• I. Gazdasági helyzet
• II. Belpolitika, törvényhozás

I. Gazdasági helyzet

Románia gazdasági helyzetének megállapítására a Világbank felkérte Dumitru Sandu egyetemi professzort, hogy tanulmányt készítsen. Ennek a tanulmánynak az eredményei a következők (megyékre bontva):

1. Nagyon szegények: Vaslui, Botosani, Neamt, Ialomita, Calarasi, Teleorman, Giugiu és Olt.
2. Szegények: Bacau, Buzau, Tulcea, Dambovita, Valcea, Mehedinti, Szilágy és Beszterce-Naszód.
3. Fejlett: Bihar, Fehér, Hargita, Kovászna, Dolj és Braila.
4. Fejlettebbek: Kolozs, Maros, Szeben, Brassó, Arad, Temes, Argesi és Konstanca.

Gorj, Prahova, Hunyad: a “fejlettekből” “szegények” lettek; Iaşi “szegényből“ “nagyon szegény”; Vrancea “nagyon szegényből” “szegény”; Máramaros és Galanti “szegényből” “fejlett”; Szatmár és Krassó-Szörény “fejlettből” “nagyon fejlett”.

Románia április elején leállította a Moldvai Köztársaságba irányuló áramszállítást - 30 millió dolláros tartozás miatt - de április közepére az áramszállítást visszaállították.

Április 25-én a román parlament megszavazta a 2000. évi költségvetési törvényt.

A Román Húsipari Szövetség április 16-án kérte, hogy szüntessék be a Magyarországról származó hústermékekre kirótt 45 százalékos vámot, és térjenek vissza 25 százalékra.

Április elején az aradi törvényszék visszaítélte Mihály exkirálynak a soborsini kastélyát és annak parkját.

Május 9-én rendkívüli kormányülést tartottak, ahol megtárgyalták Constantinescu elnökletével a középtávú gazdasági stratégia második szakaszát.

II. Belpolitika, törvényhozás

Április elején az RMDSZ OT ülést tartott Marosvásárhelyen, hogy előkészítse a helyhatósági választásokat.

Április 7-én a 12 parlamenti párt közös egyetértésével eldöntötték, hogy sürgősségi kormányhatározattal módosítani kell a helyhatósági választási törvényt.

Április 12-én Markó Béla kijelentette, hogy nem fog koalícióba lépni az RTDP-vel, mert az kisebbségellenes párt.

Április közepén az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának felmérése a következő:

• A magyarok 85,1%-a az RMDSZ-re, 0,8%-a az RTDP-re, 0,3%-a a KDNPP-ra, 0,2 a DP-re, 1,2+-a az RDK-ra, 1,3%-a az NLP-re, 0,6%-a az SZRP-ra, 1,2%-a pedig a függetlenekre szavazna; 8,7% nem tudja vagy nem menne el szavazni; 1,1% nem válaszolt.
• Nőtt az RMDSZ iránti bizalom; 43,6% szavazna Constantinscura, 1,1% Iliescura és Romanra, 0,7% Tudorra, 6,4% Melescanura; 31,8% a tanácstalanok száma;
• Kormányzati szerepvállalás: 80,6% - voltak konkrét megvalósítások, 73,9% - a román közvéleményre pozitív hatással volt - 5,3% - nem sikerült semmit sem megvalósítani abból, amit felvállaltak, 6,7% - a románságot még jobban ellenük hangolták;
• 88,2% bízik az RMDSZ-ben 87,4% az egyházakban; 86% a magyar nyelvű sajtóban; 71,2% a magyar tannyelvű egyetem létrehozásának kellene az RMDSZ fő céljának lennie - 24,5% -
• A székelyföldi területi autonómia; 31% bízik az RDK-ban és KDNPP-ban, 14,9% a DP-ben, 8,29% bizalmatlan az NRP, 78,5 az RTDP iránt;
• népszerűségi lista: Frunda - 51,9, Markó - 45-6 Tőkés - 36,9%.

Május elején ügyészekből, álló francia csoport érkezett Bukarestbe, akik pénzmosással, csalással vádolnak több román politikust. Az ügybe belekeveredtek Viorel Hrebenciuc, Mihai Ungheanu, Adrian Nastase, Iosif Boda, Teodor Melescanu, Dumitru Iliescu képviselők. A csalással vádolt képviselők pénzügyei a Bancorex tranzakcióival fonódtak egybe, valamint a választási kampányt szolgáló anyagok pénzügyeivel. Ion Iliescu tagadja, hogy tudott volna erről a több mint 100 millió dollárra rúgó akcióról.

Május elején elkezdődnek a helyhatósági választások előkészületei. Bukarestnek 38 jelöltje van a főpolgármesteri posztra, Kolozsvárnak 21.

Május 16-án a romániai egyházak (17) egyházfői - köztük a magyar történelmi egyházak püspökei is - aláírták Snagovban azt a nyilatkozatot, amely szerint támogatják Románia euroatlanti integrációját. Eredetileg a magyar egyházfők nem akartak elmenni Snagovba, de Isarescu Kolozsvárra küldte vallásügyi államtitkárát, és Mircea Ciumara államminisztert, hogy a magyar püspökökkel tárgyaljon. Az államminiszter ígéretet tett a magyar egyházak jogsérelmének fokozatos orvoslására (először tíz ingatlant fognak visszaadni). A nyilatkozat az egyházi javak visszaadását is tartalmazza. Egyedül Tőkés László nem írta alá ezt a nyilatkozatot, mert szerinte nincs garancia arra, hogy a román kormány betartja ígéretét.

Marin Burcea szociológus tanulmánya szerint Románia lakossága következőképpen oszlik meg: román 89%, egyéb 11%.

Felmérést készített az egész ország területén a 18 éven felüli románok között. Ebből a felmérésből kiderül, hogy a románok 52%-a kedvezően viszonyul a magyarokkal való együttélés iránt. 41%-uk ellenséges a magyarokhoz, 7% nem nyilatkozik.

A Román Néppárt és Radu Vasile április végén “Erdélyi kiáltvány”-t hirdet meg, amelyben Erdély számára “közigazgatási autonómiát igényel”.

Aláírták Chisinauban a román-moldvai alapszerződést, de szövegét a ratifikálásig nem teszik közzé.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra