Hollókő története a vár történetévet kezdődött. A legenda szerint Kacsics András várúr elrabolta a környék legszebb leányát, és bezáratta a várába. A boszorkány dajka azonban segítségül hívta az ördögöket, akik hollók képében elhordták az épülőfélben levő vár köveit, és kiszabadították a leányt.
A tatárdúlás után IV. Béla kővárak építését rendelte el, főleg a határok mentén, hogy erős végvári rendszert alakítson ki. A Kacsics család azonban hamarosan elveszítette a birtokait, mert Csák Mátéhoz csatlakozott, aki a király központosítási törekvései ellen harcolt. Széchényi Tamás kapta meg e birtokokat. A török időkben már nem volt valós stratégiai jelentősége a hollókői várnak, ami a tatárok nyilai ellen még jól védett, ám a törökök ágyúkat is hoztak. Amikor a magyar várak a Rákóczi szabadságharc idején még egyszer szerephez jutottak, akkor már csak katonák szálláshelyeként szolgált, akik a szécsényi országgyűlésre érkeztek. Addigra már olyan rossz állapotban volt, hogy Lipót császár, miután elrendelte a végvárak felrobbantását, ezzel szerencsére nem is foglalkozott - így a huszadik század elején a megye legépebb vára volt. A hatvanas években kezdődött először az állagmegóvás és feltárás, majd 1996-ban adták át újra a nagyközönségnek.
A kis
hollókői közösséget napjainkban újabb veszély fenyegeti: a kihalás. A falu
lélekszáma az 1800-as években 350-480 fő között változott. Ez a szám úgy
1900-tól növekedett; az ötvenes években az 1000 főt is megközelítette,
akkor még nyolcosztályos általános iskola is működött itt. A környékbeli
szénbányák biztosították a munkalehetőséget a férfiaknak. (Tudjuk, mi lett
a földjeikkel.) A hetvenes évektől egy újabb elvándorlás indult meg (tudjuk,
mi lett a szénbányákkal), a lakosság száma a század elejire csökkent.
Ma
ismét csak 400 körüli római katolikus lelket számlál a falu, aminek hetven
százaléka idős ember. Annyira kevés a fiatal, hogy mostanában jó, ha kétévente
születik egy gyermek. Ispánné Éva tanárnő elmondta, hogy az iskola és óvoda
talán az ország legkisebb oktatási intézménye. Tavaly a négy osztályba
tizenöt tanuló járt, az óvodába öt kisgyermek, és szeptembertől csak egy
elsőosztályos lesz. Az újfaluban lakik a lakosság zöme, az ófalut 40-48
fő lakja.
Érdekes ellentmondás, hogy Hollókő lakosságának csökkenése, ezzel mintegy lassú szétesése egybeesik az ófalu "világraszóló" felfedezésével. A műemlékek feltérképezése során, a hatvanas években figyeltek fel az egységes középkori építkezési forma - a hadas településforma - és egyéb megmaradt hagyományok épen maradtságára. Az volt a cél, hogy élő faluként mentsék meg a települést. Az állam megvásárolta azokat az épületeket, amelyekben idősek laktak, vagy eladók voltak, és szigorú műemlékvédelmi előírások szerint zajlottak a megóvási törekvések.
Sikerült megőrizni az utókor számára az élő falut a maga középkori építkezési és földművelési módjával, hagyományaival, amikre a magas csúcson emelkedő vár is vigyáz - ez az, ami egyedülálló a világon. Ez az, amiért 1987-ben az UNESCO Hollókőnek adományozta "a világ kulturális és természeti örökségének része" címet. Új, felemelkedő korszak vette-e ezzel kezdetét? Nem egészen.
Sztrémi Zsuzsanna, a Hollókőért Közalapítvány fiatal igazgatója elmondta, hogy bár az alapítvány 1991-ben jött létre, csak 1996-tól működőképes, amikor a megyei és a hollókői önkormányzat a tulajdonukban levő házak turizmust szolgáló hasznosításába fogott. A pénzt az önkormányzat, az alapítvány létrehozója biztosítja.
Ez
a folyamat felgyorsult azóta, amióta 1998-tól a fideszes Szabó Csaba a
falu polgármestere, dr. Surján László parlamenti képviselőnek pedig Hollókő
a választási körzetének a része.
-
Az új vezetés végre meglátta azt, hagy ha nem teszünk lépéseket annak érdekében,
hogy ide fiatal párok települjenek, az ófalu kihal és "elskanzenizálódik".
Elkészült egy stratégia a közalapítvány közreműködésével. Azt a tervet
tartalmazza, hogyan lehet ide fiatal párokat vonzani: e szerint egy itt
letelepedni vágyó párnak tartós bérletbe kiadunk egy turistaházat, a falusi
turizmus serkentésére, ezzel munkalehetőséget biztosítva; egy másik házat
pedig bérbe vennének saját részükre. Az érdeklődő és a probléma is sok.
Ugyanis bizonyos törvényeket kell módosítani, továbbá a megyei és a helyi
önkormányzatnak is hozzá kell járulnia e házak tartós bérletbe való kiadásához.
E mentő terv azonban megszületett, még az összegek meghatározását kell
kidolgozni - mondta az alapítvány igazgatója.
A helyes gazdálkodás eredményeként remélhetőleg pénz is több jut majd a falu igazi felemelkedésére. Jó hírét tovább növelik az országos rendezvények, mint például az augusztus 12-én sorra kerülő millenniumi várjátékok, vagy a harminc árvízkárosult gyermeket kézművességre és magyar hagyományőrzésre tanító programok.
A kendert megszelídíteni kendertörővel, tilolóval és gerebennel, vagy ahogy mifelénk mondják héhellyel. Rákötöm a guzsalyra a kendert, jobb kezemmel sodrom a szálat, a bal kezemmel forgatom az orsót. Arról a vetőre rakom a szálakat. A fonóban az uram gatyamadzagjának szövésekor kihúzok egy szálat a kontyos hajamból. Beleszövök egy hajszálat, bele biz' én, ne csaljon meg.
Felöltöm a sajaát szövésű és hímzésű szoknyás palóc ünnepit. Szalmabábut készítek, tavasz van, a kisze-járás. Az égő bábut a patakba dobom, hogy termékeny és megtisztult legyen a családunk.
A köves, kemény hegyoldalon levő földünk bozótosait kiirtjuk, egy-egy fát hagyunk meg hűsölésre, hát erre a hegyes-fás legelőre tereljük az állatokat. Az uram a nadrágszíjparcellánk kapálása közben iszik a maga faragta csanakból. A kisgyereket a mezei bölcsőben tartom, amíg bekapálunk.
Mifelénk mindenki kékre festi a szép szobában, a konyhában és a kamrában is a gerendákat, mert azokra nem szállnak úgy a legyek. A gerenda szegin lóg a csizma, hogy ne rágja meg az egér, meg így nem törik be a szára, nem is nedvesedik. Odabe' meleg van. Kéményünk nincsen, mert Mátyás király füstadót akart szedni a kémények szerint. Így a padlás nyílásán száll el a füst, de jaj, sokszor leégett a zsindelytetőnk. Mindig ugyanúgy raktuk újra. Az ajtó is csak akkorára van csinálva, mint az uram. Ha meg magasabb vendég tér be hozzánk mint ő, hát az hajoljon meg mielőttünk.
Niemetz Ágnes
