BELGRÁD FÉL A BOJKOTTÓL

A Jugoszláv Szövetségi Parlament 2000. július 24-ére összehívott rendkívüli ülésén napirenden szereplő törvényjavaslatok véleményezése

I. A Köztársasági Elnökének választásáról és mandátumának megszűnéséről szóló törvény javaslata (AC-289/1)

Kétséget ébresztő rendelkezések:
 12. szakasz
 A Köztársaság Elnökének azt a jelöltet választják meg, aki megszerezte a szavazáson részt vevő választópolgárok többségének szavazatát. Ha a szavazás első körében egyetlenegy jelölt sem kapja meg az ezen törvény előző bekezdésében rögzített szavazatok számát, a szavazás második körét az elsőtől számított két héten belül tartják meg.
 13. szakasz
 A szavazás második körében arra a két jelöltre szavaznak, akik az első körben a legtöbb szavazatot kapták, illetve több jelöltre, amennyiben az első körben azonos számú és egyben legtöbb szavazatot kaptak.

Mivel az alkotmánymódosításokra azzal az indokkal került sor, hogy a demokráciát szeretnék fejleszteni, azaz el szeretnék érni, hogy az állampolgárok közvetlenül döntsenek a Köztársaság Elnökének megválasztásáról, az ilyen rendelkezés pont azzal ellenkező hatású, hiszen az érvényességnek nem feltétele a választók megfelelő számban való részvétele.

II. A Szövetségi Parlament Köztársaságok Tanácsába történő szövetségi képviselők választásáról szóló törvény javaslata (AC-288/1)

Kétséget ébresztő rendelkezések:
 10. szakasz
A képviselőválasztáson választójoggal rendelkezik minden 18. életévét betöltött jugoszláv állampolgár, aki rendelkezik ügyviteli képességgel és állandó lakhelye van abban a választási egységben, ahol megvalósítja választójogát (a továbbiakban: választópolgár). A választópolgárt nem lehet megfosztani a jogától, hogy szavazzon, sem pedig a jogában korlátozni. Képviselőnek választható az a jugoszláv állampolgár, aki betöltötte 18. életévét, aki rendelkezik ügyviteli képességgel és akinek az állandó lakhelye annak a tagköztársaságnak a területén van, ahol megvalósítja választójogát.
 17. szakasz
 A választópolgárok listáját legkésőbb 20 nappal a választások megtartására meghatározott időpont előtt lezárják. Az illetékes szerv végzést hoz a választópolgárok listájának lezárásáról, amelynek tartalmaznia kell a választópolgárok listájába bejegyzett állampolgárok számát és a választópolgárok listájának lezárási dátumát. A választópolgárok listájának lezárásáról szóló végzést eljuttatják a választási bizottságnak legkésőbb annak meghozatala órájától számított 24 órán belül. A választási bizottság a végzés átvételének órájától számított 24 órán belül a választópolgárok össz számáról szóló adatokat eljuttatja a Szövetségi Választási Bizottságnak. A Szövetségi Választási Bizottság, a választási bizottságoktól kapott adatok alapján, az adatok átvételének órájától számított 24 órán belül nyilvánosságra hozza az össz választópolgárok számát, egészében és választóegységek szerint is. A választópolgárok listájának lezárását követően beírás, törlés, változtatás, kiegészítés vagy javítás csak a tagköztársaság előírásaival meghatározott illetékes bíróság határozata értelmében eszközölhető, mégpedig legkésőbb 48 órával a választások megtartására meghatározott időpont előtt.

Az elmúlt tíz év alatt a népmozgások miatt lehetetlen volt kísérni az állampolgárok számának alakulását. Elegendő csak arra gondolni, hogy az aktuális hatalom hathatós támogatásával 500.000 körüli menekült jött ebbe a térségbe (különösen a Délvidékre/Vajdaságba), s közülük igen sokan állampolgársághoz jutottak, miközben megszerezték a horvát és a boszniai állampolgárságot is, amiről tanúskodnak az általuk vezetett személygépkocsik rendszámtáblái, valamint az időközben megtartott ottani választások is, melyekre szervezetten utaztak, illetve itt, Szerbiában is szavazóhelyeket létesítettek a számukra. Nincs kétség, hogy a hatalom által szavatolt „zavarosban halászás”-t ezek az emberek egy esetleges választásokon hogyan fizetik meg.
Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy Belgrádban és a környékén számottevő kínai közösség is kialakult. Ezek egy része ugródeszkának használja a helyzetet, és embercsempészek segítségével Nyugatra szeretne jutni. Azonban azt sem lehet kizárni, hogy a kínaiak közül már sokan megszerezték az itteni állampolgárságot, s a bíróságok élén elvégzett változtatások alapján fennáll még annak a lehetősége is, hogy a választások napja előtt 48 órával bírósági határozat alapján újabb kínaiak válnak jugoszláv állampolgárrá és választópolgárrá. Ezeket az embereket pedig igen könnyen manipulálhatják, hiszen a szavazás mikéntje lehet a feltétel az állampolgárság megkapásának.
Igen kétséges még a 95. szakaszban található rendelkezés jogossága, amellyel a Szövetségi Választási Bizottság megfoszthatja a mandátumaitól azt a pártot, amely az eredmények közzététele utáni 8 napon belül nem juttatja el a mandátumok kiosztásáról szóló adatokat, majd pedig ezeket a mandátumokat szétosztja a többi, mandátumot szerzett, pártok között.

III. A Szövetségi Parlament Polgárok Tanácsába történő szövetségi képviselők választásáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény javaslata (AC-287/1)

Kétséget ébresztő rendelkezések:
 14. szakasz
 A 39. szakasz 2. bekezdése a következőképpen módosul: „Egy választási listán legtöbb annyi jelölt szerepelhet, amennyi képviselőt abban a választási egységben választanak, illetve legkevesebb annak a számnak a fele.” Ugyanaz a szakasz a 2. bekezdés után egy újabb, 3. bekezdéssel bővül: „Egy személy egyidejűleg nem lehet szövetségi képviselőjelölt a Köztársaságok Tanácsába és szövetségi képviselőjelölt a Polgárok Tanácsába, de jelölt sem a Köztársasági Elnök tisztségére, amennyiben ezek a választások egyidőben zajlanak.”

 Úgy tűnik, hogy beigazolódik a prognózis, az eddigi jugoszláv elnök le fog mondani a tisztségéről, s a szövetségi választásokkal egy időben szeretnék megtartani az elnökválasztást is. Az előző törvényjavaslathoz hasonlóan itt is (mégpedig a 24. szakaszban, amely az eddigi 90. szakasz kiegészítése újabb 3., 4. és 5. bekezdéssel) szankcionálni kívánják azokat a pártokat, akik az eredmények nyilvánosságra hozatala után nem osztják ki a mandátumokat. Azonban ez esetben egészen más módon, mégpedig a párt először 10 napot kap a mandátum kiosztására, majd a Szövetségi Választási Bizottság figyelmeztetése alapján újabb 5 napot, ezt követően pedig, ha nem tesz eleget ilyen irányú kötelezettségének, akkor következik be a mandátumoktól való megfosztás, illetve azok más pártok részére történő kiosztása.

VI. A Szövetségi Parlament Köztársaságok Tanácsába történő szövetségi képviselők választásának választóegységeiről szóló törvény javaslata (AC-290/1)

Kétséget ébresztő rendelkezések:
 2. szakasz
 Montenegro Köztársaságban, mint egységes választási egységben, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság Alkotmányának 2. szakaszában található rendelkezés alapján a Szövetségi Parlament Polgárok Tanácsába 30 szövetségi képviselőt választanak.

 Ez a rendelkezés elfogadható lenne, ha az ezt követő 3. szakaszban ugyanez állna, azaz: Szerbiában is egységes választási egység létezik, ahol 108 szövetségi képviselőt választanak a Polgárok Tanácsába. Ezzel ellentétben itt 26 választási egység van felsorolva (az eddigi 29 helyett). Azáltal, hogy Koszovót felosztották a 24. (Prokuplje), a 25. Leskovac és a 26. (Vranje) választási egységek között, kiküszöbölték azt a jelenlegi tényt, hogy Koszovóban nem lehet Belgrádból irányított választásokat tartani. Mivel mind a Parlament mindkét házába történő választás, mind pedig a Köztársaság Elnökének a megválasztása lényegében egyfordulós, emellett nincs korlátozva az eredményesség a megjelentek számával, így Koszovóról nincs szükség egyetlenegy ember szavazatára sem, helyettük a zárójelben levő községek polgárai „szavatolják a választások demokratikusságát”.

A véleményezést készítette:

Balla Lajos-Laci

Háttérkép: Tüntetés Belgrádban

Vissza a kezdőlapra