Kedd este nem sokan hallgathatták
a parlamenti közvetítést. A kitartók érdekes jelenetnek lehettek tanúi.
A téma nem volt túlságosan érdekes. Mindössze egy országgyűlési határozat
arról, hogy szeptember 30-át, az első szabad önkormányzati választás
napját ezentúl tegyük a települési önkormányzatok, az önkormányzatiság
napjává. A gondolatot lelkesen támogatta mind a hét önkormányzati szövetség,
ezek pedig pártpolitikai szempontból távol sem egységesek, a teljes
támogatottság politikai konszenzust sejtetett. A bizottsági viták során
sem volt jele semmiféle komoly ellenvetésnek, a Fidesz vezérszónoka, Kőszeg
kereszténydemokrata polgármestere, Básthy
Tamás ennek megfelelő, békés, konszenzus-kereső beszédet mondott.
S ekkor jött a hideg zuhany, amit
ugyan a hőmérséklet indokolt, a téma nem. Bauer Tamás kért szót, és tiltakozott
a javaslat ellen, mondván, hogy ez olyan, mint régen a vasutasnap, meg
a hasonló napok, ahol érdemi támogatás helyett egy-egy ünnepnapot kaptak
az érintettek. A kormány ne számolja fel az önkormányzatokat, adjon nekik
pénzt, ne ünnepet. Azonnal csatlakozott Bauerhez Csurka István is. Kialakult
hát a furcsa pár, bár tudjuk, a jobb és bal szélsőség gyakran összeér.
A vita további szakaszában a "ki
ártott többet az önkormányzatoknak" témájú sárdobálás következett, majd
- amikor látszott, hogy ezt a párbajt az ellenzék elveszti, Mécs Imre próbált
más fordulatot adni az ügynek. Nemes egyszerűséggel közölte: ellenkezik
az önkormányzatiság eszméjével, hogy a kormány maga akarja megmondani mikor
ünnepeljenek az önkormányzatok. Rájuk kell bízni, tegyék, amikor
nekik jól esik. Ez indította e sorok íróját is egy kétperces hozzászólásra:
Azt kívánta, hogy az SZDSZ-nek és a MIÉP-nek legyen minél több nem
listán, hanem körzetben megválasztott képviselője, mert akkor tudnák, hogy
a Mécs Imre által kívánt ünnep már minden településen létezik, legalább
is a kisebb, emberi léptékűek falunapot, városnapot tartanak. Csurka István
bekiabált: az a Búcsú. Ezt Eörsi Mátyás megtetézte, egy hozzászólásban
kifejtetve ugyanazt, amit Csurka mondott.
A hozzá nem értés ezen szintjén
és a késő esti melegben nem volt értelme továbbképezni az SZDSZ-MIÉP tengely
jeles képviselőit. A vitából a szocialisták bölcsen kimaradtak, csak
akkor mordultak fel egy-egy kétperces erejéig, ha imádott Bokrosukat érte
valamiféle kritika.
Remélem érti a kedves olvasó, hogy
egyetlen magyar választókörzetnek sem kívánom, hogy MIÉP-es vagy - horribile
scriptu - SZDSZ-es képviselője legyen.
Ez a vita megmutatta, nem ismerik,
hogy telnek a napok Magyarországon. Nem ismerik az ünnep fogalmát
és értelmét sem. Kiderült az is, nem ismerik saját párttársaik véleményét,
a parlamenti és az önkormányzati világ között nincs eszdéesz kapcsolat.
A vita szószerinti jegyzőkönyvét minden polgármesternek ismernie kellene.
A félreértések elkerülése érdekében közöljük: Bauer Tamás a kormánypártok legjobb propagandistája, de fizetését nem erről az oldalról kapja. Ő már csak magától ilyen.