Az elmúlt években tovább nőtt a különbség a fővárosban, illetve a kistelepüléseken élő diákok tudásszintje között. Az Országos Közoktatási Intézet monitorvizsgálatai azt mutatják, hogy az eltérések a 8. osztályosok körében és az olvasási teljesítmények tekintetében a legjelentősebbek. A különbségek összefüggnek az adott település lakóinak társadalmi, gazdasági helyzetével.
 

A települések közötti eltérések legkevésbé a természettudományos ismeretek területén értékelhetőek, a legnagyobb különbség pedig az olvasásban tapasztalható - derül ki a közelmúltban elvégzett kutatásból. (A tudásbeli különbségek az életkor előrehaladtával is jelentősen növekszenek.)

A falvakban tanulók ezek szerint nemcsak rosszabb infrastrukturális lehetőségeik, de gyengébb matematikai, olvasási és számítástechnikai felkészültségük ellenére is képesek a természettudományokban a körülményekhez képest jó eredményt produkálni.

A monitorvizsgálatok azt is kimutatták, hogy a megyeszékhelyen tanulók teljesítménye kisebb mértékben marad el a fővárosiakétól, mint amennyire leszakadva követik őket az egyéb városban tanulók. Különösen így van ez a 8. osztályban, ami a kutatók szerint egyértelműen összefügg azzal, hogy a diákok milyen környezetben laknak. A fővárosban vagy a megyeszékhelyen élők ugyanis lakhelyük elhagyása nélkül, minimális költséggel tanulhatnak tovább, míg a kisebb városokban lakók esetében ez a lehetőség korlátozott.

Az oktatáskutatók úgy vélik, hogy a különféle településeken tanulók ismeretszintje közötti eltérések több tényezőre vezethetők vissza. Fontos szempont egyebek közt, hogy a hazai és nemzetközi tőke a nagyvárosokat részesíti előnyben a kisebb településekkel szemben. A tőkeáramlás eltérő mértéke pedig újabb és újabb egyenlőtlenségeket indukál minden területen. Ahol kevés a befektető, kevés a helyi adó is, nincs szükség munkaerőre, következésképpen a képzés is "felesleges". Az ilyen területekről a társadalom legmobilabb rétegének tekintett értelmiség gyakran elmenekül.

A kutatások azt is egyértelműen kimutatták, hogy a szülői háttér lényegesen befolyásolja a diákok iskolai teljesítményét. A magasan képzett családokból származó gyerekek 20 százalékkal nyújtanak jobb teljesítményt társaiknál.

A vizsgálatok szerint az elmaradott területek iskoláiba egyre inkább csak az anyagilag, illetve szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek járnak. A helyi elit inkább a közeli, jobban felszerelt intézményekbe viszi gyermekeit. Mindez azt jelenti, hogy a tanulói tudás esetében a településfajtánkénti olló egyre szélesebbé válása hűen tükrözi a társadalmi gazdasági folyamatokat.

Kirády Attila
Népszava
2000. augusztus 21.

Vissza a kezdőlapra