Példátlanul durva egyházellenes írás jelent meg a 168 óra című hetilapban. Szerzője Gyémánt Mariann azzal a hírrel kezdi, hogy Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás címén pert indított az AP hírügynökség ellen. Az Associated Press ugyanis securitatés ügynöknek nevezte a püspököt. A bukaresti bíróság elrendelte a Tőkés-dosszié átvilágítását.
Ezután áttér a magyarországi helyzetre. Kifogásolja, hogy a (történelmi) egyházakat egyrészt "busás" kárpótlás illeti meg mindazon ingatlanokért, amelyeket az állam 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül birtokba vett, másrészt pedig a legkülönfélébb címeken - a hitéleti támogatástól az oktatási intézmények finanszírozásáig - támogatást is kapnak az adófizetők pénzéből. Ám világi törvények (például az ügynöktörvény) nem vonatkozhatnak az egyház tagjaira. Nem állhatom meg, hogy ne figyelmeztessek arra, az un. ügynöktörvény nem vonatkozott az újságírókra sem, pedig őket sokkal szorosabban ölelte magához a hatalom, mint a mindig ellenségnek tekintett papságot.
Van Gyámánt Mariann cikkének még néhány olyan vonatkozása, amely mellett nem érdemes szó nélkül elmenni. Az ÁEH iratai kapcsán Giczy György akkor azt mondta: az iratok nyilvánosságra hozatala alapjaiban rengetné meg az egyházakat. A katolikus újságírás jeles képviselője egyébként már az iratokba való betekintés előtt ezen a véleményen volt, hiszen még 1989. május 3-án, az SZDSZ Jurta Színházban rendezett vitaestjén mondta Giczy: "A klérus tisztségviselői beérték a kiemelt kádereket megillető státusszimbólumokkal és olyan kitüntetésekkel, amelyeket csak leköszönő politikusok kaptak. Sajnos mi (...), katolikusok vagyunk a Kádár-rendszer utolsó támaszai. Azt se higgyék, hogy a katolikus egyházban nincs Münnich Ferenc Társaság, legfeljebb másként hívják."
Ma,
amikor a KDNP tagsága hüledezve figyeli, mivé lesz hajdan sok szép reménnyel
teli pártja, sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a pletykák szerint az
Új Embernél az ÁEH nyomására alkalmazott újságíró ma is hű a fentiekben
megfogalmazott "katolikusságához". A kádár-rendszert már nem, de utódait
lelkesen támogatja.
Gyámánt
Mariann cikkében nemcsak levitézlett politikusoktól idéz. Megszólaltat
egy protestáns eredetű egyháztörténészt, bizonyos Majsai Tamást. Majsai
szerint az egyházak az előző korszakban nem szenvedők, hanem együtt
prostituálódók, kollaboránsok voltak. Úgy gondolom, hogy Majsainak
még kell egy kissé kutakodnia a kádár-kori iratokban, hogy hitelesebben
lásson. Remélhetően még nem volt alkalom arra, hogy minden nyomát eltüntessék
annak a sok szenvedésnek, amelyekben a papság legjobbjai részesültek.
A
mai kormánypártok pedig - folytatja Majsai - stratégiai szövetséget kötöttek
az egyházakkal, hiszen ezek "pénzért hajlandóak hozzájárulni a rezsim hatalmának
meghosszabbításához".
Ami persze nem jelenti azt, - így ez a kiváló egyháztörténész - hogy az előző kormányok ne ugyanezt tették volna. Visszamehetünk akár Németh Miklósig, netán Kádár Jánosig... Mert épp az ÁEH volt legalkalmasabb eszköze annak, hogy a történelmi egyházak megőrizték kiválasztottság tudatukat. Hiszen az AEH üldözte a "szektákat", az újonnan alakult vallási csoportosulásokat, amelyek már a nyolcvanas években megjelentek nálunk, s igencsak veszélyeztetni kezdték a történelmi egyházak hegemóniáját. Nos, a "minden egyház egyenlő, létszámtól, történelmi gyökerektől függetlenül", koncepció kifejezetten a szekták támogatására jó. Ez az elmélet pedig az AEH szellemi gyermeke és éppenséggel a történelmi egyházak gyengítését szolgálja. Nem véletlenül vallja a mai napig is az MSZP és az SZDSZ.
Majsai a Horn időszakot is az egyházak kivételes támogatásával jellemzi. Ezt a kivételezettséget szerinte mi sem mutatja jobban, mint az, hogy egyedül az egyházak mentesültek a Bokros-csomag megszorításai alól. - Majsai nyilván csak a levéltárakban kutakodik, s nem vette észre, hogy Horn szerint választási vereségének egyik oka a történelmi egyházakkal való megromlott viszony volt. A 168 óra elfogult riportereitől nem várható, hogy az ilyen ellentmondásokra rámutató kérdéseket vessenek fel. Pedig az SZDSZ-ben is tudják: Bauer élesen egyház- és vallásellenes kirohanásai nagyban hozzájárultak a párt hanyatlásához.
Végül még egy mondat, amit érdemes szó szerint idézni. "Az Orbán-kormány minden eddiginél szorgalmasabbnak látszik az egyházi igények kielégítésében." Köszönjük ezt a mondatot. Vádaskodásnak hangzik, mi dícséretnek véljük. Azért idézzük, mert a mi köreinkben, sőt az egyházi vezetőkben is meg-megfogalmazódik egyfajta elégedetlenség az Orbán kormány egyházpolitikájával szemben. Tartsuk szem előtt, miként vélekedik erről az egyházpolitikáról a bal-liberális csoportok 168 óra nevű szócsöve. Néha a görbe tükörben élesebben látunk.
Vissza
a kezdőlapra