Portré  Nógrádi László az új közlekedési miniszter
HVG interjú

"Édesapám Zalalövőn, nagyapám Zalaszentivánban szolgált állomásfőnökként, de engem nem tudott megfogni a vasút" ­ kezdi őszinte gyónással a makacskodó Katona Kálmán miniszteri bársonyszékébe emelt 53 éves politikus-vállalkozó. A fiatal fiút inkább a mama foglalkozása, a pedagógia érdekelné, ám az időközben a pannonhalmi bencéseknél szerzett érettségi nem bizonyul jó felvételi ajánlólevélnek. Éveken át próbálkozik a tanári pályával, de végül a Fővárosi Vízművek alkalmazottjaként a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett automatizálási üzemmérnöki diplomával lehet csak ­ legalább műszaki ­ értelmiségi. De többre vágyik: 1984-ben előbb egy kis programozó géemkát alapít, aztán két évre rá fokozatosan meghódítva a hátráló szocializmus szabadon hagyta terepet, kisszövetkezetet alapít, amit később ­ már 1991-ben ­ rt-vé nemesít. Azért még egy kísérletet tesz: teológiát hallgat a Pázmányon, "de bejött az áfatörvény, és engem leterhelt a vállalkozásom". No meg az addig hanyagolt politika. Előbb ­ Surján László tanácsára ­ a Magyar Vállalkozói Kamarában alelnökségig jut, aztán hagyja magát rábeszélni a KDNP-tagságra is. Innen lesz az állami vagyonkezelő igazgatósági tagja, amit 1994-ben némi szoci akadékoskodás rövid időre megszakít, ám hamarosan már ott van az ÁPV Rt. felügyelőbizottságában. 1994-ben belevágna a képviselőségbe, de a zalai választók még másként gondolják, és a pártjában hatalomra került Giczy György is kiebrudalja. 1998-ban viszont a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség színeiben, Fidesz-támogatással megveti lábát a parlamentben, ahol nemrég megakadt rajta az egy Baross Gáborhoz hasonlatos minisztert kereső kormányfő tekintete.
"Olvasás, természetjárás és a család" ­ utal hobbijaira. Tény, hogy az őt hat gyermekkel megajándékozó nejét is barlangászkodva ismerte meg. Az öt lány és a hatodiknak érkező fiú közül még csak a legidősebb repült ki az eredetileg vegyész, jelenleg a Zeneakadémia tanulmányi előadójaként működő feleség vezényelte 180 négyzetméteres óbudai ikerházból. Emellett egyébként Zalában már felújítás alatt áll egy nagyobb családi ház. "Vettem hozzá gyümölcsöst is" ­ tudatja, hol és hogyan ellensúlyozza majd a minisztériumi gyűrődést.

  • Ha fogadni lehetett volna tippmixben, hogy ki lesz a befutó a megüresedőben lévő közlekedési miniszteri helyre, igencsak sokat nyerhetett volna, aki önre fogad. Tudja, hogy miért mégis önt favorizálta a miniszterelnök?

  •  
  • Az első, hogy enyém az ország legnagyobb választókörzete, ahol meggyőző fölénnyel nyertem. A második: felfigyelhettek arra a lendületre, amellyel ezt a hármas határkörzetet fontos idegenforgalmi központtá kívánom fejleszteni. Végül a magyar­horvát parlamentközi vegyes bizottság elnökeként feltűnhetett agilitásom. Például ott voltam a Tudjman-temetésre kiutazott magyar delegációban, ahol módom nyílt beszélgetni Orbán miniszterelnök úrral.

  •  
  • Annak idején kilenc éven át nem tudott bekerülni egyetemre, szóval nem akármilyen elégtétel ez a fordulat. Politikai, ideológiai oka volt, netán későn érő típus?

  •  
  • Minden felvételi vizsgám sikeres volt, előfordult, hogy olyan értesítést kaptam, miszerint jövőre már nem kell felvételiznem, de addig is próbáljak meg ideológiai felfogásomon változtatni. A lényeg: nem akarták, hogy egyházi iskolában végzett diákként az ifjúság nevelésével foglalkozzam.

  •  
  • Mégiscsak a rendszerváltozás után keveredett a politikába. Hogyan?

  •  
  • Elgondolkodtam azon, hogyan viszonyulunk mi, keresztények a közélethez: ülünk otthon a fotelben egy sör mellett, szidjuk a rendszert, vagy éppen drukkolunk valakinek, de nem veszünk részt a csatározásokban. Felkerestem hát Surján Lászlót, a Nagycsaládosok Szövetségének elnökét, és megkérdeztem, mit tehetek. Mondta, próbáljam a kamarai mozgalomban fontossá tenni magam.

  •  
  • Olyannyira, hogy még a KDNP-sek közé is beállt? Mit szólt a család? A gyerekek?

  •  
  • Megértették, hogy kényszerből cselekedtem. Meg aztán ez ugye kereszténydemokrata párt...

  •  
  • Tájékozódhatott volna más irányokba is? Vagy az ön számára csak egy párt létezett?

  •  
  • Értem, mire irányul a kérdés. Szóval számomra igen fontos, hogy mindig meg tudjak inni egy pohár bort azokkal is, akik politikailag más nézetet vallanak ugyan, mint én, de amúgy tisztességes emberek. Példaként említeném, hogy amikor a frakció delegáltjaként az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába kerültem, tizenegyen, különböző politikai indíttatással, kötöttünk egy "megállapodást", hogy közös munkánkban három motívum vezérel bennünket: szakmaiság, emberi tisztesség, politika. Ebben a sorrendben. Jóba lettünk, és azóta is néha összejövünk.

  •  
  • Kik voltak ebben a csapatban?

  •  
  • Például Vásárhelyi István, az SZDSZ jelöltje és Marosán György, az MSZP delegáltja is...

  •  
  • Jól fontolja meg a választ: tényleg hajlandó ezekkel az urakkal csak úgy borozgatni?

  •  
  • Ez nem jelenti, hogy a baráti körömhöz tartoznának. Azt a régi bencés diáktársak alkotják, illetve harcostársaim a kereszténydemokrata szövetségből, Isépy Tamás, Latorcai János, Surján László.

  •  
  • Beszéljünk az üzletről. Jókor önállósodott. Sikerült vagyonos dinasztiát alapítania?

  •  
  • Ugyan. Mindig mindent visszaforgattunk az üzletbe. Aztán, amikor belesüllyedtem a politikába, vállalkozásaimat fokozatosan gyerekeim kezébe adtam. A háttérből persze próbálom őket terelgetni... A bt nevére nemrég vettem egy házat. Kimustrált munkásszálló volt, az a tervem, hogy ott rendezzük ezentúl a nagy családi összejöveteleinket. Amikor nem vagyunk ott, a szobákat persze kiadjuk.

  •  
  • Hogy honnan szorult önbe ennyi üzleti érzék!? Ehhez az átalakuláshoz kellett a szakáll is? Hiszen úgy mondják, sokáig még bajsza sem volt...

  •  
  • E mögött családi okokat kell keresni. Én ugyanis azt hangoztattam, hogy egy okos embernek az első fia lány. De amikor már a harmadik fiam is lány lett, hát, bajuszt növesztettem, a negyedik lánynál elkezdtem pipázni, majd amikor az ötödik fiam is lány lett, jött a szakáll. Szerencsére végre megjött a fiam, így ma már nem kell a családban a férfiasságomat hangoztatni.

  •  
  • Viszont még egyik lánya sem ment férjhez. Mit szólna, ha egy SZDSZ-es vagy MSZP-s vőlegényjelölttel állítana be az egyik? Vagy az ilyesmi abszolút kizárt?

  •  
  • Mentalitásuk, neveltetésük miatt ezt még elképzelni is nehéz. Persze semmi sem lehetetlen. De apai tanácsokon és intelmeken túl hatalmi szóval nem avatkoznék közbe.

  •  
  • Díjazzuk önuralmát. Szüksége volt rá, amikor egy szem fia otthagyta Pannonhalmát?

  •  
  • Mit mondjak, nehéz volt. Írt egy levelet nekünk azzal a címzéssel, hogy "Nógrádi Péter szüleinek, nyugodt pillanatban való felbontásra". És ebben tíz oldalon komoly érveket hozott fel, miért szeretne eljönni onnan. Leültünk vele beszélgetni, és a bencés gimnázium iránti elkötelezettség és hála ellenére belementünk. Nehéz döntés volt, de nem vagyok zsarnok apa. Megértettem.

  •  
  • Nagy a család, kétszeresen is túlteljesítették a Fidesz-családmodellt. Ez volt a terv, vagy csak annyira áhított egy fiút, hogy míg meg nem lett, abba sem hagyta?

  •  
  • Nem tűztünk ki felső határt, de mindenképpen nagy családot szerettünk volna. Sportolók szokták mondani, a csúcson kell visszavonulni. Mondjuk úgy, nálunk is ez történt.

  •  
  • Most miniszterként kell csúcsra járatni magát. Különösen, hogy a kormányfő Baross Gábort említette etalonként...

  •  
  • Ismertem Baross munkásságát, és a miniszterelnök bejelentése nagy erkölcsi kihívás, elszorult a torkom, amikor hallottam tőle a hasonlatot a rádióban. Mindenesetre örülök, hogy a millennium évében lehetek miniszter, mert ha már van Széchenyi-terv, én szeretném megcsinálni a magam Baross Gábor-tervét.
  • Lindner András­Horváth Zoltán

    Vissza a kezdőlapra