Londonból 2000. július 2-án jelentette az MTI:
A brit miniszterelnök
szerint a benzinárat terhelő adók csökkentése az egészségügyi és oktatási
kiadások kényszerű visszafogásával járna. "Könnyű a kampányolóknak táblákat
kirakni a benzinkutak elé arról, hogy ennyi és ennyi jut a kincstárba ...
de arról valahogy nem hallani, hogy a kórházak elé is táblákat akarnának
kirakni, amelyeken az szerepelne: hány orvost és ápolót kell majd elbocsátani,
mert a kormánynak nem maradt rájuk pénze" - így a munkáspárti kormányfő.
Tony Blair
a News of the World című vasárnapi brit bulvárlapnak írt cikkében azt fejtegette,
hogy az üzemanyagok adójának 2 pennys csökkentése 1 milliárd fontjába kerülne
a kincstárnak. Blair szerint az üzemanyagok ára azért ment fel, mert a
nyersolaj a háromszorosára - 10 dollárról 30 dollárra - drágult. A benzinárak
az utóbbi időben 19 alkalommal emelkedtek, de ugyanezen idő alatt az adó
csak 2 pennyvel lett magasabb - áll a cikkben.
Nagy-Britanniában
jelenleg mintegy 350 forint körül mozog a benzin literenkénti ára, ami
a legmagasabb Európában.
Pár hónapja a hazai szocialisták próbálkoztak azzal, amit Blair a "kampányolóknak" a szemére hányt. Érdekes megfigyelni, hogy amióta a kormány megmakacsolat magát a gáz árának emelése ügyében, s a lakosság érdekeit védi az MOL érdekeivel szemben, már nem támadják a benzin ára miatt. Zagyva nyilatkozatokat tesznek arról, hogy az ilyen akció ellentkezik a szociális piacgazdaság elveivel és vissza visz a régi időkbe.
Ez azt jelenti, hogy a mi szocialistáink nem ismerik a szociális piacgazdaság fogalmát. Honnan is ismernék, hiszen nem szocialista, hanem kereszténydemokrata fogalom? Ha némelyikük ide téved a mi oldalunkra - amit örömmel veszünk - akkor most megtanulhatja: a szociális piacgazdaságban az állam a közjó érdekében korlátozza a piaci hatások szabad érvényesülését.
Pontosan úgy, ahogy az Orbán kormány teszi most, a gáz árával.
