A Népszabadság meghamisított egy Haider-interjút, állítja egybehangzóan a karintiai tartományfőnök és Susanne Riess-Passer osztrák alkancellár.

Az esetről a Magyar Nemzet címoldalon megjelent cikkben számol be. A Magyar-Hon-Lap a maga szerény eszközeivel próbálja olvasóinak figyelmét felhívni azokra a jelenségekre, amelyek bizonyítják: a sajtó nem közvetít politika és lakosság között, hanem "csinálja a politikát". Ráadásul úgy hogy semmiféle politikai kontroll alá nem esik, a választó elvben a "nem vásárlással" fejezheti ki nemtetszését, a magyar viszonyok között azonban ez nem sokat jelent, mert a lapokat nem az olvasók, hanem a hirdetők tartják el, és a politikai árnyalatoknak megfelelően nincs szabad verseny sem: végletesen egyoldalú, majd monopol helyzetben van a bal-liberális oldal. Nos a mai hír azért örvendetes, mert az átalakuló Magyar Nemzet vállalta a nyílt ütközést a szent és sérthetetlennek tartott Népszabadsággal.
Az alábbiakban részletesen ismertetjük a szóban forgó cikket.

Schüssel kancellár budapesti látogatása idején osztrák részről többször elhangzott, hogy Ausztria mindent megtesz Magyarország gyors EU-csatlakozása érdekében. Ez és az osztrák kormány több tagjának hasonló kijelentései azonban nem illettek abba a merev elutasításba, amelyet Jörg Haider a Népszabadságnak február 11-én adott interjúja tartalmazott. (A beszélgetés idején Haider még pártelnök volt.) Szászi Júlia egyik kérdésére a Népszabadságban megjelentek szerint Haider a következő választ adta: "Nos, kétségtelen, hogy a szomszédos országokat kizárólag akkor lehet felvenni az unióba, ha elérik a nálunk kialakult bérszínvonalat". Haider kijelentése szöges ellentétben állónak tűnt Bécs hivatalos álláspontjával. Ezért a Magyar Nemzet megkerese a karintiai tartományfőnök sajtóreferensét, Karl Heinz Petritz urat és megkérdezte, vajon Jörg Haider valóban a Népszabadságban leírtak szerint nyilatkozott-e.
Miután a sajtóreferens kategorikus nemmel válaszolt, írásban tették fel a kérdést, vajon a Népszabadságban olvasható kérdéses mondat ("Es ist also zweifellos, dass die Nachbar-länder ausschliesslich dann in die EU aufgenommen werden können, wenn sie das bei uns bestehende Lohnniveau erreic-hen") megfelel-e az akkor még az FPÖ élén állt Haider szavainak? A sajtóreferens egyebek között ezt írta válaszában: "A magyar Népszabadság napilap munkatársa február 11-én interjút készített dr. Jörg Haider karintiai tarto-mány-fő-nökkel. Az interjúban dr. Jörg Haider kijelentette, hogy a keleti bővítés üteméről minden tagjelölt maga dönt úgy, hogy a szükséges feladatokat és feltételeket teljesíti." Haider ezután hozzátette, hogy "a munkapiac nyitását azonban el tudja képzelni, ha a bérszínvonal Magyar-országon például megközelíti az osztrákot". A levél utolsó mondata így hangzik: "Hogy Magyarország az EU-ba csak akkor léphetne, ha ugyanolyan lenne a bérszínvonala, mint Auszt-riáé, azt a tartományi főnök sem ebben az interjúban, sem más interjúban nem mondta" ("Dass Ungarn der EU erst dann beitreten könne, wenn es das gleiche Lohnniveau wie Österreich aufweise, hat der Landeshauptmann weder in diesem Interview noch in einem anderen Interview gesagt").
Szászinak a Népszabadságban megjelent interjúja erős visszatetszést keltett az osztrák kancellárián. Sőt, több ott járt magyar újságíró előtt, akik között Szászi Júlia is jelen volt, Riess-Passer asszony, az osztrák alkancellár hangot is adott annak, hogy Szászi eltorzította Haider szavait.
 A Magyar Nemzet felvette a kapcsolatot Andrea Krametterrel, az alkancellár egyik sajtósával, aki az értesülést megerősítette. A kérdésre, hogy az alkancellár valóban hangot adott-e visszatetszésének Szászi és magyar kollégái előtt, Krametter asszony faxfordultával küldött válasza: "igen".

A MHL pedig arra figyel: milyen gyorsan és mit válaszol a Népszabadság. A mundér becsületét az menthetné, ha Szászitól megválna a lap. Lehet, hogy nem hazudott, csak azt hallotta, amit hallani akart. Lehet, hogy nem tud jól németül, lehet, hogy hangfelvételekre hivatkozik majd. A történet akkor is szörnyű és zavaros. Ha ugyanis hiteles lenne a Népszabadság féle változat, a riporternek rá kellett volna kérdeznie: Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarország nem lehet tag az EU-ban belátható ideig? Kiegészítő kérdéssel azt is tisztázni kellett volna, hogy tudja-e Haider, véleménye ellentétes a koalíciós partner véleményével és Ausztria hivatalos álláspontjával. Mindez elmaradt, így nehéz lesz elfogadhatóan kitáncolni ebből az ügyből.
Mi pedig tovább vágyódhatunk a Deák féle sajtótörvényre.
 

Vissza a kezdőlapra