Vissza
a kezdőlapra 
Vissza
a kisebbségi oldalra
SZLOVÁKIA
Általános információk
A szlovák kormány
1998. októberében lépett
hivatalba.
| Miniszterelnök:
.
Miniszterelnök-helyettesek: törvényalkotásért
felelős:
Belügyminiszter:
gazdasági: európai integrációért felelős: emberi jogi és kisebbségi ügyekért felelős: Egészségügyi miniszter: Építésügyi és közmunkaügyi miniszter: Gazdasági miniszter: Igazságügy miniszter: Környezetvédelmi miniszter: Közlekedési, távközlési és szállítási miniszter: Kulturális miniszter: Külügyminiszter: Mezőgazdasági miniszter: Munkaügyi, szociális ügyek miniszter: Oktatási és tudományos ügyek minisztere: Pénzügyminiszter: Privatizációs miniszter: Védelmi miniszter: |
Mikulás Dzurinda
Lubomir Fogas
|
A parlament felépítése
A Szlovák Köztársaság Parlamentje (Narodna Rada Slovenskej Republiky) egykamarás. Elnöke Jozef Migas (a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke). A 150 közvetlen választással választott képviselő mandátuma 4 évre szól. A legutóbbi választások 1998. szeptemberében voltak.
A parlamenti pártok: Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK), Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), Magyar Koalíció Pártja (SMK), Szlovák Nemzeti Párt (SNS), Polgári Egyetértés Pártja (SOP), Szlovák Munkás Szövetség (ZRS).
A kormánykoalíció pártjai: Szlovák Demokratikus Koalíció, Demokratikus Baloldal Pártja, Magyar Koalíció Pártja, Polgári Egyetértés Pártja.
A nagyobb pártok
Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK): 1997-ben alakult ötpárti koalíció az 1998. évi választásokra. Tagjai: Kereszténydemokrata Mozgalom, Demokratikus Párt, Szlovák Demokratikus Szövetség, Zöldek Pártja, Szociáldemokrata Párt.
Demokratikus Baloldal Pártja (SDL): 1939-ben alakult, mint Szlovákia Kommunista Pártja. 1944-ben összeolvadt a szociáldemokratákkal. 1948-ban összeolvadt Csehszlovákia Kommunista Pártjával. 1992-ben feloszlott e szövetség és azóta önálló működik.
Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS): 1991-ben alakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom egyik platformjaként, majd röviddel ezután önálló mozgalommá szerveződött.
A magyar pártok és érdekvédelmi szervezetek
Szlovákiában a rendszerváltást követően 4 magyar politikai mozgalom, illetve párt alakult: a Független Magyar Kezdeményezés (1992 óta Magyar Polgári Párt), az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt, és 1995 őszén a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért.
Magyar Koalíció Pártja (MKP): 1998. április 22-én Dunaszerdahelyen volt az alakuló közgyűlése. Az Együttélés, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyesüléséből jött létre. Programja szerint a kisebbségi érdekvédelemhez szükséges jogi keretek biztosításáért, a gazdaság modernizálásáért küzd, hogy megvédje, illetve tovább építse a szlovákiai magyarság fejlődését biztosító intézményeket, szervezeteket, iskolákat és önkormányzatokat. Az elmúlt egy évet tekintve az MKP jelentős sikereket könyvelhet el, hiszen az 1998-as parlamenti választásokon a kapott szavazatok alapján kormányzati szerephez jutott. Az 1998. decemberi helyhatósági választásokon is – a jelölt és megválasztott polgármesterek arányát tekintve - jól szerepelt és az államfőválasztáson is jelentős szerepet játszott, mert a magyarság - mint a választás “mérlegének nyelve” - 9O %-a által támogatott Rudolf Schuster érte el a legjobb eredményt. Mindazonáltal a párt életében jelentős akadályt jelent az, hogy nem épült ki még mára sem megfelelően a párt szervezete, nincs regisztrált tagsága, szervezeti és működési gondokkal küzd. Az MKP legutóbbi (november 13-ai) alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlésén bizonyos változások történtek: a tiszteletbeli alelnöki posztot megszüntették, valamint kialakítottak egy ügyvezető elnöki státust, amit Duray Miklós tölt be. Újraválasztották Bugár Bélát pártelnökké és Duka-Zólyomi Árpádot általános elnökhelyettessé. A közgyűlésen megszüntették az anyapártok platformjait. Ezzel néppártnak nyilváníthatja magát az MKP, amivel az is a szándéka, hogy az Európai Demokratikus Unió (EDU) és az Európai Néppárt (EPP) tagja legyen, ahova tavaly kérte a felvételét. Az EDU tényfeltáró bizottsága november közepén Komáromban tartózkodott, ahol azt elemezte, hogy az MKP teljesíti-e a tagsággal járó feltételeket.
Együttélés: A politikai mozgalom 1990-ben alakult. Elnöke: Duray Miklós. A magát centralistának mondó, a konzervatív és liberális eszmerendszert valló mozgalom céljának a csehszlovákiai kisebbségek összefogását tekintette. A független Szlovákia létrejötte után önálló magyar politikai pártként folytatta működését. 1998. április 22-én a Magyar Polgári Párttal és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal egyesülve létrehozták a Magyar Koalíció Pártját. Az Együttélés mindenekelőtt az önkormányzatiság megteremtésében látta a kisebbségek kulturális és politikai önmegvalósításának a biztosítékait, s e koncepciónak megnyerte a többi szlovákiai magyar pártot is.
Tagja a Liberális Internacionálénak.
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDH): A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom keretében alakult ki, amelytől 1990 első felében különült el. Elnöke: Bugár Béla. Konzervatív jellegű, keresztény-nemzeti szellemiségű mozgalom. Nagy súlyt fektetett a szlovák ellenzéki és demokratikus körökkel kialakított együttműködésre. Mind az 1990-es, mind az 1992-es parlamenti választásokon ellenzékben politizált, koalícióban az Együttműködéssel. 1998-ban az Egyesüléssel és a Magyar Polgári Párttal közösen létrehozták a Magyar Koalíció Pártját. Tagja az Európai Kereszténydemokrata Uniónak és az Európai Demokrata Uniónak, ahova 1993-ban kapott állandó megfigyelői státuszt.