Románia
Helyzetkép 2000 februárjában
A látható román gazdaság hanyatlása februárban tovább folytatódott. A januári 4,5%-os infláció tovább növekedett.
Az Isarescu-kabinet február 3-án a 2000. évi költségvetést tárgyalta meg. Eszerint a fő célok a következők:
- a GDP növelése 1,3 %-kal:
725.000 milliárd lej
- 27 %-os infláció
- dollár lej középárfolyam:
1 = 20.500
- költségvetési bevétel:
236.000 milliárd lej
- 3 %-os /GDP/ költségvetési
hiány: 21.700 milliárd lej.
Ezen a kabinetülésen hangzott el először, hogy a bevétel növekedését a közvetett adókból fogják megoldani. Február 4-re kidolgozták Románia középtávú gazdasági stratégiai tervét, melynek értelmében 2001-re 6-7%-os évi gazdasági növekedést remélnek. A középtávú stratégiát megalapozó bizottság május 15-én fogja tevékenységét befejezni. Ennek a bizottságnak két társelnöke lesz: Isarescu miniszterelnök és Tudorel Postolache akadémikus. A bizottság a miniszterelnök által kijelölt szakértői csoportból, valamint független szakemberek csoportjából /a RTA kutatóiból, a politikai pártok, az egyházak által javasolt szakértőkből, az RNB és egyéb bankok szakértőiből/ fog összetevődni. Szorosan együtt fognak működni EU Bizottság, az EU tagállamok, a NVA, a Világbank és az EBERD szakértőivel. Elemezni fogják a különböző kutató csoportok által kidolgozott tanulmányokat és tervezeteket. A középtávú stratégiát ágazatokra bontják.
Február végén értékelték az elmúlt tíz év gazdasági helyzetét. Az értékelésből kiderül, hogy Romániában ez alatt az idő alatt 6,35 milliárd USA dollár külföldi tőke áramlott be.
Az Országos Kereskedelmi Cégbejegyzési Hivatal /Oficiul National al Registrului Comertului/ adatai szerint az 1990-1999-es időszakban összesen 6354,9 millió dollár külföldi tőke áramlott be Romániába, amiből 4364,0 millió dollár közvetlen befektetés, 1990,9 millió dollár befektetés az ÁVA által megkötött privatizációs szerződések alapján.
Franciaország: 719,7: 2. USA: 586,0: 3. NSzK: 558,6: 4 Hollandia: 554,5: 5. Nagy-Britannia: 552,8: 6. Görögország: 472,4: 7. Olaszország: 383.,8: 8. Ciprus: 365,7: 9. Ausztria: 308,4: 10. Törökország: 271,6 millió dollár. A legjobb év: 1994- 20,7%-a az egésznek 1999-ben: 256,3 millió dollár /5,9%-a az egésznek./
Február elején megválasztották a szenátus új elnökét Mircea Ionescu-Quintus személyében.
Az új miniszterelnök, Isarescu légüres térben próbálja megvalósítani elképzeléseit, folyamatosan akadályokba ütközik, mert nincs mögötte támogató párt. Elképzelései szerint a kormány alkalmazottait felére kell csökkenteni.
A januárban megalakult Román Néppárt, melynek elnöke a volt miniszterelnök, Radu Vasile egyesült a Román Jobboldal Pártjával. Új nevük Román Néppárt. Az új párt alelnöke Corneliu Brahas. Ezzel a lépéssel Radu Vasilenek nem kell várnia pártja bejegyzésére, így nyugodtan indulhat a választásokon.
Újabb koalíciós válság: február 17-én Victor Babiuc honvédelmi miniszter kilépett a DP-ből, de miniszteri tárcájáról nem mond le.
Constantinescu elnök teljesen
váratlanul egy előadásában megvádolta Iliescut, hogy a Securitate és teljes
struktúrája még mindig létezik és ezzel a mai kormány működését akadályozzák.
Nem sokkal ezután Ion Iliescu válaszként megvádolta az elnöki Hivatalt,
hogy különböző módon az életére próbálnak törni.
Február 9-én a pedagógusok
a vidéki városokban tiltakozó meneteléseket tartottak, majd február 10-én
Bukarestben a kormány épületéhez vonultak fel. A több mint 15 ezer sztrájkoló
tanárhoz az egyetemi tanárok is csatlakoztak /február 21/. Ezeknek hatására
a kormány engedett és megígérték, hogy a GDP 4 %-át az oktatásra fordítják
és ez lehetővé teszi, hogy a pedagógusok megkapják a 13. havi fizetésüket.
Mindennek ellenére a pedagógusok tovább sztrájkolnak, mindaddig míg a kormányhatározat
nem jelenik meg minderről a hivatalos közlönyben.
A jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb teljesítménye kétségen kívül az, hogy az ún. földalapról szóló törvényt elfogadtatta a parlamenttel. Az esemény minőségét jelzi, hogy az 1/2000. sz. törvényt az államfő a televízió nyilvánossága előtt hirdette ki január 10-én. E törvény értelmében a román állampolgárok /külföldön élő kettős állampolgárok is/ visszakaphatnak hajdani tulajdonukból 50 ha termőföldet és 10 ha erdőt.
Az erdélyi magyarság számára különösen a törvény 23., illetve 26. szakasza nagy jelentőségű.
23. szakasz - /1/ A jelen törvény hatályba lépéséig létesített vallásfelekezeti egységek reprezentatív szervei visszaszármaztatás útján a tartozásuk szerinti vallásfelekezet állományából részesülnek mezőgazdasági földterületekben, a következők szerint:
a/ az egyházkerületi központok
100 ha-ig terjedőn,
b/ az esperességek 50 ha-ig
terjedőn,
c/ a monostorok és kolostorok
50 ha-ig terjedőn,
d/ a parókiák és leányegyházközségek
10 ha-ig terjedőn.
26. szakasz. - /1/ Az erdei növényzettel borított földterületek feletti tulajdonjogot társtulajdonokban gyakorolt volt tagok, a közbirtokosságok, az osztatlan kisbirtokosi közösségek. az osztatlan szabadparaszti földközösségek, a határőr erdők és az ezekkel azonosított egyéb társulási formák tagjai, valamint ezek örökösei számára, akik a földalapról szóló újraközzétett 18/1991.számú törvény 46. szakasza alapján kérelmezték a tulajdonjoguk visszaállítását, egyetlen birtoklevél bocsátandó ki, feltüntetve azon a jogosult elnevezésénél a "vagyonközösség", "kisbirtokosi földközösség", "szabadparaszti földközösség", "határőri erdő" vagy egyéb társulási formák megnevezését, valamint az illető helység nevét.
A földvisszaadás procedúrája még nem teljesen tisztázott. Szakértők szerint, ha minden jól megy, két évbe is belekerül, amíg a törvényt végrehajtják, ha egy új összetételű parlament nem módosítja a törvényt.
Jelenleg késhegyre menő parlamenti csatározások folynak az államosított épületek /az egyház tulajdonában volt épületek kivételével/ visszaadására vonatkozó törvénytervezettel és az Állami Mezőgazdasági Vállalatok privatizálására vonatkozó törvénytervezettel, illetve kormányrendelettel kapcsolatosan.
Az ortodox vallás javára diszkrimináló felekezeti törvénytervezetet a kormány február 16-án visszavonta.
Petre Roman külügyminiszter február 1-jén Párizsba utazott. Tárgyalásainak témája az EU-bővítés, kétoldalú gazdasági kapcsolatok, a dunai hajózás, valamint a Balkáni Stabilitási Paktum.
Ugyancsak február elején /7, 8, 9/ Emil Constantinescu Londonban járt az angol királynő meghívására.
Bulent Ecevit török miniszterelnök bukaresti látogatásakor a két ország közötti viszonyt sikeresnek értékelte, ezen belül a kereskedelmi csere majdnem elérte az 1 milliárd dolláros értéket, így Törökország sorrendben Románia negyedik partnere.
Amióta híre ment, hogy az EU megkezdi csatlakozási tárgyalásait Romániával és Románia még ebben az évben megkaphatja vízummentességét az EU országoktól, a chisinaui román konzulátust /Moldvai Köztársaság/ megrohamozták. A moldvaiak százezrei szeretnének román állampolgárságot kapni. Egyes források szerint eddig már több mint 200 ezer moldvai kapott román állampolgárságot, tehát román útlevelet is. Nem csak románok, de oroszok, gagauzok, ukránok is kérik a román állampolgárságot. Ez komoly veszélyt jelent a Moldvai Köztársaságra nézve, mert lakosságának száma mindössze 4,4 millió.
A Délkelet-európai Együttműködési
Egyezmény konzultációs tanácskozása Bukarestben /Törökország, Görögország,
Albánia, Macedónia, Bulgária, Románia/ február 11-12-én aláírták a stabilitási,
biztonsági és együttműködési chartát. /Délkelet-európai Stabilitási Paktum/.
