SZLOVÁKIA
2000. április
Március elején a szlovák statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta azt a jelentését, amely szerint a hazai össztermék (GDP) a tavalyi negyedévben 2,4 %-kal nőtt az egy évvel azelőtti teljesítményhez képest, 1999. egészére pedig 1,9 %-kal. 1998-ban még 4,4%-os volt a GDP növekedése, így az elemzők jelentős mérséklődésnek ítélik az 1,9%-ot.
A szlovák export tavaly 7%-kal 439,7 milliárd koronára nőtt, az import pedig 2,5 %-kal 443,8 milliárd koronára csökkent. A tavalyi utolsó negyedévben 8,1 %-kal bővült a kivitel, a behozatal 4,9 %-kal csökkent, az 1998 utolsó negyedévéhez képest.
Az ipari reálbérek 3,9 %-kal csökkentek januárban az előző év januárjához viszonyítva. Decemberben az ipari dolgozók reálkeresete még 9,1 %-kal csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Az ipari nominálbérek 9,2 %-kal nőttek januárban a tavalyi év januárjához képest.
A Dow Jones hírügynökség
március 16-i írása szerint Szlovákia gazdasága jelenleg ígéretes, de a
politikai bizonytalanság továbbra is a befektetői szint alatt tartja az
ország besorolását a hitelminősítőknél. Szlovákia osztályzata a Moody’s-nál
Ba1.
Szlovák – magyar gazdasági kapcsolatok
R. Schuster magyarországi látogatásával kapcsolatos közleményében a Külügyminisztérium úgy értékeli, hogy a gazdasági együttműködés a kétoldalú kapcsolatok sikeres területe, fontos stabilizáló szerepet tölt be a két ország kapcsolatrendszerében.
Szlovákia Magyarország nyolcadik legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az áruforgalom volumene – az 1993 március 1-étől alkalmazott CEFTA szabadkereskedelmi megállapodás eredményeként – megduplázódott 1998-ra, 760 millió dollárt ért el, ebből a magyar kivitel 332 millió dollár volt (25,3 %-os növekedés), a behozatal pedig 6,7 %-kal bővült, így 428 millió dollárt tett ki. A forgalom 1%-kal csökkent 1999-ben, értéke 753,7 millió dollár lett. A magyar export 279 millió dollárra esett vissza, ami 16 %-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. Az import ugyanezen időszakban 474, 7 millió dollár volt, ami 10,9 %-os növekedést mutat. A magyar kereskedelmi hiány 100 millió dollárral nőtt, elérte a 195,7 millió dollárt.
A szabadkereskedelmi megállapodás révén 1999-ben Magyarország és Szlovákia közötti forgalomban az ipari termékek 90 %-a , 2000-ben pedig már 100 %-a vámmentességet élvez.
Vitás kérdés a két ország között a normatív módon bevezetett beviteli pótvám és a szlovák fél piacvédelmi intézkedései. A beviteli pótvám intézményét 1998-ban megszűntette Szlovákia, azonban 1999. június 1-étől újból bevezette, 2000. január 1-étől 5%-ra mérsékelte a mértékét.
A szlovák államfő Budapesten fogadta Demján Sándort, a TriGránit Rt. igazgatóját. Az rt. városközpontot, lakásokat, irodákat, bevásárló- és szórakoztató központot épít Pozsonyban és Kassán.
R. Schuster részt vett a
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott magyar - szlovák
üzleti fórum megnyitóján. Jelenleg 4000 magyar vállalatnak van szlovák
üzleti kapcsolata, és több mint 600 szlovák cégben van magyar üzleti részesedés.
A szlovák privatizációs miniszter felhívta arra a figyelmet, hogy Szlovákiában
kedvező feltételeket teremtettek a tőkebefektetésre, valamint, hogy a szlovák
vállalatok alultőkésítettek, és ez tőkebevonásra készteti a cégeket.
Az EP képviselőinek egy 10 tagú csoportja (élén Nelly Maessa, a zöld frakció elnöke áll) aBizottság az Emberi Jogokért Közép-Európában nevű civil szervezettel együtt felrótta az EU-nak, hogy szemet huny a szlovákiai kisebbségek hátrányos megkülönböztetése felett. A képviselők osztják a belgiumi polgárjogi szervezetnek a Szlovákiában élő kisebbségek helyzetével kapcsolatos aggodalmait. Szlovákiáról készült elemzésben e Bizottság azt állapította meg, hogy a kormányváltás óta semmit sem javult az országban élő kisebbségek helyzete. A csoport állásfoglalásának politikai súlyt ad az, hogy a mostani szlovák kormányra nézve cseppet sem hízelgő vélemény mellé az EP egyes képviselői felsorakoztak, és magát a jelentést is a parlament épületében ismertették. A szervezet az oktatástól kezdve az új nyelvhasználati törvényen át a közigazgatásig egy sor területet sorol fel, ahol megítélése szerit még mindig diszkriminálják a magyar kisebbség tagjait. Az alelnökasszony szerint “az EB nagyon gyakran szem elől téveszti, hogy Európának a kultúrák sokszínűségén kell nyugodnia”. Brüsszel - októberi országértékelésében - kedvező képet festett az új szlovák kisebbségi ügyekben tett lépéseiről, és éppen arra hivatkozva javasolta a felvételi tárgyalások megkezdését Pozsonnyal. Kvarda József az MKP közigazgatási alelnöke Brüsszelben elismerte, hogy történtek bizonyos előrelépések, ám véleménye messze eltért attól, amit az EB képvisel. Kvarda rámutatott, hogy az EU által éltetett nyelvhasználati törvény nagyon szűk lehetőségeket biztosít, mert egyetlen közigazgatási szervezetet sem kötelez a jogszabályok figyelembevételére. Az egymást követő közigazgatási reformokat is bírálta, amelyekkel szinte minduntalan a magyar kisebbség számára hátrányos területi korrekciókat hajtottak végre. Jelezte ugyanakkor, hogy a közigazgatás legújabb, papíron a napokban véglegesítendő reformja, a decentralizáció elvének érvényesítésével orvoslást jelenthet a magyarok problémájára. Kvarda szerint Komárom központtal olyan regionális központ jöhet létre, ahol a magyar népesség aránya meghaladhatja az 50 %-ot.
Sajtótájékoztatót tartottak a szlovákiai kisebbségek jogainak bővítése témájában az EP-ben. A szlovák parlament magyar koalíciójának alelnöke, Kvarda József elmondta, hogy az országban – ahol 15-20% között van a nemzeti kisebbségek aránya- a nyelvhasználat kérdésében a törvény nem ad teljes szabadságot, a saját nyelvhasználatát illetően. Az állami hivatalokban a magyarok általában nincsenek súlyuknak megfelelően képviselve. Frantisek Lipka szerint a magyarok helyzete egyáltalában nem ilyen sötét, az emberi és kisebbségi jogok megfelelnek az EU normájának.
Az EU és Szlovákia között idén februárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások.
Rudolf Schuster Budapesten kijelentette, hogy Szlovákia arra törekszik, hogy 2002. előtt tagja legyen a NATO-nak, valamint arra, hogy 2004. január 1-ig elérje az uniós csatlakozáshoz szükséges felkészülési szintet, ill. a többi visegrádi országgal együtt lépjen be az EU-ba. A nyilatkozatban elhangzott, hogy Pozsony számít Magyarország támogatá sára a NATO és EU csatlakozás körében. A szlovák államfő a magyar Országgyűlés előtt mondott köszönetet Magyarországnak Szlovákia integrációját, EU, NATO és OECD tagságának megvalósítását elősegítő eddigi támogatásáért.
Németh Zsolt államtitkár
ismertette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról
szóló jelentést az országgyűlésnek. Szlovákiával kapcsolatban kiemelte,
hogy a kedvező változások mellett vontatottan halad a pozsonyi kormányprogram
kisebbségi célkitűzéseinek a teljesítése.
Magyar – szlovák kétoldalú kapcsolatok
Göncz Árpád meghívására háromnapos hivatalos látogatást tett Budapesten Rudolf Schuster, a Szlovák Köztársaság elnöke. A delegáció tagja volt Eduard Kukan külügyminiszter, Mária Machova privatizációs miniszter, Milan Ftácnik oktatási és tudományos miniszter, Pavel Koncos mezőgazdasági miniszter, valamint Harna István építés- és közmunkaügyi miniszter. A látogatás utáni sajtó igen pozitívan értékeltet a látogatást, a szlovák államfő szavaival élve a magyar politikusok nyitottságát.
Az államfők szűk körű megbeszélése után Göncz Árpád a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország és Szlovákia külpolitikai érdekei teljesen azonosak, valamint megerősítette, hogy Magyarország minden segítséget megad Szlovákia európai integrációjához. A tárgyalás körébe vonták a kisebbségeket érintő kérdéseket és a regionális együttműködés lehetőségeinek megvitatását is. A cigányság problémáinak kérdésében az államfők egyetértettek abban, hogy azok oktatási és szociális kérdések, amelyeket helyben kell megoldani.
A két ország delegációjának plenáris tárgyalása, valamint a szlovák elnök országgyűlési beszéde után R. Schuster találkozott Orbán Viktorral, Áder Jánossal, Martonyi Jánossal, Demszky Gáborral és ellenzéki politikusokkal.
Békéscsabán a magyarországi szlovákok segítséget kértek az államfőktől a tótkomlósi szlovák iskola felújításához, ill. a helyi Szlovák Kutatóintézet, valamint sajtó működtetéséhez.
A regionális együttműködés a magyar – szlovák együttműködés, valamint a “határok nélküli” európai együttműködés egyik sarokpontja. Mindkét országban meg van az igény a regionális, ill. határ menti együttműködés erősítésére. Az eddigi regionális együttműködés eredményeként működik a Kárpátok Eurorégió, a Pozsony – Győr - Bécs “aranyháromszög”, valamint a Vág – Duna – Ipoly Eurorégió. E témakörben Göncz Árpád elmondta, hogy jelenleg konkrét, területi munka folyik.
Az államfő kiemelt szerepet tulajdonított Miskolc és Kassa regionális együttműködésnek, valamint kiemelte az ennek keretében történő acélmű működőképességének biztosítását is. R. Schuster részt vett a Kassa – Miskolc regionális együttműködési fórumon. (Miskolccal, valamint a fővárosi önkormányzattal még korábban alakított ki jó kapcsolatot R. Schuster, akkor, amikor Kassa főpolgármestere volt.) Felmerült annak a lehetősége, hogy a két város az eurorégiós együttműködésről a közeljövőben szerződést írjon alá.
A határ menti együttműködésben kiemelt fontosságú a határátkelőhelyek, különösen a rajkai határátkelőhely kérdése.
Az együttműködést javító konkrét lépés egy kelet-szlovákiai magyar-szlovák-lengyel oktatási központ tervének elkészítése, amely a majdani schengeni határokra képezne szakembereket.
Pokorni Zoltán és Milan Ftacnik oktatási miniszterek Budapesten aláírták a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló (ún. ekvivalencia) kormányközi egyezményt, amely az oktatás valamennyi területére kiterjedően szabályozza a két állam végzettségi szintjeinek kölcsönös elismerését. Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója szerint a megállapodás nagymértékben hozzájárulhat a hallgatói mobilitás növeléséhez és megfelel a két állam területén élő nemzetiségek érdekeinek.
A magyar – szlovák kulturális egyezmény aláírását szorgalmazta a két ország államfője.
Schuster értékelése szerint a kisebbségek helyzete fokozatosan javul, mindazonáltal mindkét országban érezhető a pénzügyi nehézségek hatása a kultúra és az oktatás területén.
Schuster elismeréssel szólt arról, hogy Magyarországon törvény írja elő a kisebbségek parlamenti képviseletét.
Szabó János honvédelmi
miniszter Pavol Kanis védelmi miniszter meghívására a magyar katonai
küldöttséggel látogatást tett Pozsonyban, ahol tárgyalt a NATO bővítésről,
Magyarország egyéves NATO tapasztalatairól, a térség időszerű biztonságpolitikai
kérdéseiről és a magyar – szlovák katonai kapcsolatok erősítéséről. A miniszter
nyilatkozatában a két ország közötti bizalmat hangsúlyozta. A miniszter
találkozott a szlovák miniszterelnökkel, és külügyminiszterrel, majd a
parlament védelmi bizottságával.
