A kereszténység
megosztottsága botrány. Nem kis része van abban, hogy az abszolút igazság
fogalmát egyre kevésbé fogadja el a modern ember. (Kinek az igazságát fogadjam
el? Annyi változatban kínálja fel maga a kereszténység is!)
A megosztottság
nem a protestantizmussal lépet be világunkba. Már az Ókorban is voltak
"szekták", eretnekségek. Ezek elenyésztek. Ám a római püspök elsőségét
el nem fogadó ortodoxia megmaradt, s többször jelét adta elmélyedtségének,
tiszteletre
méltó imaéletének.
A XX. század
nagy katolikus pápái több kísérletet tettek arra, hogy közeledjék egymáshoz
Róma és Bizánc. Részeredményeket lehetett elérni, de az áttörés még várat
magára.
Ha nem megy az
elmélet, talán sikeres lehet a gyakorlat. 
Mi magyarok most
fontos helyzetbe kerültünk. Egy nagyon látványos, nagyon jelentős lépésre
épp most és épp általunk kerül sor. Hosszas előkészítés után történelmi
eseményt hoz az idei kettős jubileum. Az ezer éve megkoronázott államalapító
Szent István királyt szentnek ismeri el I. Batholómiosz konstantinápolyi
pátriárka is. A döntést Mádl Ferenc köztársasági elnökünk jelentette be
az augusztus 4-én tartott beiktatási ünnepségen. Az ünnepélyes kihirdetésre
augusztus 20-án kerül sor, Sodano bíboros, pápai legátus jelenlétében.
Sokszor és sokat beszéltünk arról, hogy Magyarországnak híd szerepe van. Arra, hogy ezen a hídon a katolcizmus, sőt tágabb értelemben talán a nyugati kereszténység és az ortodoxia is közeledik egymáshoz, valljuk meg, soha nem gondoltuk.
Ez az oldal a példa nélküli történelmi pillanat tiszteletére készült. Arra buzdít, hogy készüljünk lélekben az ünnepre, idén különösen is próbáljuk átélni, mit jelent Szent István nekünk és a világnak.
Az alábbiakban a Magyar Nemzet augusztus 7-én megjelent cikkét minimális rövidítésekkel idézzük:
"Mádl Ferenc köztársasági elnök beiktatási ünnepségén jelentette be, hogy a keleti ortodox egyház a nyugati szentek közül elsőnek Szent István királyunkat kanonizálja. Az avató bullát augusztus 20-án, a Szent István-bazilika előtt megrendezendő szentmise közben Angelo Sodano bíboros, pápai legátus jelenlétében jelenti be a keleti egyház feje, I. Bartholómiosz konstantinápolyi pátriárka. 1054 óta még nem fordult elő, hogy a nyugati egyház szentjét a bizánci egyetemes patriarkátus is szentként ismerje el.
Semjén Zsolt,
a kultusztárcánál működő egyházügyi titkárságot irányító helyettes államtitkár
lapunk kérdésére a magyar államiság millenniuma és a jubileumi Szent év
egyedülálló eseményének nevezte azt az egyházfői jelenlétet, amelyre I.
Bartholómiosz egyetemes konstantinápolyi pátriárka vállalkozott, amikor
Orbán Viktor miniszterelnök meghívását elfogadva részt vesz az augusztus
20-i ünnepi rendezvényen. Mint mondta, mindennek a fényét tovább emeli,
hogy a pátriárka nemrég két olyan szentet is kanonizált, akik a keresztény
hit magyarországi terjesztése, illetve megszilárdítása területén elévülhetetlen
érdemeket szereztek. Hierotheosról, a Kárpát-medence első, missziós püspökéről
és Szent István apostoli királyunkról van szó, akiket a konstantinápolyi
egyetemes patriarkátus Szent
Szinódusa idén
február 4-i határozatával emelt a szentek közé.
A helyettes államtitkár kifejtette: történelmileg megállapítható, hogy a magyar kereszténység alapja és első kezdete Hierotheos Bizáncból indult missziója, amelynek folytatása és egyben betetőzése a nyugati missziók Szent István művéhez kapcsolható tevékenysége. A két magyarországi keresztény hagyomány, a bizánci és a latin évszázadokon keresztül harmonikusan élt együtt, hiszen az ország görög ajkú monostorai küldetésük teljesítését a túlnyomó részben latin környezetben is folytatták. Hierotheos tevékenységét kevesen ismerik, pedig a Kárpát-medence első püspöke keresztelte meg Szent István király édesanyját, Saroltot. Hierotheos Magyarországra érkezésének ezredik évfordulóján az ország még a kommunista uralom befolyása alatt állt, így ezt nem lehetett méltó módon megünnepelni.
A katolikus–ortodox párbeszéd és kapcsolat területén a szentté avatás egyház-politikai következményeit szinte beláthatatlan jelentőségűnek tartja. 1054 óta nem fordult elő, hogy a nyugati egyház egyik szentjét a bizánci egyetemes patriarkátus is szentként ismerje el. Ez alapján a helyettes államtitkár külön kiemelte, hogy a most bejelentett kanonizálás a magyar millennium fényét is emeli.
Hasonlóan vélekedik Balog Zoltán református lelkész, a miniszterelnök egyház-politikai tanácsadója is. Lapunk kérdésére elmondta: első királyunk kanonizálásával két olyan „lelki hatalom”, mint a konstantinápolyi patriarkátus és a Vatikán, egyszerre ismeri el hazánk híd szerepét, amelyet az elmúlt ezer év során Kelet és Nyugat között betöltött. Magyarország politikai, kulturális és egyház-politikai értelemben jelenleg is olyan helyzetben van, amelynek alapján ezt továbbra is el tudja látni.
Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök, a katolikus püspöki kar elnökhelyettese Szent István királyunk kanonizálását olyan kiemelkedő tettnek nevezte, amely egyúttal a kereszténység két nagy ágának, a nyugati és a keleti rítust vallók közeledését és lelki egymásra találását is szolgálja." (Jezsó)
Képünk:
Vajk megkeresztelése (Benczúr Gyula)
Háttér:
Szent
István megkoronázása (dombormű, Antal Károly)
Vissza
a kezdőlapra
