UKRAJNA
2000. II. negyedév
Gazdaság Belpolitika
Roman Smidt agrárpolitikai miniszterhelyettes megerősítette, hogy az agrárreform gyorsításáról szóló kormányfői rendelet alapján befejeződött az ukrán mezőgazdaság magántulajdoni alapú szerkezeti átalakítása. A kolhozok átszervezésén túl a rendelet szerint szavatolni kell az állampolgárok földtulajdonhoz való jogát, a föld adás-vételét; külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet maximális bérleti idejük ötven év. Az eredeti 10 552 kolhoz 99,8 %-a magántulajdonon alapuló vállalatként működik tovább, 11 100 különböző típusú vállalat jött létre. Problematikus területet jelent a földbérleti szerződések kérdése. Eddig a földtulajdonrész birtoklásáról igazolással rendelkező állampolgárok kétharmada, 6,2 millió személy közül 4,071 millió kötött bérleti szerződést.
A földreform következő szakasza a földpiac infrastruktúrájának megteremtése lesz. Elkészültek az ingatlanbejegyzésről és a jelzálogról, valamint az ingatlanműveletekről szóló, ill. a mezőgazdasági termékek piacaira vonatkozó jogszabálytervezetek.
A Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezet lesz az egyike annak a négy gazdasági képződménynek (ezen kívül van még az odesszai Porto-Franko, a donyeci Donbasz és a lembergi Javoriv övezet), amelynek a működését továbbra is engedélyezik Ukrajnában. Tavaly év végén 20 különleges gazdasági övezet működött, melyek valójában csak papíron léteztek, hiszen hiányoztak a kedvezményes befektetést szabályozó törvények. A rendszer megváltoztatására azért volt szükség, mert az IMF bejelentette, hogy csak akkor folyósít további hiteleket Ukrajnának, ha felszámolja a különféle kedvezményeket. A kárpátaljai övezet számára 738 hektár földterületet jelöltek ki, 450 hektárt Csap mellett, a többit pedig Munkács határában. A tervek szerint az ukrán törvényhozás 1000 hektárra ki fogja egészíteni az övezetet, az azonban még nyitott kérdés, hogy hol fogják ezt a részt kijelölni. A három lehetőség: Beregszász mellett, illetve a hegyvidéken a técsői vagy a rahói járásban. A Beregszászi övezet a záhonyi övezet “ipari testvérzónája” lenne. A szakemberek szerint e terület mellett szól az, hogy itt bőven van szabad földterület, valamint az, hogy ha Magyarország fokozatosan lezárja a keleti határait, a Beregszász-Záhony vidék iránt várhatóan meg fog nőni a gazdasági kereslet. A hegyvidéki területek mellett szól az, hogy kiemelt térségként le lenne kötve a nagymértékű munkaerő fölösleg.
Leonyid Kucsma elnök rendeletet írt alá a nemzetiségi társadalmi szervezetek képviselőiből álló és az elnök mellett működő konzultációs tanács létrehozásáról, valamint annak személyi összetételéről. Az UMDSZ- t Tóth Mihály képviseli.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a külföldről Ukrajnába érkező humanitárius segélyeket elbíráló kijevi bizottság tétlensége ellen. Csak a humanitárius segélybizottság engedélye nem érkezett meg a KMKSZ-hez. Minden más illetékes ukrán hatóságtól sikerült idejében beszerezni a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 80 tonna kukorica- és napraforgó-vetőmag adományának Kárpátaljára való beviteléhez szükséges minden okmányt. A bizottság ezzel meghiúsította azt, hogy a magyarországi vetőmagadomány idejében eljusson a kárpátaljai gazdákhoz. A nyilatkozat szerint a KMKSZ a továbbiakban nem vállalhat felelősséget a vetőmag-segélyakció sikeres lebonyolításáért.
A kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Kijevben Kovács Miklós, az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője Volodimir Litvin, az ukrán elnöki adminisztráció vezetőjével. A magyar kisebbséget érintő egyes kérdések között kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a Tisza-melléki járás létrehozásával kapcsolatos kérdéseknek. Megállapodtak abban, hogy további tájékozódó megbeszéléseket fognak folytatni a magyar többségű közigazgatási egységről és a kárpátaljai magyarságot érintő egyéb kérdésekről.
