A Pártok helyzete - Kormánypártok

1. Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt

Minden jel arra mutat, hogy a legfőbb kormánypárt vezetői és az államfő már belenyugodtak a közelgő választási vereségbe. Legfőbb tevékenységük tehát arra irányul, hogy biztosítsák a maguk számára a választások utáni mandátumokat a parlamentben. Január végén /28-29/ a párt Állandó Küldöttség konferenciáján megválasztották - az elnök kivételével - a párt új vezetőségét.

Az utóbbi időben Emil Constantinescu államfő "közvetve" mindinkább beleavatkozik a párt belső ügyeibe. Mindennek ellenére pártfogoltja Radu Sarbut nem választották meg alelnöknek, ezt a pozíciót Ioan Muresan nyerte el.

2. A Nemzeti Liberális Párt

A Konvenció második legerősebb pártja, a Nemzeti Liberális Párt elégedetlen a Konvención belüli helyzetével. Az utóbbi három évben Mircea Ionescu-Quintusnak, a párt jelenlegi elnökének ismét sikerült megteremtenie a párt egységét. Az idei helyhatósági választásokon külön szeretne indulni. A Nemzeti Liberális Párt sikere tulajdonképpen nem egyéb, mint a KDNPP gyengülése. A különböző felmérések eredménye szerint, ha két "történelmi párt" a KDNPP és az NLP nem a Konvenció égisze alatt venne részt a parlamenti választásokon, külön-külön még a parlamenti bejutás küszöbét is alig tudnák túllépni.

3. Demokrata Párt

A legutóbbi - 1999. decemberi - kormányválság után, amely Radu Vasile lemondásával ért véget, a DP pozíciója megerősödött a koalíción belül. A jelenlegi 19 tagú kabinetben négy miniszteri tárcával rendelkezik, de az általános vélemény az, hogy külügyminiszterként, illetve államminiszterként Petre Roman fogja meghatározni az új kormány politikáját. Jelenleg a DP - koalíciós részvétele ellenére - a román politikai élet mindkét oldala felé nyitott. Úgy tűnik, hogy mindenképpen kormányzati szerepet akar vállalni a jövőben is, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat.
 

Az ellenzéki pártok

1. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja

Az előrejelzések szerint az idei parlamenti választásokon az RTDP győzni fog. Ez a győzelem a pillanatnyi helyzetből /Románia lehetőségeit meghaladó gazdasági, külgazdasági, külpolitikai helyzetből/ adódóan nem fogja alapvetően módosítani sem a belső "reformpolitikát", sem a külpolitikát. A bel- és külpolitika alapvető módosulására csak a jelenlegi nemzetközi helyzet lényeges módosulása után kerülhetne sor. A retorika ugyanakkor várhatóan változni fog.

Valószínűnek tűnik a párt elnökének, Iliescunak államfővé való választása.

2. A Szövetség Romániáért Párt

Az utóbbi hónapokban végzett felmérések adatai szerint a magát szociáldemokrata irányultságú pártként meghatározó Szövetség Romániáért Párt az idei parlamenti választásokon megközelítőleg ugyanannyi mandátumot szerezhet, mint a Román Demokratikus Konvenció, tehát a román politikai élet egyik meghatározó tényezője marad. Amennyiben a választások után csatlakozna a jelenlegi kormánypártokhoz, lehetségessé válhatna, hogy az RTDP-t együtt továbbra is ellenzéki szerepbe szorítsák. Tulajdonképpen ez a megoldás lenne a román Demokratikus Konvenció egyedüli esélye.

3. A Nagy-Románia Párt

Az RMDSZ mellett a Nagy-Románia Párt az egyedüli olyan párt, amely parlamenti képviseletét maradéktalanul megőrizte 1996. óta. Akárcsak az RMDSZ-nek, szintén stabil szavazó tábora van. Valószínű, hogy a parlamenti választásokon a mandátumok 8-9%-át fogja megszerezni. Valószínű, hogy továbbra is ellenzéki párt fog maradni, mert a vele való koalíciót az RTDP /és csak az RTDP/ csak abban az esetben vállalná, ha erre mindenképpen rákényszerülne.

4. A Román Nemzeti Egységpárt

A Román Nemzeti Egységpárt jelentősége megalakulása óta fokozatosan csökken. Szavazó táborának nagyobb része a Nagy-Románia Párthoz csatlakozott, kisebbik része a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának szavazói táborát növelte. Nem valószínű, hogy az idei választások után bejut a parlamentbe.

Vissza a kezdőlapra  Vissza a kisebbségi oldalra