2000. szeptember 16. Jelentős nap mindazok számára, akiknek fontos Bethlen Istvánnak, volt miniszterelnökünknek emléke. Nem tudjuk sokan vannak-e vagy kevesen, de azt tudjuk nem elegen. Mindahányan örülhetnek viszont, mert ekkor megszületett a tudomásunk szerinti első nyilvános emléktábla, amely megörökíti emlékét. 1944-ben Herencsényben talált menedéket az őt kereső németek elől.
Herencsény kis cserháti falu Nógrád közepén. Nagy idők tanúja. Bárcsak ez a mai lélekemelő ünnep, millenniumi zászlóátadás és emléktábla avatás megerősítené lakosainak jövőbe vetett hitét. Az esemény jelentőségét nem kisebb dolog jelzi, minthogy az emléktáblát, javaslatomra, Orbán Viktor miniszterelnök állítatta és avatta fel.
A Magyar Nemzet felismerte az esemény jelentőségét. Nyiri János alábbi belső vezércikkével méltatta Bethlen István emlékét.
Egy hazafi emléke
Nyiri
János
Magyar
Nemzet 2000. szeptember 16. 3 . oldal
Ha
mérlegre tesszük a maholnap véget érő évszázadot, a miniszterelnökök Széll
Kálmántól Orbán Viktorig tartó negyvennégy fős sorában igen különböző tehetségű
és jellemű embereket találunk. Voltak köztük percemberkék és tizenévig
kormányzók is, de túlnyomó többségük megegyezik abban, hogy kormányfői
ténykedésük mérlege nem ad okot elégedettségre. Ha aszerint értékelünk,
hogy melyikük növelte a legjobban az életet Magyarországon, akkor bizony
sokan be sem szállhatnak a versenybe, hiszen egy Sztójay, egy Rákosi, egy
Simonyi-Semadam szóba sem jöhet, s bizony szomorúan hosszú azoknak a sora,
akik alatt nem nőtt, hanem sorvadt az élet hazánkban.
A
csekély számú eredményes miniszterelnök között is előkelő helyet foglal
el Bethlen István. Az ősi erdélyi nemesi család sarja huszonhét évesen
kapcsolódott be a parlamenti politizálásba, éppen a század kezdetén. Már
tekintélyes politikusnak számított az 1918-as összeomlás idején. Opponálta
Károlyi Mihály rezsimjét is, és hogy mennyivel kreatívabb volt Károlyiéknál,
azt szemléletesen bizonyítja, hogy 1919. március 21-én, miután (Károlyi
Mihály küldöttétől) értesült a Vix-jegyzék tartalmáról, felkereste Vixet,
és a következő ajánlatot tette: az adott demarkációs vonal fenntartása
és tizenötezer antantkatona Budapestre küldése esetén Magyarország szövetségre
lép az antanttal, és szembefordul az orosz bolsevistákkal; ellenkező esetben
a bolsevikokkal születik szövetség. A folytatást tudjuk: Károlyi nem a
bethleni utat választotta, jött a kommün, a román megszállás, Trianon –
a lejtőn nehéz volt megállni. És éppen ez: a megállás, a sorok újrarendezése,
sőt az emelkedés beindítása jutott történelmi feladatul Bethlen Istvánnak.
Amit ő maga nevezett el, nagyon kifejezően és hatásosan konszolidációnak.
A
kormányrúdhoz 1921. április 14-én állt az akkor negyvenhét éves Bethlen
István. Az ország félig kómában volt. Trianon, az Osztrák–Magyar Monarchia
romjain vegetáló csonka államszervezet, menekültek tömege, vágtató infláció,
az ipar nyersanyag híján, a mezőgazdaság piacvesztés miatt működésképtelen.
Munkanélküliek, éhezők, hadiárvák, a demagógoktól megszédített félműveltek,
lecsúszott egzisztenciákból álló fegyveres csoportok mindenfelé.
Visszanézve
mondhatjuk: a lenyűgözően kreatív Bethlen csodát tett. Szerzett kölcsönt
a győztesektől, amiből megállította az inflációt, új, jó pénzt vezetett
be, a pengőt. Felállította a Magyar Nemzeti Bankot. Újjáalkotta a törvényhozást.
Kiépítette az önálló magyar diplomáciai testületet, ami Mohács óta nem
volt. Visszaállította a közrendet. Szabályozta a politikai életet, a gyülekezés,
a pártalapítás rendjét, úrrá lett a Habsburg-restaurációs törekvéseken.
Visszaszorította a baloldali társadalomrombolást, egyúttal lefegyverezte
a jobboldali különítményeket. Biztos anyagi alapokra helyezte a tudományos
életet, és egyebek mellett sok száz falusi iskola épült.
Bethlen
Magyarországa a térség legkiegyensúlyozottabb országa lett, ahová a húszas
évek végén folyamatosan költöztek vissza a forradalmi-ellenforradalmi káosz
idején emigráló politikusok, művészek. 1931-es bukása után is Bethlen maradt
Horthy Miklós legjobb tanácsadója, aki minden erővel igyekezett visszatartani
az országot a nácibarát politikától. Természetesen gyűlölték a nácik, és
1944. március 19. után mindenfelé keresték, ám előlük el tudott rejtőzni,
többek közt Herencsényben. Képességeivel a szovjetek is tisztában voltak:
azonnal lefogták, utóbb eltávolították az országból. Csak hat éve tudjuk,
hol és mikor hunyt el, s tarthattuk meg (sajnos inkább csak jelképesen)
temetését.
Ma
ledől egy tabu. A hétszáz lelkes nógrádi faluban, Herencsényben felavatják
az első nyilvános emléktáblát a bujdosásra kényszerült egykori miniszterelnök
tiszteletére. Bethlen István visszakapja a kommunisták által meghurcolt
méltóságát.
