2000. június 18-án megalakult a Csongrád megyei Tiszaszigeten, az MKDSZ helyi szervezete. Az alakuló ülés előtt interjút adtam a Délmagyarország riporterének. Az alábbiakban a megjelent cikket teljes terjedelmében közöljük, majd néhány megjegyzéssel próbálom pontosítani.

Az MKDSZ tiszaszigeti alakuló ülését tisztelte meg jelenlétével a szövetség országos elnöke, aki maga mellett tudta az egyik oldalon a kisgazdapárti polgármestert, Bodó Imrét, a másikon pedig a Fidesz-MPP tagját, az MKDSZ megyei elnökét, Kovács Kálmánt. Az alakuló összejövetel előtt tartott sajtótájékoztatón Surján elnök az általa vezetett szervezetről elmondta: az MKDSZ a nemzetközi porondon mint párt jelenik meg, hiszen az európai néppártok szervezetének tagja, a magyar jogrend szerint viszont egyesületként működik. Az MKDSZ több mint két esztendeje hirdeti, hogy csak a jobboldal egységes politizálása lehet hatékony. A közös föllépés alapja: az értékrend azonossága. Ellenben “az FKGP-t még nem látom bent az egységes jobbközép pártban” - fogalmazott az MKDSZ elnöke.

A kormányzati ciklus félidejéhez érve a mérleg: a koalíció nem gyengült meg, sőt: erősödött - jelentette ki Surján László, aki a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője is. A koalíció léte nem kérdőjeleződött meg, aminek oka egyrészt az, hogy az előző nyolc év rossz példáiból a mai szereplők megtanulták, a belső vitákat nem a nyilvánosság fórumain üzengetve kell elrendezni. A kormányzásra vállalkozó politikai erők egysége fennmaradásának másik oka, hogy a koalíciós partnerek nem kiszorítósdit játszanak, hanem megadják egymásnak azt, amiben a kormány megalakulásakor megegyeztek. A harmadik ok: az elmúlt két év alatt elért komoly eredmények. Ezek közül Surján László kiemelte, hogy a kormánynak az infláció csökkenő trendjét sikerült ebben az irányban tartania, hogy a gazdaság teljesítménye nőtt, hogy a gyermeket nevelő családok támogatása máris érzékelhető.

Az előttünk álló két év lehetőségeit elemezve Surján László hangsúlyozta: “Jó úton haladunk, de ez nem jelenti azt, hogy máris kolbászból van a kerítés!” A várható változások közül egyrészt a minimálbér emelésének pozitív hatásait, másrészt a harmadik gyerekkel kapcsolatos kedvezmények növekedését emelte ki a politikus, aki szerint e lépéssor is üzenet értékű: ebben a hazában érdemes gyereket nevelni. A politikus az óhajok között elsőként említette a vádaskodástól és hangulatkeltéstől mentes közéletet.

Az integrációs folyamat föltartóztathatatlan, bár Magyarország uniós csatlakozásának pontos időpontja nem ismert - jelentette ki Surján László mint az Európa Tanács alelnöke. Igaz, repedezik a magyar külpolitikát eddig jellemző konszenzus, de a politikai erők ahhoz az alapelvhez tartják magukat, hogy a Lajtán túl egyetlen Magyarország létezik, azaz kifelé a pártoknak közösen kell képviselniük hazánk érdekeit.

A polgári oldal egységéről szólva kifejtettem, hogy a kisgazda párt önálló történelmi gyökerekkel rendelkező politikai erő, amelynek szavazótábora több nemzedéken keresztül ezt a pártot érzi magához a legközelebb. Egy ilyen párt nincs abban a helyzetben, hogy egy formálisan is megvalósuló egység részese legyen, de természetesen az azonos értékrend alapján a hatékony együttmunkálkodás nemcsak elképzelhető, hanem közös érdek is. Ez a gondolat nemcsak hogy elsiklott a cikkben, hanem  “az FKGP-t még nem látom bent az egységes jobbközép pártban” úgynevezett idézet ezzel ellentéteset sugall, mintha az FKGP távlatos megszűnését jósoltam volna. Hasonlóképpen értelmezhetetlen az ellenben szó a fenti szövegben.

Túl szép lenne, ha igaz lenne, amit a cikk utolsó mondata állít. A politikai erők sajnos általában már nem tartják magukat ahhoz az alapelvhez, hogy a Lajtán túl egyetlen Magyarország létezik. Magam valóban büszke vagyok arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében általam vezetett delegációt még lényegében jellemzi ez a kifejezés, az interjúban azonban ezt óhajként fogalmaztam meg az országos politikára nézvést.

Néhány bekezdésnyi rövid cikk jelent meg rólunk és a megszokotthoz képest azt mondhatjuk, hogy minimális hibával. Az MHL képernyőjén azért tesszük szóvá a fentieket, hogy olvasóink közvetlenül megtapasztalják, milyen könnyű egy-egy szóval, hangsúlyeltolódással más értelmet adni, mint a nyilatkozó szándéka volt. Sajnos ott tartunk, hogy boldogok lehetnénk, ha ez a cikk a pontosan és a torzítva közvetített gondolatok arányát tekintve jellemezné a magyar közéletet.