Január 3-án a New York Times terjedelmes cikkben foglalkozott hazánkkal és a magyar Szent Koronával. |
A cikk címe: - "A régi korona az új demokráciáról szóló ádáz csata központjába került" |
Szerzője: Donald G. McNeil jr. |
Az
írás lelkesítően indul. Megtudjuk, hogy a magyarok számára a millennium
eltér a világszerte létező ünnepségektől: nemzetté válásuk 1000 éves évfordulóját
ünneplik.
Többeknek
ugyan az a véleménye, hogy Árpád óta nép, nemzet vagyunk, igaz, nem a nyugaton
ismert formák között, de miért kellene ezt a fogalmat Nyugat-Európára szűkíteni?
A NYT ugyan ezen a téren is elől járhatna a másság tiszteletével, de ne
kötözködjünk. A továbbiakban nagyobb tévedésekre is rá kell mutatnunk.
|
A
szerző megemlékezik történelmünk nehézségeiről, az ottomán, az osztrák
és a szovjet elnyomásról, majd hozzá teszi, hogy mindezt egy olyan nyelv
birtokában kellett végigélni, amelynek csak egy élő rokona van, a finn.
Ha
a mai Oroszország területén élő finn-ugor népek kicsiny csoportjait nem
is kérjük számon egy amerikai újságírótól, annyi tájékozottságot el kell
várni valakitől, aki veszi a bátorságot és európai dolgokról ír, hogy ismerje
Észt országot és az észt nyelvről is tudja, hogy mind a finnek, mind
a magyarnak rokona.
|
A
cikk szerint a puszta tény, hogy a Korona helyet változtatott, megosztotta
a nemzetet.
Valóban
nehéz - talán nem is lehet - olyan döntést hozni, amelyet egy országban
mindenki helyesel. A "megosztotta a nemzetet" (split the nation) kifejezés
azonban erős. Az erre vonatkozó ismereteink kissé hevenyészett, telefonos
körkérdésekből származnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Nemzeti
Múzeum előtt egy-két száz ember vett részt a liberálisok "korona búcsúztatóján",
míg sokezres tömeg várta a Szent Koronát a Kossuth téren.
|
Figyelemre
méltóak, amit a szerző gazdaságunkról ír: "Magyarországnak aránylag jól
megy. Az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok közül itt a legnagyobb
a gazdasági növekedés. 1989 óta a választások rendben zajlanak." Ám a folytatás
sajátos: "Mégis, egyes megfigyelők rámutatnak arra, hogy antidemokratikus
trendek is léteznek." Majd jön a felsorolás: bőrfejűek tüntetése, anti-szemita
és cigány-ellenes jelenségek. Árpád sávos lobogók. Mindez egyeseket a nácik
Nagy Németországára vagy Milosevic nagy Szerbiájára emlékezteti. Ezt követően
megtudni a cikkből, hogy a MIÉP kormányzó párt.
Ehhez
nem kell kommentár. Csupán az objektivitás miatt megemlíthető, hogy gazdasági
növekedésünk nemcsak a felvételt kérők között az első, hanem épp a kétszerese
az EU átlagának. Az antidemokratikus trend kifejezés pedig ismét olyan
túlzás, mint az imént a nemzet kettészakadásáról írottak. Mértéktartást
és arányosságot várunk el, különösen, ha a kritika a Klu-Klux-Klan országából
érkezik.
|
A
cikk végén találhatók azok a részek, amelyek egymás mellé helyezik az Élet
és Irodalom (ÉS) szerkesztőségének közelében történt kézigránát robbanást
(a kár kb. 40 dollárnak felel meg) és a Fidesz valamint az ÉS közötti pert.
Erről a Magyar-Hon-Lap más részén
írtunk.
Egy hamis állításra befejezésképp még ki kell térni. A cikk azt írja, hogy a Korona átszállításának ünnepi szertartásáról az ellenzék távol maradt. Ez nem igaz. A televízió révén mindenki láthatta, hogy valamennyi parlamenti pártból voltak résztvevői a rendezvénynek. Egyedül a szabaddemokraták jelentették ki, hogy nem jönnek el, de ez a hanyatló erő még ezt sem tudta biztosítani: Mécs Imre számos gyermeke kíséretében részt vett az ünnepségen. (Neki is kínos lehetett, ezért nem is mert felállni, amikor a miniszterelnök beszédét köszöntötték az ünneplés résztvevői.) A szocialisták nagy számban jelen voltak, igaz a csúcsvezérek nélkül. |