felfüggeszti-e a hódmezővásárhelyi önkormányzatot
Magyar Nemzet 2000. július 05-i cikke alapján
A
helyi képviselő-testület önkényesen nem korlátozhatja a közvetlenül megválasztott
polgármestert feladatai ellátásában – mondja ki az Alkotmánybíróság
tegnapi, véleménynyilvánító határozata. Az állásfoglalást a kormány kérte,
miután a hódmezővásárhelyi közgyűlés tavaly márciusban felfüggesztette
Rapcsák András polgármestert, s a konfliktus azóta sem rendeződött. A kormány
mérlegelheti, hogy kéri-e az Országyűléstől a képviselő-testület feloszlatását.
Kiemelkedő
alkotmányos érdek fűződik a helyi képviselő-testület és a polgármester
közti közjogi jogviszony zavartalanságához, amiből következik, hogy
az alkotmány alapján a választópolgárok által közvetlenül megválasztott
polgármestert a helyi képviselő-testület önkényesen nem korlátozhatja feladatai
ellátásában – állapította meg az Alkotmánybíróság. Nem tesz eleget alkotmányos
kötelezettségének az a testület, amely önkényesen akadályozza a polgármesteri
megbízatás teljesítését. Önkényes akadályozásnak minősül az is, ha a testület
nem indítja meg azokat az eljárásokat, amelyeket a törvény a konfliktus
megoldására rendel.
Az
Alkotmánybíróság szerint nem tekinthető önkényesnek a képviselő-testület
működése akkor, ha a helyi önkormányzás zavartalanságának biztosítása érdekében
igénybe veszi a konfliktus feloldására rendelt törvényi eszközöket. A helyi
képviselő-testület feloszlatásának – alkotmányban biztosított – jogával
az Országgyűlés csak akkor élhet, ha a helyi képviselő-testület működése
ellentétes az alkotmánnyal.
Az
Alkotmánybíróság Kiss László párhuzamos indokolása mellett és Erdei Árpád
különvéleményével – amelyhez csatlakozott Bagi István és Strausz János
– hozta meg határozatát. Németh János elnök elfogultságra hivatkozva kérte
kizárását az ügy elbírálásából, ugyanis az 1990-es évek elején egy felügyelőbizottságban
tevékenykedett Rapcsák Andrással. A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírák
lényegében egyetértenek a határozatban kifejtettekkel, ám álláspontjuk
szerint a véleménynyilvánító határozat megjelölés ellentmondásos. Nézetük
szerint az Alkotmánybíróság a nem kötelező véleményének határozatba foglalásával
létrehozza a „nem kötelező erejű határozat” kategóriáját.
Rapcsák
András egyetért az Alkotmánybíróság határozatával, ugyanis a helyi
képviselő-testület a konfliktus feloldására nem vette igénybe a szükséges
törvényi eszközöket, s nincs indoka a polgármester távol tartásának. Szerinte
a kormány az alkotmánybírósági határozat alapján levonja a hódmezővásárhelyi
helyzetre vonatkozó következtetéseket, s az Országgyűléstől kér választ
arra, indokolt-e a képviselő-testület feloszlatása vagy sem.
Túri
József alpolgármester szerint a határozatból az olvasható ki, hogy
a képviselő-testület mindent megtett az ügy lezárásáért. – Ezek után már
csak politikai jellegű döntés születhet a hódmezővásárhelyi ügyben – közölte.
Mint ismert, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal felszólította a közgyűlést
a polgármester felfüggesztésének visszavonására, ezután került az ügy a
kormány elé.
