Ukrajnában februárban 3,3%-os volt az infláció, a januári 4,6%-os drágulás után. A statisztika állami bizottság március elejei adatai szerint az élelmiszeripari termékek januárban 5,5 %-kal, februárban pedig 3,6%-kal drágultak, a más jellegű áruk 1,3%-kal, ill. 1,2%-kal, a szolgáltatásoké pedig 5,4%-kal ill. 4,3%-kal emelkedett. Korábban a gazdasági minisztérium 2 %-os inflációt jelzett. A fogyasztói áremelkedés 1998-ban 20%-os volt, 1999-ben pedig 19,2%-os. Az ukrán kormány 2000-re 15,9%-os inflációt valószínűsített.

Januárban és februárban 10,2 %-kal nőtt az ipari termelés 1999 azonos időszakához képest. A legnagyobb növekedés a fafeldolgozó és cellulóz-papíriparban, az élelmiszer-, valamint a színesfémiparban következett be.

A 2004-ig tartó tervezett ukrán kormányprogram gazdasági reformjának prioritásai egyrészt a polgárok, a gazdasági szervezetek és a régiók gazdasági szabadságának a növelése, másrészt a döntéshozatal demokratikus jellegének a biztosítása, harmadrészt az erős szociálpolitika. Szerhij Tihipko gazdasági miniszter nyilatkozata szerint az ukrán vezetés célja az, hogy Ukrajnát 2000 végéig felvegyék a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) –ami feltétele a CEFTA tagságnak-, valamint előkészítsék az EU-társulás feltételeit. Intézkedéseik jelentős része azt célozza, hogy növekedjen a költségvetés adóbevétele, valamint, hogy mérséklődjön a külső adósság. A reform hatásaként az ukrán kormány a lakossági jövedelmek jelentős növekedésére számít. A kormány ígéretet tett arra is, hogy rendezi a bér-, nyugdíj-, szociális juttatásokban keletkezett hátralékait.

1996 óta folyik a szénipar korszerűsítésének programja Ukrajnában. Erre a célra az IMF 300 M USD hitelt (SECAL) nyújt Ukrajnának, amiből eddig 230 M USD-t vett fel az ország. A Nemzetközi Valutaalap tavaly szeptemberben felfüggesztette a kibővített finanszírozási hitelprogramot (EEF), mivel Kijev nem tett eleget a megállapodásban szereplő feltételeknek. Az IMF az Ukrán Nemzeti Banknál folyó – az IMF pénzekkel kapcsolatos visszaélések gyanújának kivizsgálása miatt indított - pótlólagos könyvvizsgálat befejezése (várhatóan március vége) előtt nem újítja fel a hitelezést. Az IMF kijevi képviseletének vezetője kijelentette, hogy Ukrajna eleget tett az IMF által az utolsó két részlet (összesen 70 M USD) folyósításához szabott feltételeknek (így pl. hogy a kormány fizesse ki 1999. december végéig a program keretében bezárandó hét bányában dolgozók elmaradt szociális juttatásait, valamint hogy utalja ki a Világbank kis- és középvállalkozóknak szánt hiteleit), de ennek átutalásához szükség van még az IMF-fel való együttműködés helyreállításához is.

Roman Smidt agrárpolitikai miniszterhelyettes nyilatkozata szerint az agrárreform gyorsításáról szóló, 1999. decemberi államfői rendelet alapján befejeződött a reform első szakasza: az ukrán mezőgazdaság magántulajdoni alapú szerkezeti átalakítása. A kolhozok átszervezésén túl a rendelet szerint szavatolni kell az állampolgárok földtulajdonhoz való jogát, a föld adás – vételét; külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet maximális bérleti idejük ötven év. Az eredeti 10 552 kolhoz 99,8 %-a magántulajdonon alapuló vállalatként működik tovább, 11 100 különböző típusú vállalat jött létre (mezőgazdasági tsz., gt., magánvállalkozás, farmergazdaság, egyéb gazdasági szervezet). Problematikus a földbérleti szerződések kérdése. A földreform következő szakasza a földpiac infrastruktúrájának megteremtése lesz (léteznek az ingatlanbejegyzésről és a jelzálogról, valamint az ingatlanműveletekről szóló, ill. a mezőgazdasági termékek piacaira vonatkozó jogszabálytervezetek). Februárban Beregszászon a mezőgazdasági reform ügyeit intéző járási és megyei bizottság ülésén bejelentették, hogy a vonatkozó törvények értelmében 2000. március 15-én a kollektív mezőgazdasági vállalatok, a kolhozok megszűnnek létezni. Ennek azonban nem szabad megzavarnia az agrár reform folyamatát, és nem szabad gondot okozni az árutermelésben. A járásnak 22000 hektárnyi szántóföldje van, amelyen gabonát, takarmánynövényeket, zöldségféléket és kultúrnövényeket termelnek. A mezőgazdasági reform csak abban az esetben lehet sikeres, ha megteremtik a további fejlődéshez szükséges hitelfeltételeket is. Ehhez három hitelkonstrukció áll rendelkezésre: a vetőmaggal történő hitelezés, a hazai gyártmányú mezőgazdasági gépekkel, valamint az üzemanyaggal és kenőanyaggal történő hitelezés. Ezzel párhuzamosan a feldolgozó iparnak is fejlődnie kell. A falusiak közel 10-12%-a még nem döntötte el, hogy mit kezdjen a ráeső vagyon és földrésszel.

Magyar - ukrán gazdasági kapcsolatok:

Orbán Viktor Ukrajnában a kétoldalú gazdasági – kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének a kérdéseit vitatta meg Viktor Juscsenko kormányfővel. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az EU piacain túl másféle piacokra is szükség van, érdekünk egy kiegyensúlyozott külkereskedelmi rendszer kiépítése, amelynek alapvető kérdése az, hogy hogyan nyújtsanak segítséget a vállalkozóknak, míg Viktor Juscsenko azt hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos helyet foglal el Ukrajnának az európai struktúrákba való integrációjára irányuló kül- és gazdaságpolitikájában. Az együttműködés jelenlegi akadályait – vám-, tarifális és nem tarifális szabályozások - Magyarország kész csökkenteni, ill. elhárítani. A magyar kormány támogatja az Ukrajnában beruházó magyar vállalkozókat. A kapcsolatoknak azonban nem kedvez az, hogy a vegyesvállalatoknak nyújtandó kedvezményeket nemrég eltörölték Ukrajnában. Az ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy kész az együttműködés új formáira való áttérésre, mivel a kétoldalú kereskedelmi extenzív módszerei kimerültek Magyarország nyugati orientáltsága miatt. Ilyen új módszer lehet a kereskedelem liberalizálása, a határon átnyúló együttműködés, a gyártási együttműködési közös programok kidolgozása és megvalósítása, a központi, főleg privatizációs projektekben és konkrét gyártási tevékenységben történő beruházásokban való részvétel.

Tavaly az Ukrajnába irányuló magyar export 127,8 M USD, 1998-ban 219,8 M USD, a Magyarországra irányuló ukrán export pedig 1999-ben 224,8 M USD 1998-ban pedig 226,3 volt. Tavaly jelentősen visszaesett a Magyarországból Ukrajnába exportált mezőgazdasági termékek volumene. Berki Tamás, a kijevi magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosának értékelése szerint a tavalyi visszaesés oka a bonyolult ukrán helyzet, az ukrán valuta árfolyamesése, valamint az ukrán kormány hazai termelést védő intézkedési. Az ukrajnai magyar befektetők eddig 47 M USD-t fektettek be.

A felek szorgalmazták a magyar-ukrán gazdasági - kereskedelmi kormányközi vegyes bizottság munkájának aktivizálását, és megállapodtak abban, hogy három hónapon belül két találkozót szerveznek (Budapesten, ill. Ukrajnában) az ukrán – magyar üzletember találkozóval összekötve.

A Richter Gedeon Rt. 63,8%-os részesedést szerzett a Kijev Oblfarmacija gyógyszerforgalmazó vállalatban. Bogsch Erik, a Richter elnök-vezérigazgatója - Orbán Viktor delegációjának tagjaként – Ukrajnában elmondta, hogy 20 M USD értékű beruházásba kezdenek, egy gyógyszergyártó üzem építésébe, amely a 2003. év végén 1 Mrd tablettát gyárt majd hazai felhasználásra és exportra.

Torgyán József a szabolcsi Ököritó-Fülpösön találkozott március végén az KMKSZ vezetőivel (Kovács Miklós, Milán Sándor, Brenzovics László) és Csizmár Bélával, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesével. Torgyán József hangsúlyozta, hogy Kárpátalja és Szabolcs – Szatmár – Bereg megye gazdasági kapcsolatainak erősítése szükséges a határmenti régiók fejlesztése érdekében. Az eredményes jövőt a miniszter a vegyesvállalatok működésében látja, amelyek létrehozásának lehetősége a Kárpátok Eurorégió keretében adott.

Az Új Kézfogás Közalapítvány nyolcadik éve van jelen Kárpátalján. Ez alatt az idő alatt, mintegy 250 millió forintnak megfelelő összeggel támogatta a vállalkozókat. Dupka György, a Közalapítványt képviselő Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője a 2000. évi tervezett tevékenységéről elmondta: az eddigi tapasztalatok elemzésekor kiderült, hogy a közös vállalatok létrehozásának elősegítése nem hozta meg a várt eredményt. Ezek alapítását és működését a jövőben nem támogatják. Marad viszont a visszatérítendő hitel és vissza nem térítendő támogatás. Ez utóbbiból olyan civil szervezetek és önkormányzatok részesülhetnek, amelynek közösségi programok megvalósításához kérnek segítséget. Pályázni érdemes településfejlesztési, illetve határmenti fejlesztési tervekkel, gazdasági együttműködést vizsgáló elméleti kutatási, szakmai és menedzserképzési programokkal. A Közalapítvány továbbra is támogatni kívánja az elsődleges privatizációt. Ez visszatérítendő hitel, illetve kamattámogatás formájában választhat meg. Igen hatásos és eredményes volt az a támogatás, amelyet a közalapítvány a kárpátaljai földprivatizáció lebonyolításában nyújtott. Ennek keretében közel 13 ezer gazda jutott hozzá az őt megillető egykori kolhoz-földből neki járó parcellához.

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra