Miért is vállalta volna? A magyar köztársasági elnök az alkotmány szerint nem hatalom, hanem szimbólum. A feladatkörébe tartozó dolgokban eljárva ugyan okozhat kellemetlenséget a kormánynak, lassíthatja a törvények hatálybaléptetését, aláírások megtagadásával megnehezíthet bizonyos kinevezéseket, de ép lelkű és (párt)kötődésektől szabad emberi ilyent, ezen a poszton nem tesz.
Torgyán József tehát nem tett mást, mint amit a szíve és az esze diktált, s ráadásul most nem is titkolózott, hónapokkal ezelőtt megmondta, hogy nem érdekli az elnökség.

A média viszont ezt nem hitte el, mindenkit állandóan nyilatkoztattak, minden más felmerült jelöltet lejárattak. Az ellenzéki politikusok pedig rendre Torgyán elnök úrral riogatták a közvéleményt.
Érdekük volt. Torgyán személye megosztja a magyar társadalmat. Hívei nagyon szeretik, mások viszont nagyon nem szeretik. Az ellenzék tehát azt a benyomást keltette, hogy Torgyán lesz az elnök, mégpedig a Fidesz révén. Ennek az volt a célja, hogy a sokak, akik Torgyánt nem kedvelik, a Fidesz ellen forduljanak. Amikor a kisgazda elnök világossá tette, nem akar köztársasági elnök lenni, a szocialisták elkezdtek a nyitott ajtón dörömbölni. Otrombaság, hogy felszólították, ne vállalja el a jelölést. A jelölés elfogadása ugyanis kizárólag kisgazda ügy. Ám a rákosista-kádárista hagyomány ápolói ahhoz szoktak, hogy mindenkinek ők dirigáljanak.

Ma eljutottunk a végjátékhoz: Torgyán nyilatkozott, s rendre a többiek is. Kovács László megint remekelt. Örömét fejezte ki, hogy Torgyán engedett a közvélemény nyomásának és a szocialisták felszólításának. - Erre mondják Pesten: "ehhez is pofa kell". Látszólag érthetetlen a szocialisták magatartása: vezetik a közvéleménykutatásokat - a Tárki most közzétett adatai szerint a lakosság körében három százalékkal - mégis úgy viselkednek, mint a parlamentben maradásért reménytelenül törekvők.
A szocialista politikusok most nem a választókhoz, hanem saját tagságukhoz beszélnek. Tisztújítás lesz ugyanis, s el kell dönteniük, ki vezesse a következő választásokat. Nagy a tülekedés, s ezért még Kovács is a dudára kötötte a gőzt. Ha a polgári oldal kisebb pártjai nem egymással lennének elfoglalva, most könnyedén átvehetnék a népszerűségi listák vezetését.
Kuncze pedig Kováccsal egyetemben a jelöltállításról egyeztetést javasol. Épp annyi egyeztetés lesz, mint amennyit 1995-ben ők tartottak szükségesnek.

Budapest, 2000. április 29.

Vissza a kezdőlapra