SZLOVÁKIA
2000. május
Március végén 8 fejezetben kezdődtek meg a tárgyalások Szlovákia és az Európai Unió között. Elemzők szerint ezzel Szlovákia esélyt kapott arra, hogy viszonylag gyorsan felzárkózzon a visegrádi csoport többi államához. A koppenhágai kritériumok teljesítése után most a gazdaság átalakítása és a jogharmonizáció a legfontosabb feladat.
Áprilisban R. Schuster Franciaországba utazott, ahol a szlovák köztársasági elnök ígéretet kapott arra, hogy Franciaország – az EU soros elnöke július 1-étől - támogatja a szlovák diplomácia erőfeszítéseit és “megkönnyíti” az EU-csatlakozási munkájukat. Franciaország pozsonyi nagykövete a szlovák – francia kapcsolatokat pozitívan értékeli - elsődlegesen a kormány “Európa-barát” irányvonala miatt -, azonban folyamatosan lát egyes negatív jelenségeket, pl. kormánykoalíción belüli feszültségeket. A nagykövet szerint ezek alól az egyetlen kivétel az MKP. Szlovákia számára kedvező jel, hogy a francia vállalkozók is érdeklődnek a szlovák piac iránt.
Az EU tagjelölt országainak környezetvédelmi miniszterei Besztercebányán és Zólyomban tanácskoztak, ahol Walter Rochel, az Európai Bizottság pozsonyi nagykövete felhívta a figyelmet arra, hogy a társult országok környezetvédelmi törvényeinek megalkotása nem tűr halasztást. A miniszterek közös dokumentumban fogalmazták meg legfontosabb ágazati gondjaikat, majd a dokumentumot eljuttatták az EU illetékes főbiztosának. Pepó Pál magyar és Miklós László szlovák miniszterek nyilatkozata szerint a találkozó a kétoldalú kapcsolatok erősítése szempontjából is sikeres volt.
A szlovák sajtóban mind a NATO, mind Szlovákia részéről megfogalmazódtak olyan vélemények, mely szerint Szlovákiának határozottabban kellene állástfoglalnia a NATO tagsággal kapcsolatos kérdésekről, valamint további lépéseket kellene tennie a párbeszéd megfelelő ritmusban történő tovább folyatatásához. Bruce Jackson, az USA NATO Bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a bővítésnek önmagában semmi értelme sincs, annak lényege az euro-atlanti térség értékeinek a védelme, a közös felelősség a biztonságért. Véleménye szerint Szlovákiának nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie arra, hogy megfogalmazza NATO - csatlakozásának indokait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hadsereg fejlettségén kívül a bizalom megléte a másik alapvető feltétele a csatlakozásnak.
A szlovák sajtóban időről időre felvetik azt a kérdést, hogy vajon Magyarországnak lesznek-e területi követelései Szlovákiával szemben. A legutóbbi erre vonatkozó újságírói megjegyzésre, miszerint a NATO - tagsággal ki lehet zárni Magyarország területi igényeit, E. Kukan külügyminiszter tisztázta, hogy “ez egy mesterségesen kiagyalt fikció”. Mivel az EU-ban közös a kül- és biztonságpolitika, az ilyen politika lehetősége eleve ki van zárva. Az EU tagsággal szorosan összefüggő NATO keretein belül is értelmetlen lenne egyes tagoknak egymás iránt ilyen igényekkel vagy vágyakkal fellépnie.
Jelenleg még kérdéses Szlovákia OECD tagfelvétele is. Technikai szempontból Szlovákia készen áll a tagságra, azonban a Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nem reagál egyértelműen a helyzetre. A kivárás oka az integráció e területén is a belpolitikai bizonytalanság.
Lemondott tisztségéről Juraj Hrabko, a szlovák kormányhivatal emberjogi és kisebbségi főigazgatója (aki a legutóbbi választásokon az MKP jelölőlistáján szerepelt), miután Belgium - ideiglenes jelleggel - vízumkényszert vezetett be Szlovákiával szemben. Ez a hatodik ország, amely megtette ezt a lépést. A belga belügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben riasztó mértékben megnőtt a menedékjogot kérő szlovák állampolgárok száma (az év első három hónapjában mintegy 360 fő), melynek döntő többsége a roma etnikumból való.
Regionális együttműködés - a visegrádi országok együttműködése
Egyre több fórumon megfogalmazzák, hogy a visegrádi államok közötti szoros együttműködést az EU-n belül is fenn kell tartani. Az EU bővítési biztosa, Günther Verhaugen bejelentette, hogy az Unió előnyben részesíti a csoportos tagságot.
Keith Vaz, a brit külügyminisztérium európai ügyekben illetékes államminisztere meghívására a visegrádi államok és a brit külügyminisztérium április elején nem hivatalos tanácskozást tartottak Londonban az EU bővítéséről. A tanácskozás keretében a meghívottak találkoztak a brit üzleti és vállalati élet vezetőivel, valamint a londoni City polgármesterével. A résztvevők hangsúlyozták, hogy minden félnek alapvetően fontos a csatlakozási tárgyalások dinamikájának fenntartása. A brit külpolitikának az a meggyőződése, hogy a bővítés nem újabb problémákat vet fel, hanem az EU problémáinak a megoldását szolgálja. Németh Zsolt államtitkár véleménye szerint az ilyen közös diplomáciai fellépés hozzásegíti az EU-t ahhoz, hogy felfigyeljenek az egyes országok hangsúlyában, megközelítésében levő különbségekre.
Budapesten tartották meg Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Csáky Pál a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Petr Uhl a Cseh Köztársaság emberi jogi biztosa és Janus Niedziela, a Lengyel Köztársaság részvételével a visegrádi államoknak azt a miniszteri találkozóját, amelynek vendége volt megfigyelőként Eckstein-Kovács Péter, Románia kisebbségügyi miniszter. A Visegrádi Négyek a jövőben félévente fognak találkozni, ahol a nemzeti kisebbségek és a roma kérdés időszerű problémáit vitatják majd meg.
Orbán Viktor kezdeményezésére plenáris tárgyalást folytattak Budapesten a visegrádi államok kormányfői a francia miniszterelnökkel, aminek különös jelentőséget ad a júliustól kezdődő soros francia EU elnökség ténye, mivel a következő fél év meghatározó jelentőségű lesz az unió belső reformjainak befejezése, valamint a bővítés sikeres továbbvitele szempontjából.
A szolidaritás elvének érvényesítését, az emberi jogok, a demokrácia, és a jogállamiság alapelveinek védelmét hangsúlyozták Gdanskban megrendezett kormányfői találkozón kiadott nyilatkozatban a résztvevők. A plenáris ülésen az európai integráció és a visegrádi együttműködés kérdéseit vitatták meg.
Regionális együttműködés - kétoldalú kapcsolatok
A Kassa – Miskolc Eurorégió kialakításáról írt alá keretegyezményt Zdenko Trebula kassai és Kobold Tamás miskolci polgármester, valamint a szomszédos megyei önkormányzatok vezetői. A kétoldalú egyezmény megteremti a feltételeket a két ország határmenti területeinek együttműködésére és az EU-tól kapott anyagi támogatás, a “Phare Plus” hatékony felhasználására. A régió prioritásai: az infrastruktúra fejlesztése, a gazdaság fellendítése külföldi befektetők segítségével, környezetvédelem, kulturális együttműködés, a gazdasági együttműködés javítása.
“Történelmünk tükre Budapest” címmel magyar kiállítás nyílt Kassán, a Kassai Napok keretében. A kiállítást Rudolf Schuster szlovák államfő és Demszky Gábor nyitotta meg.
A Kassa és Budapest közötti együttműködésről 1997-ben írta alá megállapodást Rudolf Schuster és Demszky Gábor, Kassa valamint Budapest főpolgármestere. A kapcsolatokat a szlovák államfő Magyarországi látogatása alkalmával is megerősítette.
Demszky Gábor bejelentette, hogy a főpolgármesteri keretből ötmillió korona értékű harangot öntet és adományoz Pozsonynak. A pozsonyi városi vezetés korábban arra kérte a Szlovákiával szomszédos országok fővárosait, hogy adományozzanak egy-egy harangot a Szent Márton székesegyháznak, mivel annak tornyából több évtizede hiányoznak a mellékharangok. A magyar királyok koronázó székhelyeként ismert koronázási dóm harangjaiból a háborúban ágyút öntettek.
Négy csallóközi (Dunaszerdahely, Nyárasd, Bős, Csilizradvány) és négy mátyusföldi település (Galánta, Vága, Nászeg, Jóka) polgármestere szándéknyilatkozatot írt alá a Csallóközi – Mátyusföldi Regionális Társulás megalapításáról. A szövetség célja a szorosabb gazdasági, kulturális, szociális együttműködés, a kis- és középvállalkozások támogatása, és a határ menti együttműködés Győr – Sopron - Moson megyével, hosszabb távon pedig eurorégió létrehozása. Az új társulás nyitott a két régió valamennyi önkormányzata előtt. Ez az együttműködés újabb lehetőségeket kínál az eddigi közös munkán túl a Csallóközi Városok és Falvak Társulásán belül is.
A Rudolf Schuster magyarországi látogatása idején aláírt ún. ekvivalencia egyezmény szabályozását még finomítani kell, mert a magyarországi főiskolák oklevelét csupán baccalaureatusi fokozatként ismerik el. Aki ennél többet kíván, a szlovákiai egyetemen kényszerül további háromszemeszteres képzést vállalni.
A NATO jelenéről és távlatairól Pozsonyban megrendezett nemzetközi konferencián részt vett Orbán Viktor és Martonyi János is. A konferencián Orbán Viktor többek között kiemelte azt, hogy tíz évvel ezelőtt Magyarországot a térség “problémás pontjának” tartották. A nyugat nem tekintette jó jelnek a kétmilliós határon túli kisebbség tényét. Mára azonban Magyarország külpolitikája bizonyította azt, hogy “nem a probléma, hanem a megoldás része”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatokat mindig egy összefüggő, koherens, a közép-európai stabilitást szolgáló víziónak alárendelve formálja Magyarország.
A konferencián a magyar külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Eduard Kukan szlovák külügyminiszterrel, ahol röviden áttekintették a két ország kapcsolatait:
Új tulajdonosa van a Pozsonyban megjelenő egyetlen szlovákiai magyar napilapnak, az Új Szónak: a Verlagsgruppe Passau nevű német konszern. A több mint fél évszázados múltra visszatekintő lapnak a rendszerváltás óta a VP immár a harmadik külföldi tulajdonosa (korábban egy düsseldorfi konszern, azt megelőzően pedig a francia Hersant volt a többségi tulajdonos). A VP 1999-ben lépett a szlovákiai piacra, viszont korábban az egyik leányvállalata a Luc című - Kassán megjelenő regionális lap - tulajdonosa lett. A konszern további lapvásárlásokat is tervez Szlovákiában: elsősorban regionális lapok iránt érdeklődik.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat. A Kollégium tevékenységi köréhez elsősorban a szépirodalmi – kritikai, tudományos lapok tartoznak. A felvidéki folyóiratok közül kilenc kapott támogatást, összesen 6.200.000 forintot: az Irodalmi Szemle, a Kalligram, a Szőrös Kő, a Fórum Társadalomtudományi Szemle, a Katedra, a Cserkész, a Göncölszekér, a tábortűz és a Tücsök.
Pozsonyban megalakult a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók érdekvédelmi szervezete. A társaság célja a szlovákiai magyar tudományos közélet szervezése, kapcsolattartás a hazai és a külföldi szakmai szervezetekkel, a tagok elhelyezésének segítése, illetve a doktoranduszokat támogató pályázatok kiírása.
Göncz Árpád Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet adományozott két szlovákiai magyar közéleti személyiségnek. A 72 éves Szabó Rezső közel fél évszázada van jelen a felvidéki magyar közéletben: hosszú évekig a CSEMADOK főtitkára, majd társelnöke volt.
A Lévai születésű Újvári László az 1968-as megszállás utáni tisztogatások áldozata lett: eltiltották a katedrától, ezért sok éven át gépkocsivezetőként és benzinkutasként dolgozott. 1989-ben rehabilitálták, s ezt követően a lévai magyar alapiskola igazgatójaként térhetett vissza az oktatásba.
A Domus Hungarica budapesti vendégházában két angol nyelvű tanulmánykötetet mutattak be az erdélyi és a kárpátaljai magyarságról. Csernicskó István, a beregszászi Magyar Tanárképző Főiskola tanára, a Limes Társadalomkutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a “The Hungarians in Transcarpathian” (Magyarok Kárpátalján) c. kötetben a szerzők szeretnék tudatosítani a nemzetközi közvéleményben azt, hogy Ukrajnában nem csak ukránok, hanem magyarok is élnek. Az írások foglalkoznak a kárpátaljai magyarság demográfiai helyzetével, a politikai rendszer fő változásaival, a vallási élettel, valamint a kulturális és oktatási intézményhálózat működésével.
A Matica Slovenska nyitrai szervezete a regionális sajtóban közzétett hirdetésekben azt kéri, hogy pénzadományaikkal segítsék a túlélést. A sajtóközlemény szerint a kulturális minisztériumban elsőbbséget élvez a magyar kisebbség, mindenki más kárára. Az adományozóknak szánt ajándék a saját lapjaik egy-egy példánya és a szlovákiai magyar sajtóban megjelent “uszító hangnemű és szlovák ellenes” cikkek fordításainak fénymásolata.
A Budapesten megrendezett Kárpát - Medencei Oktatási Fórumon hat Kárpát – medencei ország (Románia, Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia) és a nyugati magyarság anyanyelvű oktatásában, szakképzésében, kutatóműhelyeiben dolgozó vezető szakemberek, hallgatói szervezetek, a hazai politikai pártok képviselői, valamint az illetékes tárcák képviselői vettek részt. A találkozó célja az, hogy az Oktatási Minisztérium által elindított szakszerű fejlesztés a határon túli szakemberekkel közösen valósulhasson meg. Gál András Levente miniszteri biztos szerint nagy jelentősége volt a Márton Áron Szakkollégium vidéki kollégiumokkal való fejlesztésének, valamint a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány szülőföldi ösztöndíjpályázatának és intézményfejlesztési elképzeléseinek is. Szigeti László, szlovák oktatási államtitkár előadásában arra mutatott rá, hogy jelenleg nincs olyan külön jogi norma vagy rendelet, amely külön szabályozná Szlovákiában a nemzetiségi oktatást. Problémát jelent az is, hogy az iskola-fenntartási, finanszírozási kompetenciákat a mai napig nem decentralizálták. Az iskolák nem normatív rendszer szerint kapják a működésükhöz szükséges forrásokat. Előrelépést ezen a területen az jelent, hogy Szlovákiában elindult a szlovák – és azon belül a magyar – oktatás jövőbeni koncepciója megteremtésének folyamata. Év végéig alakítják ki a nemzeti nevelési és oktatási programot. Az új közoktatási törvény várhatóan jövő szeptemberre születik meg. A közigazgatási reform tervezete szerint az iskolák fenntartói joga az önkormányzatokhoz kerülne. Nyáron kerül a parlament elé a normatív finanszírozásról szóló koncepció. Szigeti László szerint a tervezett változtatások egy eurokonform rendszernek adnának keretet.
A határon túli magyar iskolák tankönyvellátásában újabb szerepet vállalt a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. is, amely jelenleg is számos kiadvánnyal (atlaszok, szótárak, feladat- és szöveggyűjtemények, egyéb segédanyagok) van jelen Szlovákiában és Romániában. Mostantól a kiadványok körét kívánja bővíteni a kiadó, valamint kész további segítséget nyújtani az érintett területeken.
A komáromi Vörös Máriát választották meg a 11 tagú járási tanács elnökének. A rendszert nem kívánják átalakítani, mert nem csökkent az alapiskolába beiratott gyerekek száma. Szeptemberben a járásban 1.207 kisdiák kezdi meg tanulmányait, ebből 718-an magyar tanítási nyelvű alapiskolában. Néhány településen azonban valószínűleg csökkenteni kell majd az osztályok számát a tárca által megszabott osztályonkénti minimális létszám miatt.
