elkérték a mobil telefonokat az egyes képviselőktől (most érzetem először, milyen jó, hogy nem kívánok „bunkófon”-t használni), s eközben eléjük tették az Adminisztratív Bizottság (a Házbizottsághoz hasonló szerve a Parlamentnek) döntéseit. Ebben három igen érdekes pont volt, első: tilos az épületbe mobilt bevinni és használni, ezért azokat a bejáratnál kell hagyni; második: az épületben található fix telefonok használatakor olyan resztrikciókra kell törekedni, hogy a beszélgetést lefolytató képviselő ne említsen sok nevet és adatot (amit csak úgy lehet leellenőrizni, ha a vonalat lehallgatják); harmadik: a Parlament főtitkára köteles közvetlen internet-elérhetőséget biztosítani a képviselők számára (ezt hiába kerestem, még a nyomát sem láttam). Az Alkotmánybizottság ülésezése közben nézhettük át az anyagot. Az ülésre egyetlenegy napirendi pontot ajánlottak:

A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATA. A mellékletekből derült ki, hogy a módosítást nem a kormány, nem is az Igazságügyi Minisztérium, hanem képviselők csopotja terjesztette be. Mégpedig az alsóházból (Polgárok Tanácsából) a Szerbia Szocialista Pártjának 40, a Montenegro Szocialista Néppártjának (Bulátovity) 11, a Szerb Radikális Pártnak 15, a Jugoszláv Baloldalnak 23, a (montenegrói) Szerb Néppártnak 4 képviselője, valamint egy független, azaz összesen 94 képviselő. A felsőház (Köztársaságok Tanácsa) esetében a Szerbia Szocialista Pártjának 9, a Montenegro Szocialista Néppártjának 6, a Szerb Radikális Pártnak 9 és a Jugoszláv Baloldalnak 2 képviselője, azaz összesen 26 képviselő. Magából az indítványból az is kiderült, hogy három kérdéskörrel kapcsolatos a módosítási javaslat, mégpedig: – a Szövetségi Parlament Köztársaságok Tanácsa képviselőinek választására közvetlen választásokat kell előirányozni; – a Köztársasági Elnök választására közvetlen választásokat kell előirányozni; – a Szövetségi Kormány tagjainak megválasztását és mandátumuk megszünésének módját meg kell változtatni (eddig csak a kormányelnököt választotta a Parlament, s ezáltal elfogadta az általa összeállított kormányt, illete teljesen szabadon változtathatta a kormány összetételét).

Amint az Alkotmánybizottságban egyedül a VMSZ-es Józsa László nem tudta elfogadni az ily módon történő alkotmánymódosítást, az indítvány megszavazásakor is csak 9-en szavaztunk ellene (mégpedig 3 VMSZ-es, egy Vajdaság Koalíciós képviselő, a Demokratikus Centrumból Dragoljub Mityunovity, a Szerbia Demokratikus Pártjából két képviselő, a Demokrata Pártból az alelnök, Perisity képviselőtársunk és egy a hatalmi koalícióhoz tartozó (montenegrói) Szerb Néppártból, Novica Sztánity – ki is átkozták azonnal).

A szavazást követően az elnöklő azonnal bejelentette, hogy az indítványt a másik tanács is elfogadta, 14 órára elrendelte az Alkotmánybizottság újabb ülését, majd 16 órára a tanácsok üléseit, ahol a konkrét módosításokat tárgyaljuk meg, utána pedig a két tanács együttes ülését, ahol ünnepélyesen ki lesz hirdetve az Alkotmány módosítása.

4. Procedurális problémák
 A délutáni ülés előtt megkaptuk a konkrét alkotmánymódosításokat, mégpedig hetet (II-VIII.). Érdekes, hogy a délelőtt elfogadott indítványt minden probléma nélkül túllépték az indítványozók, ugyanis nemcsak a három kérdéskörrel kapcsolatos változtatásokat találtunk. Itt, most felsorolnám az egyes módosítások lényegét:
II. – minden rendben, ez a kormánytagok választására vonatkozik.
III. – 1. A Köztársaságok Tanácsát minden tagköztársaságból 20-20 közvetlenül megválasztott képviselő alkotja. A Szövetségi Parlament Polgárok Tanácsában és Köztársaságok Tanácsában levő szövetségi képviselők választását, valamint mandátumuk megszűnését szövetségi törvény szabályozza. A szövetségi képviselő saját meggyőződése alapján dönt és szavaz, nem lehet visszahívni.
2. Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 80. szakasza 3. és a 81. szakasza 2. bekezdésének helyébe lép, illetve kiegészíti a 86. szakaszt.
IV. – 1. A zászlóról, címerről és himnuszról szóló szövetségi törvényt a Szövetségi Parlament hozza meg, mégpedig mindkét tanácsában kétharmados szavazattöbbséggel.
2. Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 90. szakasa 2. bekezdésének helyébe lép. V. – 1. A Köztársaság Elnökét közvetlen választásokon, titkos szavazással választják. A Köztársaság Elnökének mandátuma 4 évig tart. Ugyanaz a személy legtöbb két esetben választható meg a Köztársaság Elnökének. A Köztársaság Elnöke és a Szövetségi Kormány elnöke – szabály szerint – nem lehetnek ugyanabból a tagköztársaságból. A Köztársaság Elnökét a szövetségi képviselőkével azonos immunitás illeti meg. A Köztársaság Elnökének immunitásáról a Szövetségi Parlament dönt.
2. Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 97. szakasza helyébe lép.
VI. – 1. A Köztársaság Elnökének mandátuma megszűnik annak lejárta előtt, ha felmentik, illetve lemond. A lemondás átadásának, illetve a felmentés meghozatalának napján megszűnik a Köztársaság Elnökének mandátuma.
2. Ez a módosítás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya 98. szakasz 1. és 2. bekezdése helyébe lép.
VII. – 1. A Szövetségi Parlament felmentheti a Köztársaság Elnökét, ha a Szövetségi Alkotmánybíróság megállapítja, hogy megsértette ezen Alkotmányt. A Köztársaság Elnökének felmentését a Szövetségi Parlament mindkét tanácsában levő képviselők legalább fele indítványozhatja. A Köztársaság Elnökének felmentéséről leghamarabb akkor lehet szavazni, miután eltelt 15 nap a Szövetségi Alkotmánybíróság, az első bekezdésben említett, határozatának a Szövetségi Parlamenthez való eljuttatásától.
2. Ez a módosítás kiegészíti a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmánya V. fejezetének 2. pontját. (megjegyzés: amiben van 3 paragrafus!)
VIII. – minden rendben a Szövetségi Kormányra vonatkozik.
IX. – ez a meghozandó Alkotmánytörvényről szól.
Az általam aláhúzott szövegrésszel kapcsolatos elveket hiába keressük a délelőtti ülésen, a többség által, elfogadott indítványban, ott nem lelhetők fel! S végül még az Alkotmánytörvény is szolgált egy meglepetéssel, ugyanis annak 3. szakasza igen egyértelmű, így szól: A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmányának V. módosítása 1. pontjában levő harmadik szakasz rendelkezései csak azokra vonatkoznak, akik ezen módosítás alapján lettek megválasztva a Köztársaság Elnökének.
Tehát, ha a jelenlegi elnök (a gyengébbek kedvére: Sz. M.) ezen rendelkezések alapján jelölteti magát, úgy kell értelmezni: eddig nem volt elnök, most kezdődik az első mandátuma, amit még egy követhet!

 5. Kell-e még más is?
 Mindezt azoknak ajánlom, akik azt írták: ezek az alkotmánymódosítások a demokratzálódást szolgálják. Én a megállapításukkal egyetértenék, ha:
a) YU nem szövetségi állam lenne,
b) bekövetkezett volna bármiféle rendszerváltozás,
c) ha a hatalmon levő egyén és garnitúrája az eddigi tizenkét év alatt már többször is nem változtatta volna az alkotmány(oka)t és a törvényeket a saját szükségletei szerint,
d)... (lenne még sok pont)

 Azért erre reagálhattok! (de üdvözöllek is benneteket szeretettel)

 Laci

Vissza a kezdőlapra