Tisztelt Országgyûlés! Soron következik a Hódmezõvásárhelyi Megyei Jogú Város Közgyûlésének feloszlatásáról szóló országgyûlési határozati javaslat általános vitája. Az elõterjesztést H/2969. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig H/2969/1-2. számokon kapták kézhez.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyûlést, hogy az önkormányzati törvény 93. §-ának (3) bekezdése alapján a napirendi pont tárgyalásánál Rapcsák András az érintett önkormányzat polgármestereként is meghívást kapott.

Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, az ajánlás szerint 15 perces idõtartamban.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A helyi önkormányzati rendszer tízéves mûködése alatt másodszor tárgyal a tisztelt Országgyûlés képviselõ-testület feloszlatására tett javaslatot. Az alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének l) pontja szerint az Országgyûlés a kormány javaslatára feloszlathatja azt a helyi képviselõ-testületet, amelynek mûködése az alkotmánnyal ellentétes. A kormánynak az elõterjesztés benyújtása elõtt kérnie kell az Alkotmánybíróság véleményét.

Hódmezõvásárhelyen az elmúlt év márciusa óta súlyos konfliktushelyzet alakult ki a közgyûlés és a polgármester között. A közgyûlés a fegyelmi eljárások elrendelésével és a polgármesternek a foglalkoztatási jogviszonyából való felfüggesztésével 1999 márciusa óta megakadályozza azt, hogy a polgármester ellássa polgármesteri feladatait.

A kormány álláspontja szerint a közgyûlésnek ez a mûködése alkotmányellenes. A kormány ez év januárjában kérte az Alkotmánybíróság véleményét. Az Alkotmánybíróság 24/2000. (VII. 6.) AB határozatában több alkotmányos elvet fogalmazott meg a képviselõ-testület és a polgármester viszonyáról. Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmány mind a helyi képviselõ-testületet, mind a polgármestert alkotmányos intézményként szabályozza és védi. Erre tekintettel kiemelkedõ alkotmányos érdek fûzõdik a közöttük levõ közjogi jogviszony zavartalanságához. Ebbõl következik, hogy a választópolgárok által közvetlenül választott polgármestert a képviselõ-testület önkényesen nem korlátozhatja feladatai ellátásában.

Ez az alkotmányos követelmény Hódmezõvásárhelyen mintegy másfél éve nem érvényesül. A közgyûlés önkényesen lehetetlenné teszi, hogy a polgármester ellássa polgármesteri feladatát. A közgyûlés alkotmányos jogkörét gyakorolta, amikor fegyelmi eljárást rendelt el a polgármester ellen, amikor felfüggesztette foglalkoztatási jogviszonyából. E jogkörrel azonban nem lehet önkényesen élni.

Az Alkotmánybíróság szerint is a helyi önkormányzás gyakorlásának zavartalansága érdekében a helyi képviselõ-testületnek meg kell indítania és ésszerû idõben le is kell zárnia azokat az eljárásokat, amelyek alkalmasak a konfliktus kezelésére és megszüntetésére. Az indokolatlan késlekedés az ésszerû határidõn belüli döntésre vonatkozó kötelezettség megszegésének minõsül. Tehát ez a késlekedés, mulasztás önkényes, alkotmányellenes, csakúgy, mint amikor a képviselõ-testület ésszerû indok nélkül nem zárja le az általa indított fegyelmi eljárást akkor, ha erre külön elõírt határidõ nem is kötelezi.

A határozati javaslat indokolásában részletesen ismertetett tényállás alapján, az Alkotmánybíróság véleményére is tekintettel, kellõ alap van arra, hogy az Országgyûlés megállapítsa a közgyûlés mûködésének alkotmányellenességét, feloszlassa a közgyûlést. A kialakult konfliktus feloldása ugyanis más eljárásban belátható idõn belül nem várható, ezért indokolt a végsõ eszközt, a feloszlatást igénybe venni. A feloszlatással megszûnik a közgyûlés tagjainak és a polgármesternek is a megbízatása.

A helyzet megnyugtató megoldására vonatkozó döntés a hódmezõvásárhelyi választópolgárok kezébe kerül az idõközi választáson.

Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el.

Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyûlés! Most a bizottsági állásfoglalásokra, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor 5-5 perces idõkeretben.

Elsõként megadom a szót Básthy Tamásnak, az önkormányzati bizottság elõadójának.

BÁSTHY TAMÁS, az önkormányzati és rendészeti bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Köztársaság kormánya H/2969. számon országgyûlési határozati javaslatot terjesztett az Országgyûlés elé a Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Közgyûlésének feloszlatásáról. Az Országgyûlés önkormányzati és rendészeti bizottsága elsõ helyen kijelölt bizottságként ez év augusztus 30-án megvizsgálta a fent említett határozati javaslatot, és azt 15 igen, 11 nem szavazattal és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta.

Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Közgyûlése 1999. március 4-én fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen, ugyanakkor õt a fegyelmi határozat kihirdetéséig a munkavégzés alól felfüggesztette. Késõbb további fegyelmi eljárásokat is kezdeményezett a polgármesterrel szemben, amelyek lezárására és a döntéshozatalra mind a mai napig nem kerített sort. Ezen elhúzódó folyamat következtében és erre hivatkozva a polgármestert másfél éve tartják távol hivatalától, s akadályozzák a választóktól kapott megbízatásának teljesítésében.

1999 decemberében a közigazgatási hivatal vezetõje a képviselõ-testület eljárásában 11 pontban jelzett törvénysértést, és két hét határidõt adott a közgyûlésnek a törvényes állapot helyreállítására. Miután a közgyûlés ezen felszólításnak nem tett eleget, az ügyet a belügyminiszterhez terjesztette fel az önkormányzat feloszlatásának megfontolására. Ezt követõen a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult annak megállapítását kérve, hogy a képviselõ-testület jelzett magatartása az alkotmánnyal ellentétes-e.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmány 71. §-ának (1) bekezdése alapján a választópolgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a helyi képviselõ-testület önkényesen nem korlátozhatja feladatai ellátásában. E tekintetben az Országgyûlésnek kell egyedileg, az összes körülményt mérlegelve megvizsgálnia a testület magatartását, és végsõ eszközként akár a helyi képviselõ-testület feloszlatásával is az önkormányzat alkotmányos mûködését biztosítania kell.

(Ezen elvárásoknak megfelelõen alakult ki a bizottságban az a...)

HÉ/Herényi-Juhászné (Básthy Tamás)/BL

(18.40)

Ezen elvárásoknak megfelelõen alakult ki a bizottságban az a többségi vélemény, miszerint a hódmezõvásárhelyi közgyûlésben az elmúlt másfél évben kialakult helyzet nem ad reményt az alkotmányszerû mûködés helyreállítására. A közgyûlés nem tett meg mindent a fegyelmi eljárások ésszerû és minél rövidebb idõ alatti lezárására, és ezzel másfél éven át önkényesen lehetõvé tette a jelenleg is fennálló törvénysértõ állapotot. A bizottság véleménye szerint a polgármester és a testület között oly mértékben romlott meg, mérgesedett el a viszony, hogy azt csak a képviselõ-testület Országgyûlés által kimondott feloszlatásával lehetséges orvosolni. E döntéssel - a szubszidiaritás elvét szem elõtt tartva és a népfelség bölcsességében bízva - tartjuk célszerûnek és egyedüli lehetséges megoldásnak a képviselõ-testület feloszlatása után, új választások kiírásával lehetõséget adni a választóknak a szükséges változtatások meghozatalára s ezzel együtt a továbbiakban már tarthatatlan állapot megszüntetésére. E döntést teszi sürgõssé és idõszerûvé az idõ múlása is, amely további késlekedés esetén a fennálló törvények értelmében már csak hat hónapot ad az új választások kiírására. Ennek elmulasztása esetén az Országgyûlés számára is megszûnik a beavatkozás lehetõsége a választás elõtti utolsó évben, s a jelenleg fennálló alkotmánysértõ állapot a polgármester tevékenységét tartósan, gyakorlatilag a ciklus végéig jogellenesen akadályozhatja.

A jogi megfontolások mellett a bizottság véleményalkotását jelentõsen befolyásolta az a törvényes lehetõség és gyakorlat, mely hasonló helyzetekben a konfliktusok kezelésére a testület önfeloszlatásának lehetõségét tartogatja, mellyel a jelen ciklusban is már 26 önkormányzat élt, és a választók, a lakosság képesek voltak kezelni és megoldani a kialakult problémákat, az Országgyûlés beavatkozása nélkül is. Mivel ezt a lehetõséget a szóban forgó önkormányzat nem vállalta, de a választók akaratából tevékenykedõ legitim polgármestert folyamatosan akadályozta feladatai teljesítésében, az Országgyûlésnek kell meghozni a szükséges döntéseket, amihez az önkormányzati és rendészeti bizottság a jelzett határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. A kisebbségi véleményt Lamperth Mónika képviselõ asszony ismerteti. Tessék!

DR. LAMPERTH MÓNIKA, az önkormányzati és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetõje: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az önkormányzati és rendészeti bizottság ülésén az ellenzék ügyrendi javaslattal kezdte az ülést. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata alapján egyértelmû, hogy az Országgyûlés nem oszlathatja fel addig a képviselõ-testületet, amíg az egyéb jogorvoslati eszközöket nem vette igénybe, tekintettel arra, hogy az országgyûlési képviselõknek tudomásuk van arról, hogy jelenleg folyik egy per a polgármesteri tisztség megszüntetésérõl, ezért a kisebbségi véleményt fogalmazó ellenzéki képviselõk azt az ügyrendi javaslatot tették, hogy az Országgyûlés ne hozzon addig döntést a képviselõ-testület feloszlatásáról, amíg az egyéb jogorvoslati eljárásoknak a végére nem ér az ügy. Hiszen tudomásunk van arról, hogy rövidesen ítélet várható a polgármesteri tisztség felfüggesztése iránti per tekintetében.

Amikor ezeket az érveket elmondtuk a bizottsági ülésen, a kormánypárti többség ezt nem méltányolta. Ezután újabb ügyrendi javaslatot tettek az ellenzéki képviselõk, aminek a lényege az volt, hogy az önkormányzati bizottság végezze el azokat a konkrét vizsgálatokat, amelyeket egyébként az Alkotmánybíróság határozata elõír. Hiszen a kormány egy absztrakt kérdést tett föl az Alkotmánybíróságnak, amelyre egy absztrakt válasz érkezett, és ezt a választ az alkotmánybírósági határozat alapján a konkrét esetre értelmezni kell. A mi megítélésünk szerint az Országgyûlésnek el kell végeznie azt a konkrét vizsgálatot, hogy az adott esetben a képviselõ-testület vajon alkotmányellenesen járt-e el, vajon kimondható-e az, hogy alkotmányellenesen mûködik a testület, mert csak ennek a következményeként lehet megnyugtatóan kimondani azt az egyébként rendkívül súlyos döntést, hogy az Országgyûlés feloszlatja a képviselõ-testületet.

A kormánypárti képviselõk elismerték annak a szükségességét a bizottsági vitában, hogy ezt a vizsgálatot el kell végezni. Ez a jegyzõkönyvek és az ott elmondottak alapján egyértelmûen visszakereshetõ. Csak abban alakult ki vita, hogy ezt a konkrét vizsgálatot az Országgyûlés döntéshozatala elõtt a bizottságban kell-e elvégezni vagy pedig az Országgyûlés plenáris ülésén. A kormánypárti képviselõk, beleértve a bizottság kisgazdapárti elnökét és fideszes alelnökét is, úgy ítélték meg, hogy ezt a konkrét vizsgálatot a plenáris ülésen kell elvégezni, az Országgyûlés bizottsága erre nem alkalmas, sõt volt olyan kormánypárti képviselõ, aki hatáskörelvonással vagy annak a vádjával illette az Országgyûlés bizottságát, miközben a kisebbséghez tartozó képviselõk, a szabad demokraták képviselõje is kifejtette azt az álláspontját, hogy az Országgyûlésnek nem véletlenül vannak szervei, az országgyûlési bizottság arra való, hogy a konkrét vizsgálatokat elvégezze, és ennek alapján a tényeket az Országgyûlés elé tárja.

Ezt az ügyrendi javaslatunkat a kormánypárti többség elutasította, és azt mondta, hogy itt, a plenáris ülésen lesz majd annak az ideje, hogy ezt a konkrét vizsgálódást elvégezzük, úgyhogy õszintén remélem, hogy a rendkívüli módon sürgetett és egyébként kicsit furcsán elõadott házszabályi menetrend, a Ház tárgyalásának menetrendje ennek ellenére lehetõvé teszi, hogy itt az ellenzék föltegye a kérdéseit, föltegyük azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megnyugtatóan hozhassunk döntést és nyomhassuk meg a szavazógombot egy képviselõ-testület feloszlatásáról. Õszintén remélem, hogy államtitkár úrhoz intézett konkrét kérdéseinkre majd konkrét válasz érkezik.

Amikor az erre vonatkozó ügyrendi javaslatunkat is elvetette a kormánypárti többség, akkor mi szerettük volna, ha a bizottság ülésén a kormány jelen lévõ képviselõje azokat az ellentmondásokat, amik az állítások bizonyítatlanságából a bizottsági ülésen kiderültek, elénk tárja. Kértük azokat a vizsgálati jegyzõkönyveket, amelyekkel a kormány bizonyítva látja a képviselõ-testület alkotmányos vagy alkotmányellenes mûködésének a tényét, ezekrõl az ellenzéki képviselõk a mai napig semmilyen értesítést nem kaptak.

Tisztelt Országgyûlés! Mi a bizottságban is és reményeink szerint itt, a parlamentben is egy olyan szakmai, jogi vitát szeretnénk lebonyolítani, ami megnyugtatóan választ ad azokra a kérdésekre, hogy valóban egy adott képviselõ-testület alkotmányosan vagy alkotmányellenesen mûködik, és valóban lehetséges-e a jogi eljárást kikerülve egy olyan döntést hozni az Országgyûlésben, ami a tízéves önkormányzatiságban egyébként példa nélküli, hiszen a tiszaderzsi esetet nem lehet idesorolni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Répássy Róbertnek, az alkotmányügyi bizottság elõadójának.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elõadója: Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot. A többségi véleményen lévõ képviselõk részérõl megfogalmazott indokok között többek között a következõ érvek szerepeltek.

A parlamentnek nem feladata, hogy igazságot tegyen a polgármester és a képviselõ-testület közötti vitában. A parlamentnek nem feladata, hogy az alkotmányellenes helyzet kialakulásához vezetõ utat vizsgálja. Az eljárás - jogi mûszóval élve - nem kontradiktórius a parlament elõtt, nincs felperes és nincs alperes, az Országgyûlés nem kíván igazat adni valamelyik félnek. A kialakult alkotmányos konfliktust tényként kell kezelni, az Országgyûlés feladata a konfliktus alkotmányos feloldása. Tényként kell megállapítani azt is, hogy az önkormányzatiság két legitim, törvényesen megválasztott szereplõje, a polgármester és a közgyûlés közül legalább az egyik nem tudja gyakorolni a választópolgárok által ráruházott helyi közhatalmat, ezáltal csorbul a választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való alkotmányos joga.

Az alkotmány szerint az önkormányzat élén a polgármester áll, akit a választópolgárok közvetlenül választanak. Ez az alkotmányos rendelkezés másfél éve nem érvényesül, az önkormányzatot az eredetileg csak a polgármester idõleges, de nem tartós helyettesítésére megválasztott alpolgármester vezeti, aki megbízatását ebben a minõségében nem közvetlenül a választópolgároktól kapta. A képviselõ-testület a konfliktust feloldhatta volna, ha önmagát feloszlatja, ezzel a képviselõknek és a polgármesternek is megszûnt volna a megbízatása, de a közgyûlés ezt a döntést nem hozta meg. Ezzel a konfliktust állandósította, konzerválta.

(Mindezek után a többségi véleményen lévõ képviselõk szerint csak egy...)

Pici/Herényi, Juhászné/(Répássy Róbert)/BL

(18.50)

Mindezek után a többségi véleményen lévõ képviselõk szerint csak egy megoldás látszik - ahogyan az önkormányzati bizottság többségi véleményét megfogalmazó képviselõtársamtól is elhangzott -, érdekes módon ugyanahhoz az elvhez, a népfelség elvéhez nyúl vissza a többségi állásponton lévõ képviselõk véleménye, azaz végül is döntsön a nép, döntsön ebben a konfliktusban a hódmezõvásárhelyi választópolgárok közössége.

Szeretném még tájékoztatni arról a tisztelt Országgyûlést, hogy a képviselõ-testület nevében eljáró két alpolgármester levelet intézett a bizottság tagjaihoz. Ebben a levélben a kormány elõterjesztésében bizonyos megállapításokat kifogásolt a két alpolgármester, illetve azt cáfolta. A bizottság tárgyalása során meghallgatta az elõterjesztõ Belügyminisztérium képviselõjét, aki meglehetõsen hosszú elõadásában pontról pontra cáfolta az alpolgármesterek által írt levél állításait. Ehhez egyébként a bizottsági ülésen nem mutatott be jegyzõkönyveket, nem mutatott be határozatokat és ítéleteket az elõadó, tekintettel arra, hogy abban az ügyrendi kérdésben, hogy szükséges-e okirattal bizonyítania a kormánynak az indoklásban leírt álláspontját, a bizottság többsége úgy találta jónak, ha ezt a szokást nem vezetjük be a parlamentben, hogy a bizottság és a parlament elé kerülõ anyagokat okirati bizonyítékokkal kellene a kormánynak bizonyítania. Egyébként megjegyezték a bizottságban a többségi véleményen lévõ képviselõtársaim, hogy az alpolgármesterek a maguk leveléhez sem csatoltak okirati bizonyítékokat, az õ állításaik is kizárólag a levélpapíron szerepeltek.

Mindezek után, tisztelt Országgyûlés, a bizottság többsége tehát általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot, és azt elfogadásra ajánlja a parlamentnek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére Vastagh Pál képviselõ úrnak adom meg a szót.

DR. VASTAGH PÁL, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetõje: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmányügyi bizottság vitájában határozott és markáns ellenvélemények és kisebbségi vélemények fogalmazódtak meg. A bizottság abból indult ki, hogy az Országgyûlésnek ez a döntése, amelyet a hódmezõvásárhelyi önkormányzat kapcsán meg kíván hozni a közeljövõben, nagy súlyú és nagy politikai felelõsséggel járó döntés. Az Országgyûlésnek azt megállapítani, hogy egy önkormányzat alkotmányellenesen mûködik, nem tartozik a mindennapi feladatai közé, és természetesen ez a képviselõk felelõsségét is hasonlóképpen még nagyobbá teszi.

Nem lehet analógiát találni. Korábban - hála istennek, azt mondhatjuk - ilyen egyetlenegy alkalommal fordult elõ, ami 1992-ben Tiszaderzsen történt. Ez az Alkotmánybíróság álláspontja szerint sem minõsülhet analógiának, hiszen lényegét tekintve egészen másról van szó, ott ugyanis egyszerûen nem mûködött az önkormányzat, tehát a következtetések levonása ebben az esetben viszonylag egyszerû volt.

Azért is nagy az Országgyûlés felelõssége, tisztelt képviselõtársaim, mert a döntés precedens értékû lehet, megmutathatja a jövõre vonatkozóan azt, hogy a Magyar Országgyûlés milyen feltételek és milyen körülmények esetében állapítja meg valamely önkormányzat mûködésének alkotmányellenességét. Tehát ebbõl a szempontból is szeretném még egyszer felhívni a saját felelõsségünkre és a kormányzati többség felelõsségére a figyelmet.

A vita során elhangzott a ténybeli megalapozatlanság, amely ott nagyon sok kérdést váltott ki a képviselõkbõl; maga a határozati javaslat, amelyet a kormány beterjesztett, nyilvánvalóan ténybelileg nem adott teljes értékû eligazítást, mert különben nem kellett volna ott ténykérdésekben a minisztérium képviselõjének nyilatkoznia. Tehát ami a határozatban van, a kisebbségi álláspont szerint ténybelileg nem volt megalapozott, ezt egészítette ki a vita.

Másodsorban elhangzott az is, hogy a határozat indokolása támaszkodik ugyan az Alkotmánybíróság döntésére, de az Alkotmánybíróság döntésébõl elsõsorban azokat az elemeket veszi ki, amelyek a határozat rendelkezõ részének alátámasztására szolgálnak, vagyis egyszerûbben fogalmazva: a határozat tendenciózus, és elsõsorban csak azt kívánja alátámasztani, amit a rendelkezõ rész tartalmaz, más elemekre, amelyek hasonló fontosságúak lehetnek az Alkotmánybíróság határozatából, az érvelés nem terjed ki.

Harmadsorban: az alkotmányellenesség megítélésében a javaslat elsõsorban abból indul ki, hogy a testület és a polgármester között konfliktus alakult ki. Ugyanakkor nem veszi figyelembe a határozati javaslat az Alkotmánybíróságnak azon álláspontját, és ezt megerõsítette az elõterjesztõ képviselõje is a bizottság ülésén, hogy az önkormányzat jelenleg is jogszerûen mûködik. Ezt egy kérdésre válaszolta az elõterjesztõ képviselõje. Ezzel kapcsolatosan kell hivatkozni az Alkotmánybíróságnak arra az állásfoglalására, hogy amíg a testület az önkormányzati alapjogokat folyamatosan jogszerûen gyakorolja és ez bizonyítható, addig mûködése alkotmányellenesnek nem minõsíthetõ. Tehát ebbõl az következik, tisztelt képviselõtársaim, hogy az alkotmányellenességnek többféle szempontját vázolta fel az Alkotmánybíróság, a határozati javaslat pedig csak a polgármester és a testület viszonyára reagál, és figyelmen kívül hagyja azt, hogy az önkormányzat jogszerûen mûködik.

Azt is kimondta az Alkotmánybíróság, tisztelt képviselõtársaim, hogy az Országgyûlésnek mindaddig nem indokolt döntési jogával élni, amíg a konfliktuskezelésre rendelt más jogintézmények is rendelkezésre állnak. Márpedig e tekintetben van jogintézmény, amely rendelkezésre áll.

Végezetül, tisztelt képviselõtársaim, az is elhangzott az ellenzéki képviselõk tolmácsolásában, hogy a közelmúltban az Országgyûlés a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó legfõbb ügyészi indítványt elutasította, ezzel lényegében az igazságszolgáltatási eljárás alól kivonta képviselõtársunkat. Ha ennek a döntésnek az Országgyûlés támogatást ad, az önkormányzat feloszlik, ennek következménye az lesz, hogy az Országgyûlés döntésével másodszorra is ki fogja vonni az igazságszolgáltatás alól. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Ez pedig nyilván egy ismételten mérlegelést kívánó szempont.

Mindezek alapján a kisebbségi álláspont az, hogy a határozati javaslat nem megalapozott (Az elnök a csengõ ismételt megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), és nem alkalmas általános vitára. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyûlés! Most az írásban elõre jelentkezett képviselõknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces idõkeretben. Elõször megadom a szót Isépy Tamás képviselõ úrnak, Fidesz.

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyûlés! Ami másfél év óta Hódmezõvásárhelyen történik, azt - egy film címébõl véve - az önkormányzatiság diszkrét bájának lehetne nevezni - már nem is a burzsoázia diszkrét bája. Viszont ami erre az ügyre jellemzõ, az az, hogy olyan szép tömjénfüstös, kenetteljes szavak hangzanak itt el demokráciáról, önkormányzatiságról - ezt sokan mondták már el eddig is -, viszont annál kevesebben ismerik itt a valós tényállást, és még kevesebben olvasták el figyelmesen az Alkotmánybíróság döntését.

Én a tényállással részletesen nem kívánok foglalkozni, mert a határozati javaslat indokolása pontosan rögzíti, csak két tényt emelnék ki. Március 4-én indítja az elsõ fegyelmit egy roppant izgalmas kérdésben: ki fizette a névnapi vacsora költségét? Ez egy borzalmasan nehéz tényállás, le kell tenni a számlát, hogy ki fizette ki. Ezt sikerül is tíz hónap alatt - mert ez ésszerû határidõ - két menetben elintézni egy fegyelmi határozattal, amelyeket a bíróság szó nélkül megsemmisít és hatályon kívül helyez.

A május 6-i, roppant bonyolult tényállású fegyelmi ügyben május 10-én hoz felfüggesztõ határozatot. Azóta eltelt másfél esztendõ.

(A fegyelmi eljárást ez az önkormányzat nem tudja, de nem is akarja...)

LÉ/Herényi-Juhászné/(Dr. Isépy Tamás)/BL

(19.00)

A fegyelmi határozatot, a fegyelmi eljárást ez az önkormányzat nem tudja, de nem is akarja befejezni. Hogy miért nem akarja befejezni? Számára nagyon kényelmes a választott polgármester alkotmányosnak tartott, határidõ nélküli, de legalább a ciklus végéig tartó felfüggesztése. Fura módon ez teljes mértékben alkotmányosnak tûnik, mert ezzel kizárja a polgármesteri teendõk gyakorlásából, és még akkor is érvényes ez a felfüggesztés, ha lesz ítélet ebben a polgári perben, amiben - nem tudom - elrendeltek valami statáriális eljárást, hogy már õsszel ítélet lesz. Mert körülbelül jövõ õszre lesz jogerõs ítélet, ahogy ismerjük a bíróság malmainak õrlését. De ha jövõ év végén például hoznak egy olyan ítéletet, csak tessenek már végigjátszani ezt a figurát!

Ugye, ez kétesélyes. Ha megnyeri az önkormányzat, megszüntetik a polgármesteri tisztségét. Ki kell írni a választást a polgármesteri tisztségre. És ha a polgármester indul és megnyeri? Akkor mi van? Akkor a konfliktushelyzet feloldódott? De ha elveszíti az önkormányzat a pert? Vissza kellene mennie a polgármesternek a hivatalába. Vissza tud menni? Nem, mert érvényes a fegyelmi eljárást felfüggesztõ határozat. Tessenek már megmondani, hogy ebbõl a 22-es csapdájából hol van a dicsõséges kimenetel, ami a kisebbségi vélemény során elhangzott!

Hosszasan nem kívánok a sokak által csak felületesen elolvasott alkotmánybírósági határozatból idézni, csak annyit, hogy nem csak az az alkotmányos, ha megindítom az eljárást. Az alkotmányos az, ha be is fejezem. Tessék mondani, talán másfél esztendõ alkotmányos?! Ez érdekes kérdés lesz. Mert megállapítja az Alkotmánybíróság azt, hogy önkényesnek, alkotmányellenesnek minõsül akkor is, ha ésszerû indok nélkül nem zárja le az általa indított fegyelmi eljárást, még akkor is, ha erre külön elõírt határidõ nem kötelezi. Ez szó szerinti idézet az Alkotmánybíróság határozatából. Ezek után én nagyon csendesen és illõ tisztelettel a következõ kérdéseket tenném fel az alkotmányos jogok és az önkormányzatiság igen tisztelt védõinek.

Megkérdezném, hogy a feloszlatáson kívül kinek és milyen alkotmányos eszköze van arra, amellyel az önkormányzatot rá tudja kényszeríteni arra, hogy az 1999. május 6-án elindított, roppant bonyolult tényállású fegyelmi eljárást lezárja. A közigazgatási hivatal nem, mert annak erre nincs hatásköre. Egyébként is a közigazgatási hivatal minden törvényességi észrevételét eddig a testület nemes egyszerûséggel lesöpörte az asztalról, és ezért kellett utána indítványozni a Belügyminisztériumnál ennek az eljárásnak a megindítását. A bíróság nem jöhet számításba a fegyelmi eljárásnál azért, mert ha nem tetszenének tudni, van egy jogerõs bírói ítélet, amely azt mondja, hogy a felfüggesztõ határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, mert az idõ elõtti; meg kell várni a fegyelmi határozat meghozatalát. Ez jogilag azért érdekes, mert a fegyelmi határozat kihirdetése megszünteti a felfüggesztést. Ha a fegyelmi határozatot meghozzák, akkor mit támadok már a felfüggesztésen?!

Persze, ez ellen lehetne fordulni, hogyne, felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsõbb Bírósághoz, ha eljárási szempontból egy perfelfüggesztõ végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, hát akkor egy ilyen egzisztenciális kérdésben már miért a jóistennek ne lenne fellebbezésnek helye! De nem a ciklus végéig fejezõdne be a felülvizsgálati kérelem. A következõ ciklus végéig dõlne el, hogy igenis fegyelmi eljárásban felfüggesztõ határozat ellen külön eljárásnak van helye. De egyébként a fegyelmi határozat hiányában nem lehet miért bírósághoz fordulni. Tehát a bíróságot, mint eszközt elfelejthetjük. Akkor érdekes módon nem tûnt fel senkinek, hogy az önkormányzat a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti peres eljárást csak tíz hónap után, a feloszlatás kezdeményezésérõl döntõ kormányhatározat után indította meg. És a jogerõs ítélet meghozatala, nem akarok rossz jós lenni, úgy jövõ szeptemberre várható.

A polgári per megindításában jelentkezõ alkotmányos ihlet - mert megindította az eljárást, teljes mértékben eleget tett alkotmányos kötelezettségének - a jóistennek sem terjed ki a fegyelmi eljárás lezárására, ami automatikusan megszüntetné a felfüggesztést, és a polgármester a hivatalába bejárva gyakorolhatná a választott tisztségét. Attól pedig az állítólag alkotmányosan mûködõ testület úgy fél, mint az ördög a tömjénfüsttõl. Minden megtörténhet, csak ez a polgármester még egyszer a ciklus végéig be ne tegye a lábát a hivatalába! - mert ez az alkotmányos mûködés, ez az igazi, minden önkényességtõl mentes mûködés.

Mi van akkor - megkérdezem újból, hogy tudatosuljon a kérdés -, ha ezt a pert a polgármester megnyeri? Aki elolvasta a keresetlevelet, az tudja, hogy az égvilágon semmi nincs a keresetlevélben, csak ami a felfüggesztett fegyelmi eljárásban szerepel: a korábbi névnapja... - valamint az, hogy sértegeti õket, és hogy feltörte a zárat. Ez a kereseti tényállás. Mi lesz akkor, ha megnyeri a pert? Ismételten mondom: nem tud bemenni a hivatalába, nem tudja gyakorolni a választott tisztségét, mert érvényes a fegyelmi határozat, a felfüggesztés. Tessenek már majd megmondani válaszban, mert nyilván kétpercesezni lehet rá, hogy mi az az alkotmányos eszköz, amely az önök kezében van arra, hogy az önkormányzatot rákényszerítse ennek az alkotmányellenes állapotnak a megszüntetésére!

Nem tûnt fel senkinek az alkotmányos mûködés tekintetében, hogy a testület folyamatosan határidõket hosszabbít. Mindenben, a fegyelmiben! És tetszenek tudni, hogy miért húzódik a polgármesteri tisztség felfüggesztése iránti eljárás? Mert valóban már márciusban hozhatott volna ítéletet a bíróság. Az ebédszünetben tíz tanút állítottunk elõ, és amikor már az esti órákban végre befejezõdik a tárgyalás, bizonyítási indítvány elõterjesztésére határidõ engedélyezését kéri. Nem az alperes, kérem! A felperes. Nem fûzõdik érdeke ehhez a perhez. Nem fûzõdik érdeke, hogy mikor fejezõdik be a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per. Neki egyhez fûzõdik érdeke: a fegyelmi felfüggesztés fenntartásához. Önök ezt tetszenek támogatni, hogy ez igen, ez teljes mértékben alkotmányos.

Összefoglalva - mert már az idõ sajnos nagyon telik -: az elõterjesztésre nemmel szavazók, tessenek nekem elhinni, az általuk féltett demokráciának és az önkormányzatiságnak adnak akaratlanul egy jó nagy pofont, mert ezzel hatékonyan bebetonozzák és tartósítják ezt az állapotot, hogy történhet Hódmezõvásárhelyen bármi, a fegyelmi határozat érvényes lesz az idõk végezetéig, és csak majd amikor 2002-ben az új ciklusban történik a választás, visszatérhetünk rá, hogy mi is van ezzel a fegyelmi határozattal.

Ebben a ciklusban eddig 26 tisztességes önkormányzattal találkoztunk, ahol vagy a polgármester a testülettel együtt mondott le, vagy a testület mondott le, és ezzel feloldotta azt a konfliktust, ami az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzati munkát zavarja. Mind a 25-ben már lezajlott a választás, és megoldódott a konfliktus. Tessenek megmondani, vajon Hódmezõvásárhely számára is nem lenne ez az alkotmányos, tisztességes és becsületes út!? Hogy a polgárok, akik õket megbízták, ugyanezek a polgárok döntsék el, kinek akarnak bizalmat adni: azoknak, akiknek a tevékenysége március 4-étõl a polgármester lejáratására irányul, vagy fordítva. (Közbeszólás a MIÉP padsoraiból: Jól beszélsz!) Vállalni kell a kockázatot. Harangszóval ünnepelnék õket, mint hõsöket (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), hogy megszabadították a polgármestertõl. Nem vállalják? Vajon miért?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Lamperth Mónika képviselõ asszonynak, MSZP.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Isépy Tamás képviselõtársam nagyon lendületes hozzászólása után engedjék meg, hogy elõrebocsássam, hogy itt valami félreértés van a szerepekben. Hiszen a képviselõ úr úgy mondta el a hozzászólását, mintha egy bírósági tárgyaláson az érintett település polgármesterének a védõügyvédje lenne, és úgy nézett ránk, mint a perben a másik oldalon álló felekre, akik a csúnya képviselõ-testületet képviselik. El is mondta, hogy 26 rendes önkormányzattal találkozhattunk már. Nyilván ez most nem rendes, mert nem élt azzal a jogi eszközzel, amelyre a képviselõ úr utalt, jelesül az önfeloszlatással.

Nos, én szeretném világossá tenni a Magyar Szocialista Párt pozícióját. Mi ebben a helyzetben, amikor országgyûlési képviselõként arról kell döntenünk, amikor tíz évvel az önkormányzatok megalakulását követõen elõször kerül olyan helyzetbe a Magyar Köztársaság Országgyûlése, hogy egy politikai és szakmai vitáktól sem mentes tényállás mellett ki kell mondanunk azt egy gombnyomással, hogy alkotmánysértõen tevékenykedik-e egy testület vagy sem, akkor nekünk eszünk ágában sincs magunkat pozicionálni a polgármester ügyvédjeként vagy a képviselõ-testület ügyvédjeként.

(Mi szeretnénk azokat a kérdéseket feltenni és azokra a kérdésekre megnyugtató választ kapni...)

Dóri/Herényi-Juhászné/ (Lamperth)/BL

(19.10)

Mi szeretnénk azokat a kérdéseket feltenni, és azokra a kérdésekre megnyugtató választ kapni, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlése megnyugtatóan mondja ki azt, hogy egy képviselõ-testület alkotmánysértõen mûködik-e vagy sem. Azt gondolom, hogy egy ilyen eljárás, amikor ilyen precedens értékû döntésre készül az Országgyûlés, megérdemli, hogy ezeket a kérdéseket nagyon komolyan vegyük, megérdemli minden egyes kérdés, hogy darabra megvizsgáljuk. Nekünk, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjának ez nagyon határozott álláspontja, akkor is, ha az Országgyûlés önkormányzati bizottságában nem volt lehetõség érdemi bizonyításra; akkor is, ha az elõterjesztõ belügyminiszter sem a bizottságban, sem a parlament ülésén nem vette a fáradtságot, hogy személyesen vegyen részt; akkor is, ha egy ilyen elõterjesztést hat gépelt laza oldalban ide lehet hozni a parlament elé; és akkor is, ha az államtitkári expozé 3 perc 26 másodpercben gondolta bizonyítani a tényállást. Mi ezzel ellentétben akkor is azt gondoljuk, hogy itt nagyon komolyan végig kell venni valamennyi érvet.

Tisztelt Országgyûlés! Különös a felelõsségünk, hiszen az alkotmány és az önkormányzati törvény is elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság határozatából, az indokolásból és a párhuzamos indokolásból pontosan eligazítást kaphatunk arról, hogy a hatalmi ágak elválasztása következtében nincs az Országgyûlésnek alárendelt hatalmi ág, tehát a viszony más. Amikor a konfliktuskezelés eszközeként említi - Isépy képviselõtársam nagy hangsúlyt tett erre a hozzászólásában -, amikor azt említi, hogy itt olyan konfliktus alakult ki, amelynek feloldására ilyen erõs döntést kell hoznia az Országgyûlésnek, akkor csak és kizárólag a konfliktus feloldására mint célra koncentrálni anélkül, hogy itt ezeket az egymáshoz való viszonyokat és az alkotmánysértés tényét konkrétan megvizsgáljuk, azt gondolom, egyszerûen nem elégséges.

Ha a jogalkotó azt akarta volna, hogy minden önkormányzatnál, ahol konfliktus alakul ki bármilyen oknál fogva, az Országgyûlés hozhasson olyan döntést, hogy konfliktus van, ebbõl problémák adódnak, oszlassuk fel, akkor azt mondta volna. De nem azt mondta, hanem a törvényben az szerepel, hogy alkotmánysértés esetén lehet ezt a súlyos döntést meghozni. Mi azt szeretnénk, ha az Országgyûlés ennek a felelõsségének megfelelõen járna el ebben az eljárásban, ezért javasoltuk a bizottsági ülésen azt, amit javasoltunk - az elõbb kisebbségi elõadóként elmondtam, hogy mi volt ennek a tartalma -, és mi azt szeretnénk, ha ebben az eljárásban pontosan bizonyítani lehetne az alkotmánysértés tényét.

Úgy látjuk az elõterjesztés alapján, hogy az már világos - a képviselõtársam hozzászólása is, az államtitkár úr expozéja is világossá tette -, hogy a kormány nem kívánja megvárni a bíróság ítéletét. Isépy képviselõ úr feltett egy költõi kérdést, hogy honnan gondoljuk azt, hogy itt rövidesen ítélet születik a polgármesteri tisztség felfüggesztése iránti perben, és ironikusan meg is dorgált bennünket, hogy ilyen látnoki képességek birtokába kerültünk. Nem, képviselõ úr, ezt azért bátorkodtunk kijelenteni, mert az önkormányzati törvény 33/B. §-a kimondja a soronkívüliséget a bírósági eljárásban, és mi, ellenzéki képviselõk bízunk a magyar igazságszolgáltatásban (Moraj a Fidesz soraiban.), és bízunk abban, hogy a soron kívüli eljárásnak talán van olyan foganatja, hogy belátható idõn belül jogerõs ítélet születik. Kormánypárti képviselõtársaim mosolyai, kacajai és megjegyzései arra a következtetésre juttatnak engem, hogy õk ebben nem bíznak. Mi még mindig bízunk ebben, tehát azt gondolom, akkor járna el helyesen az Országgyûlés, ha ezt megvárná.

Annál is inkább, mert az önkormányzati bizottság ülésén feltettük a kérdést, hogy mi volt a háttere annak a sajtóban megjelent hírnek, hogy az Igazságügyi Minisztérium más állásponton volt, mint a kormány-elõterjesztés. Megkérdeztük a bizottság ülésén a Belügyminisztériumot képviselõ köztisztviselõt, hogy mit mondott az igazságügy-miniszter a kormány ülésén. A jegyzõkönyv tanúsága szerint a köztisztviselõ szó szerint azt mondta: "Az IM álláspontja szerint az Országgyûlés döntése egy politikai felelõsséggel terhelt döntés, csak a legvégsõ esetben szabad élni a döntés jogával." Azt gondolom, hogy érdemes lett volna komolyabban mérlegelnie a kormánynak azt, hogy mégiscsak meg kellene várni ezt a bírósági ítéletet, és azt követõen kellene erre a rendkívül erõs eszközre, az Országgyûlés általi feloszlatásra javaslatot tenni.

Azt, hogy az Országgyûlés tárgyalása során és az eljárásban a kormány nem kívánja a bizonyítékait idetárni elénk, megtudhattuk Répássy képviselõ úr hozzászólásából is, amikor azt mondta, hogy nem fogjuk azt szokássá tenni, nem fogjuk bevezetni azt a Magyar Országgyûlésben, hogy ha a kormány valamit állít, akkor utána valaki megkérdõjelezhesse ezt az állítást, és kérhesse az erre vonatkozó bizonyítékokat. Azt gondolom, hogy ezt nekünk nem kell így helybõl és alapállásból elfogadni, a kormánynak a mi megítélésünk szerint az állításait bizonyítania kell. Annál is inkább, mert a bizottsági ülésen a Belügyminisztérium köztisztviselõje azt mondta, hogy a kormány közvetlenül nem vizsgálódott, hanem a közigazgatási hivatal vizsgálati jegyzõkönyveit tanulmányozta át, és ennek alapján terjesztette elõ a kormányülésre az elõterjesztést a belügyminiszter, illetve a kormány terjesztette ide az Országgyûlés elé. Ha abban a kérdésben kell nekünk dönteni, hogy egy képviselõ-testület alkotmányellenesen mûködik-e vagy sem, akkor az ezt bizonyító tényeket - mármint hogy alkotmányellenesen mûködik - konkrétan az Országgyûlés elé kell tárni, hiszen a döntést az Országgyûlés fogja meghozni, és azt gondolom, hogy ilyen esetben nem elégséges az, hogy a kormány ezt az állítását egy hatoldalas elõterjesztésben felsorolja.

Tisztelt Országgyûlés! Tekintettel arra, hogy megegyezés született abban, illetve a többségi szavazás eredményeként itt most tízperces tagolásban fogjuk az Országgyûlésben a vitát lefolytatni, ezért most az elsõ hozzászólásomban nem fogom valamennyi kérdésemet feltenni, nem fogom részletesen az érvelésünket elmondani, egyrészt azért, mert képviselõtársaim is hozzá fognak járulni a vita sokoldalúságához a maguk hozzászólásaival, másrészt pedig ez az elsõ tízperces idõkeret erre nem ad lehetõséget.

Mindenesetre az elsõ hozzászólásomat azzal szeretném zárni, hogy a bizottsági eljárás, az itteni megszólalások számunkra világossá tették azt, hogy az országgyûlési vita során a kormány nem kívánja az állításait bizonyítani, nem látjuk bizonyítottnak az alkotmánysértés tényét. Erõbõl, izomból, feles határozat lévén többségi szavazással kívánnak elõször egy olyan döntést hozni a magyar önkormányzatiság történetében, amikor az alkotmánysértés bizonyítottsága nélkül meghozza ezt a súlyos döntést a kormánypárti többség, és fel kíván oszlatni egy képviselõ-testületet anélkül, hogy konkrétan megvizsgálná, hogy valóban fennáll-e az alkotmánysértés ténye.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ asszony. Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselõ úrnak, Független Kisgazdapárt. (Dr. Répássy Róbert jelentkezik. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Kétperces, elnök úr!)

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr!

ELNÖK: Bocsánat képviselõ úr, elnézést kérek. Megadom a szót két percre Répássy Róbert képviselõ úrnak, Fidesz.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselõtársaim! Lamperth Mónika képviselõtársam szavaira szeretnék két percben röviden reagálni. Õ többször használta a "bizonyítás" fogalmat, olyan összefüggésben is használta a "bizonyítás" fogalmat, hogy itt, az Országgyûlés elõtt bizonyítani kell azokat a tényeket, amelyek az alkotmányellenes lépéssorozatot vagy alkotmányellenességet okozzák. Egyrészt ebben az értelemben használta, másrészt abban az értelemben, hogy a kormány úgymond nem bizonyította, hogy amit a határozati javaslat indoklásául leírt, az valós-e. Az elsõ kérdésre, hogy itt kell-e bizonyítani vagy sem, az elõbb kifejtettem egy alkotmányügyi bizottsági álláspontot, aminek pont az a lényege, hogy az Országgyûlést ebben a helyzetben nem illeti meg az a jog, hogy igazat adjon valamelyik félnek.

(Világos, hogy a konfliktusban van a képviselõtestület, és van a polgármester...)

cai/Herényi-Juhászné/ (Répássy Róbert)/BL

(19.20)

Világos, hogy a konfliktusban van a képviselõ-testület, és van a polgármester, akik ebben a konfliktusban a két ellenpóluson vannak. De az Országgyûlésnek nem feladata az, hogy igazságot hozzon kettejük között. Tehát ilyen értelemben nincs mód arra, hogy itt valamifajta bizonyítást és szinte ítéleti erejû döntést hozzon a parlament. Nem errõl van szó, hanem arról van szó, hogy van egy alkotmányos konfliktus. Ön csak egyszerûen azt mondta, hogy van egy konfliktus, a parlament kezeli ezt a konfliktust. Szeretném megjegyezni, hogy ez nem egy egyszerû konfliktus, ez egy alkotmányos, egy közjogi értelemben vett konfliktus, amikor a két közjogi intézmény közül az egyik nem tud mûködni. Ez azért több, mint egy egyszerû konfliktus.

Még egy: a kormány köteles-e a bizonyítékait csatolni ahhoz az elõterjesztéshez, az indokláshoz? Tisztelt Képviselõ Asszony! Túl azon, hogy minden képviselõ a saját tájékozódási joga alapján megtekintheti a Belügyminisztériumban az iratokat, tényleg nem szokás az, hogy egy okirathoz, egy határozati javaslathoz, amelyet a kormány benyújt a parlamenthez, az állításainak a valóságalapját (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) képezõ statisztikai adatokat és minden más bizonyítékot csatoljon. Ez eddig nem volt szokás, ezt megtekinthetik a képviselõk.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Salamon László képviselõ úrnak.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ami a tényekkel kapcsolatos vitát illeti, szeretném elmondani, hogy az alkotmányügyi bizottságban ismertetésre került a hódmezõvásárhelyi alpolgármesterek levele. A kormány jelen lévõ képviselõje egy 30 perces felszólalásban tételrõl tételre, mondatról mondatra megválaszolta az ott felvetett kérdéseket, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek megkérdõjelezni igyekeztek a kormány elõterjesztését. Ez az egyik dolog, amit el kell mondani.

A másik dolog az, hogy szerintem a tényállás lényegi része nem ezeken a részletkérdéseken áll vagy bukik. Elõttem van az alkotmány 44/B. § (1) bekezdése, amely így szól: "A helyi képviselõ-testület elnöke a polgármester." Kérem, az önkormányzati törvénybõl azt is tudjuk, hogy a polgármester a képviselõ-testület tagja. Kérdezem én, hogy 1999 márciusától érvényesül-e ez az alkotmányos rendelkezés Hódmezõvásárhelyen. Nem érvényesül. Másfél éve az alkotmány 44/B. § (1) bekezdésének a rendelkezése de facto nem érvényesül Hódmezõvásárhelyen, vagyis a képviselõ-testület, amelynek elnöke és tagja a polgármester, úgy mûködik, hogy ez az alkotmányos rendelkezés nem érvényesül.

Úgy gondolom, hogy ez a döntõ, és ezt a helyzetet egyébként sok tény mellett Isépy Tamás elõadásából is hallhattuk, joggal való visszaélésszerû magatartással idézte elõ a képviselõ-testület a fegyelmi felfüggesztõ döntésekkel. Úgy gondolom, hogy valóban az egyetlen helyes út a másik alkotmányos rendelkezés alkalmazása, hogy az Országgyûlés éljen a hatáskörével, és oszlassa fel ezt az önkormányzatot. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.)

Egy gondolatot még engedjen meg, képviselõ úr. Vastagh Pál megjegyzésével nagyon egyetértek, hogy ez precedens értékû. Legyen is az! A joggal való visszaélés következményével legyen ezentúl tisztában minden önkormányzat Magyarországon! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Szintén két percre megadom a szót Isépy Tamás képviselõ úrnak.

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyûlés! Én csak röviden, a félreértések elkerülése céljából szólnék. Jelenleg szünetel az ügyvédi tevékenységem, tehát nem Rapcsák András védelmében bátorkodtam ezeket elmondani, hanem a demokrácia és az önkormányzatiság védelmében, amellyel kapcsolatban azzal kezdtem, hogy itt olyan szép szavak hangzottak el. Nagyon vártam bölcs, tudós, önkormányzati tapasztalattal rendelkezõ képviselõtársaimtól, hogy végre megtudom, hogy mi az az eszköz, amely még kínálkozik. Talán akkor az eszközhöz még hozzá kell tenni, hogy meg tetszenek akadályozni, hogy majd az önkormányzat további bizonyítási indítványt terjesszen elõ.

Tessenek már megérteni, hogy nem érdeke a per befejezése! A per megoldja a konfliktust, amikor majd befejezõdik? Megoldja? Kétesélyes! Vagy az önkormányzat nyeri meg, vagy a polgármester nyeri meg. Ha az önkormányzat nyeri meg, megszûnik a polgármesteri tisztség, polgármestert kell választani. Mi az akadálya annak, hogy Rapcsák András elinduljon a polgármester-választáson? Mi van akkor, ha megint megválasztják ezt a bûnös polgármestert? Akkor mi történik? Akkor megoldódott a konfliktushelyzet? Hiszen ugyanez a testület marad. Ha Rapcsák András megnyeri a pert, akkor vissza tud menni a polgármesteri hivatalba? Nem, mert a felfüggesztés érvényes. Tessenek már majd végre szólni errõl, várom azt a felszólalást, amely a sötét agyamba bevilágít (Derültség a Fidesz soraiban.), hogy milyen alkotmányos eszköz van ennek a konfliktusnak a megoldására a feloszlatáson kívül. Díjazni fogom, ha kitalálnak valamilyen eszközt erre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Vitányi István képviselõ úrnak, Fidesz.

DR. VITÁNYI ISTVÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak három rövid mondatot szeretnék Lamperth Mónika elõadásával kapcsolatosan megjegyezni. Érdekes módon az ellenzéki képviselõk egyike sem hiányolta azt, hogy az alpolgármesterek megküldött levelei nem tartalmaznak mellékleteket, amelyek a bizonyítékokat tartalmaznák. Ez még eddig egyszer sem vetõdött fel.

A másik dolog: azt gondolom, hogy adjuk meg a lehetõséget azoknak az állampolgároknak, akik annak idején 64 százalékos többséggel megválasztották polgármesternek Rapcsák Andrást, hogy ismételten véleményt nyilváníthassanak ebben a kérdésben.

A harmadik gondolat: Lamperth Mónika hivatkozott a Pp. bizonyos rendelkezésére a soronkívüliséggel kapcsolatban. Én gyakorló ügyvéd vagyok, és ismerem a soronkívüliség intézményét. Megkérdeztem a Legfelsõbb Bíróság egyik illetékesét egy ügyben, hogy azokban a perekben, ahol a közigazgatási határozat már elsõ fokon jogerõs, és a jogszabály kötelezõen írja elõ a felülvizsgálati kérelemnél a soronkívüliséget, ugyan mondja már meg nekem, hogy mennyi a soronkívüliség ideje. Azt mondta, hogy egy év. Akkor ki lehet számolni azt, hogy ebben az esetben a soronkívüliség ügyében mennyi idõ alatt döntöttek volna.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Csak tájékoztatásként mondom a képviselõtársaknak, hogy 11 képviselõ jelentkezett felszólalásra tízperces idõtartamban. Természetesen több kétperces van. A kétperceseknek adom meg elsõként a szót, de szeretném, ha önmérsékletet gyakorolnának, hogy a képviselõtársak szólásra következhessenek.

Két percre megadom a szót Wiener György képviselõ úrnak, MSZP.

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselõtársaim! Répássy Róbert gondolatmenetének az volt a lényege, hogy nincs szükség arra, hogy a parlament tisztázza a tényállást, egyfajta bizonyítási eljárást folytasson le, és ennek eredményeképpen igazságot osszon, hogy ki járt el helyesen, alkotmányosan: a polgármester-e avagy a képviselõ-testület.

Arra is utalt, hogy erre eddig nem volt példa. Ez valóban igaz, mert az Országgyûlés eddig még egyetlenegyszer sem tárgyalt képviselõ-testület feloszlatásáról. A tiszaderzsi ügy ugyanis, mint erre Vastagh Pál képviselõtársam már utalt, egészen más volt. Ott egyszerûen az volt a helyzet, hogy egyáltalán nem ülésezett a testület, ezért kellett megállapítani az alkotmányellenes mûködést, pontosabban nem mûködést, s kellett feloszlatni a képviselõ-testületet.

Ha azonban komolyan vesszük az önkormányzati törvény elõírásait, egyszerûen nem lehet megkerülni a bizonyítást. Az önkormányzati törvény 93. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja: "Az Országgyûlés a kormánynak, az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után elõterjesztett javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselõ-testületet, amelynek mûködése az alkotmánnyal ellentétes." Ez pedig csak abban az esetben képzelhetõ el, ha az Országgyûlés megállapítja az alkotmányellenes mûködést. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megvizsgálja a tényeket.

Valóban igaz az, hogy az önkormányzati törvény a tények vizsgálatát az Alkotmánybírósághoz utalja. A 111. §-a kimondja, hogy "az Alkotmánybíróság a kormány indítványa alapján véleményt nyilvánít a helyi képviselõ-testület mûködésének alkotmányellenességérõl". Mivel azonban az Alkotmánybíróság most meghozott határozatával megismételte a korábbi álláspontját, hogy nem kíván tényállást vizsgálni, és csak egy absztrakt alkotmányértelmezést adott, ezért az Országgyûlésre hárul az a felelõsség, hogy a tényeket megállapítsa. Ha az Országgyûlés azt mondja, hogy ezt nem kívánja megtenni, akkor elismeri, hogy függetlenül attól, hogy alkotmányellenes volt-e a mûködés avagy sem (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.), kimondja a többségi határozattal a feloszlatást.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Göndör István képviselõ úrnak, MSZP.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Isépy Képviselõtársam!

(Én magam...)

ME/Herényi-Juhászné/(Göndör István)/pa

(19.30)

Én magam nem vagyok jogász, de amikor az elõterjesztést elõször kézbe vettem és tanulmányoztam - ön sokszor azt mondta, hogy milyen más lehetõség van -, bennem a következõ fogalmazódott meg akkor, és ne haragudjon, de most szó szerint mondom az elsõ gondolataimat: mennyiben járult hozzá ez az Országgyûlés a jelen helyzet kialakulásához azzal a döntéssel, amikor abban a büntetõ megkeresésben, amelyet a legfõbb ügyész tett, nem adta ki a kormányzó többség Rapcsák András polgármester képviselõ urat?

Ezek után számomra nyitva marad a kérdés: ha mi most egy döntést hoznánk ebben az országgyûlési határozati javaslatban, akkor hozzájárulunk ahhoz, hogy bizonytalanságban tartjuk annak a körzetnek a választópolgárait. Ha pedig engednénk, hogy a bíróság tisztességgel elvégezze a munkáját, és eldönti, és ebben az esetben igaza van önnek, amikor felteszi a kérdést, hogy indulhat-e Rapcsák András újra vagy sem, én azt hiszem, hogy a képviselõ úr, aki egyben polgármester is, sokkal nyugodtabban fog indulni a választáson, amikor a bíróság kimondja, hogy vétlen. Ha pedig a bíróság azt mondaná ki, az ön fejtegetése szerint, hogy mégiscsak Rapcsák András valamiben bûnös a vizsgálatok szerint, akkor pedig azt jelenti, hogy nem is indulhat. Tehát azt gondolom, hogy a legtisztább eset az lenne jelen esetben, ha a bíróságra hagynánk azt a feladatot, ami valójában az õ dolga.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Balczó Zoltán képviselõ úrnak, MIÉP.

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Azt hiszem, abban valamennyien egyetértünk, hogy egy önkormányzati testületnek az a kívánatos mûködése, amikor a polgármester is tud jogaival élni, ellátni feladatát, és a képviselõ-testület is. Nyilván az a célunk, hogy ez a helyzet álljon helyre Hódmezõvásárhelyen is.

Annak eldöntésére, hogy a jelenleg kialakult helyzet alkotmányellenes-e, alkotmánysértõ-e a mûködés, erre azt az egyértelmûnek tûnõ érvet kaptuk a kormányzati oldalról, hogy de facto beállt az alkotmánysértõ állapot, hiszen ha az alkotmány azt tartalmazza, hogy a polgármester egyben tagja a képviselõ-testületnek, és jelenleg a polgármester a képviselõ-testület munkájában nem vehet részt, tehát mintegy jelenleg nem gyakorolja jogait, ezzel beállt egy alkotmánysértõ állapot, amelyet meg kell szüntetnünk.

Ez a gondolatmenet szerintem azért nem helytálló, mert ha ez így lenne, hogy önmagában az a tény, hogy adott idõszakban egy polgármester nem gyakorolhatja a polgármesteri jogait és feladatát nem láthatja el, automatikusan alkotmánysértõ, akkor természetesen nem lenne a fegyelmi eljárás elindításának semminemû törvényes lehetõsége, hiszen bármilyen fegyelmi eljárás az elindítása pillanatában egy felfüggesztõ határozat a tisztség ellátása szempontjából, tehát ez nyilván azt jelentené, hogy alkotmánysértõ állapot alakul ki. Mivel a fegyelmi eljárás elindítása és az ehhez kapcsolódó, a határozat meghozataláig fennálló felfüggesztés törvényes és alkotmányos, így természetesen nem állíthatjuk önmagában ebbõl a ténybõl kiindulva, hogy ha jelenleg a polgármester nem láthatja el a feladatát, ez automatikusan alkotmánysértõ állapot. Nyilván akkor az, ha nem használtak ki minden lehetõséget a konfliktusban részt vevõk arra, hogy feloldják ezt a helyzetet. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Salamon László képviselõ úrnak.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak ahhoz a kérdéshez szólnék ismét hozzá, hogy itt a tényeket akarja tisztázni az Országgyûlés vagy nem. Szerintem az ügy eldöntése szempontjából három ténykérdést igenis meg kell vizsgálnunk és tényállást kell megállapítanunk. De én inkább azt kérdezem meg, hogy vitásak-e ezek a tények.

Az elsõ kérdés: vitás-e az a tény, hogy a polgármester másfél éve nem tudja betölteni a funkcióját? Úgy tudom, ezt eddig senki nem vitatta.

A második kérdés: vitatja-e bárki, hogy ez a helyzet az önkormányzati képviselõ-testület fegyelmi felfüggesztõ határozatának eredményeként állt elõ? Ezt a tényt, úgy tudom, eddig senki nem vitatta.

A harmadik kérdés, jogi természetû ténykérdés tulajdonképpen: vitatja-e bárki, hogy a fegyelmi eljárás Rapcsák Andrásra nézve leghátrányosabb lezárulása esetén sem lenne a képviselõ-testületnek hatásköre másfél évre a hivatalából a polgármestert távoltartani?

Ez a három ténykérdés az, amely szerintem eldönti, hogy alkotmányosan mûködik-e ez az önkormányzat vagy sem, illetve, hogy ebben a mûködésben a felróhatóság hol áll. Hozzáteszem, én is osztom azt a véleményt, hogy alkotmányellenes helyzet esetén felróhatóságtól és vétkességtõl teljesen függetlenül fel kell oszlatni az önkormányzatot.

Úgy gondolom, ez a három kérdés tisztázott, egyértelmû, senki nem vonta kétségbe, nem vitatta, ezért igenis fennállnak véleményem szerint az alkotmány 19. § (3) bekezdésének l) pontjában foglalt feltételek, amikor is az Országgyûlésnek joga, sõt véleményem szerint az adott helyzetben kötelessége az önkormányzat feloszlatása.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Isépy Tamás képviselõ úrnak.

DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz): Valójában csak egy perc lesz belõle. Az egyik: alkotmányos jog megindítani egy fegyelmi eljárást. Alkotmányos jog egy felfüggesztõ határozatot meghozni. Alkotmánysértõ ezt ésszerû határidõn belül be nem fejezni. Ennyit a kérdésrõl.

A másik kérdés, hogy a mentelmi jogot nem függesztette fel egy ilyen jellegû ügyben. Tessenek nyugodtak lenni, a polgári perben, a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perben meghallgatták ezt a bizonyos családfakutatót. A vallomásából néhány idézet: "Arról nem tudok nyilatkozni, hogy alperes tudta-e, hogy munkaidõben végzem a kutatást, és hogy hivatali gépkocsival megyek-e." Azt mondja: "Magánfelkérés volt." Tehát megcáfolta a kisebb súlyú vagyoni hátrányt okozó bûncselekmény gyanúját a meghallgatott tanú.

Nagyon jó, az Országgyûlés bölcsessége, hogy nem függesztette fel egy kiélezett politikai vitában a mentelmi jogot, nagyon jól tette; mint ahogy nem függesztette fel a múlt ciklusban Kovács Pál mentelmi jogát vagy Alföldi Albert mentelmi jogát. Nagyon jól tette az Országgyûlés mind a három ügyben, hogy nem függesztette fel. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Normál felszólalásra megadom a szót Szentgyörgyvölgyi képviselõ úrnak.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Valóban, a most elõttünk álló kérdés és vita rendkívüli a parlament eddigi mûködésében, ilyen kérdésrõl még nem tárgyalt a parlament. Bár a kétperces hozzászólások folytán belekerültünk rögtön a dolgok sûrûjébe, de éppen azért talán, mivel rendkívüli dolgot tárgyalunk, én még azt is megkockáztatom, hogy nem árt errõl a kérdésrõl akár pátosszal kezdeni a mondandót, hiszen az önkormányzatiságról van szó. És ha rendszerváltozásról beszélünk, akkor én biztos vagyok benne, hogy itt, ebben a kérdésben, a közigazgatásban, a helyi közigazgatásban valódi és igazi rendszerváltozás következett be 1990-ben.

Ez az alkotmányból is kiolvasható, amikor világosan leszögezi az alkotmány, hogy a helyi közösségeket, a helyi választópolgárokat megilleti az a jog, hogy ügyeiket ott, abban az adott helységben önállóan intézzék, és ezt kétféleképpen tehetik: közvetlenül és közvetve; közvetve választott képviselõik útján, közvetlenül pedig népszavazás, népi kezdeményezés során. Ennek azért van jelentõsége, mert soha nem lehet elmulasztani, hogy megemlítsük és hangsúlyozzuk, hogy tulajdonképpen az önkormányzatiság, a helyi önkormányzatiság a választópolgárokat, a helyi választópolgárokat illeti meg; a képviselõ-testület csak helyettük és nevükben végzi tulajdonképpen ezt a feladatot. Tehát igen komoly, felelõsségteljes, rendkívüli ügyrõl van szó.

Az alkotmány arról is rendelkezik, mint ahogy itt elhangzott, hogy a képviselõ-testületet a polgármester vezeti. A polgármester korábban, 1990 és 1994 között nem közvetlenül volt választva, a közvetlen választásával még legitimebbé vált a polgármester; de az is benne van az önkormányzati törvényben, hogy a polgármester a megválasztásával a képviselõ-testület tagjává válik, és pontosan felsorolja az önkormányzati törvény, hogy milyen feladatai, milyen jogai vannak a képviselõ-testületben, vezeti a képviselõ-testületet, összehívja, javaslatára alpolgármestert választ a képviselõ-testület, önkormányzati feladatokat, sõt még bizonyos esetekben hatósági feladatokat is ellát.

(Tehát pontosan, részletesen meghatározza a feladatát, ami azt jelenti, hogy elengedhetetlen a léte...)

MM/Herényi-Juhászné/ (Szentgyörgyvölgyi Péter)/pa

(19.40)

Tehát pontosan, részletesen meghatározza a feladatát, ami azt jelenti, hogy egy polgármesternek elengedhetetlen a léte egy képviselõ-testület mûködésében. Az igaz, azt is mondja az önkormányzati törvény, hogy a polgármester helyettesítésére és bizonyos önkormányzati feladatok ellátására, de a polgármester javaslatára, a képviselõ-testület alpolgármestert választ, illetve alpolgármestereket választhat, amibõl az következik, hogy egyet mindenképpen köteles választani, de választhat többet is, de ott van, hogy: helyettesítésére. Az igaz, hogy az önkormányzati törvény, de más sem részletezi, hogy ez a helyettesítés tulajdonképpen mennyi ideig tarthat. Az általános értelmezés szerint, akár ha az értelmezõ szótárban is megnézzük, tudjuk, hogy a helyettesítés csak és kizárólag idõleges lehet, nem tarthat hosszú ideig. Még csak az ésszerû kifejezést se használnám, egyszerûen idõleges, nem tarthat hosszú ideig. Nem lehet arra bazírozni, hogy majd valahogy félreállítom a polgármestert, és mivel a törvény szerint a helyettesítését az alpolgármester is elvégezheti, így polgármester nem is szükségeltetik, hiszen az alpolgármester alkotmányosan majd el fogja végezni mindazt a feladatot, amit a polgármesternek kellene - nem így van! Már csak azért sem, mert az alpolgármester a polgármester irányításával végzi a feladatait, ha pedig ez a helyettesítés nem idõleges, hanem hosszú idõ, akkor a polgármester még ezzel az irányító feladatával sem tud élni. Amennyiben a helyettesítés valóban idõleges, mert beteg, mert külföldön van és a többi, és a többi, akkor még az irányítását is meg tudja oldani, akár úgy, hogy elõre megmondja, hogy egy adott kérdésben mit kell tenni, mikorra hívja össze a képviselõ-testületet és így tovább.

Nos, ebbõl a gondolatmenetbõl levezethetõen egyértelmû, hogy polgármesternek ugyanúgy lennie kell, mint képviselõ-testületnek. Ha akár az egyik nincs, akár a másik nincs, akkor a képviselõ-testület mûködése rendellenes. Nem is használom még azt a kifejezést, hogy alkotmányellenes, de egyszerûen rendellenes.

Ilyen rendellenes mûködés viszont a gyakorlatban van, tudjuk; nemcsak akkor, ha konfliktus keletkezik a polgármester és a képviselõ-testület között, hanem ha a képviselõ-testületen belül van valami rendellenesség, mert mondjuk, egálban vannak a pártok, nem tudják biztosítani a szavazattöbbséget, és ezért nem tudják elvégezni a képviselõ-testület feladatait, nem tudnak rendeletet alkotni. Tehát semmi olyat nem tudnak tenni, amit egyébként tenniük kellene, mert nem fogják megszavazni. Biztos, hogy ilyen esetben is alkotmányba ütközõ módon, rendellenesen mûködik a képviselõ-testület. Mit lehet ilyenkor tenni? Ilyenkor valóban, a tisztességes képviselõ-testület kéri a saját feloszlatását, mert ott lebeg a feje fölött, hogy mindazt, amit tenne, a választópolgár helyett és nevében teszi, nem a maga nevében. Ezért tehát az a "tisztességtelen" kifejezés, amely elhangzott, szerintem helyénvaló.

Aztán valóban van az, amikor a polgármester és a képviselõ-testület között van valamiféle konfliktus, mert a polgármester tesz valamit vagy nem tesz valamit, ezért megfelelõ szankciókkal lehet élni, hiszen benne van az önkormányzati törvényben, hogy a polgármester munkáltatója a képviselõ-testület. Tehát fegyelmi jogkört gyakorol, s a többi, s a többi, s mindazt megteheti, amit ilyen esetben tennie kell - de tennie kell! Itt az a kérdés, hogy tett-e. Tett egy-két dolgot; volt, amit a bíróság elõtt elvesztett, volt olyan, amit függõben hagyott. Végül is másfél év után így került ez a hódmezõvásárhelyi helyzet oda, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kellett kérni, még az elõtt, mielõtt az Országgyûlés döntene errõl a kérdésrõl.

Nos, az Alkotmánybíróság ezt meg is tette. Igaz, hogy kimondta, õ nem Hódmezõvásárhellyel foglalkozik, hanem általánosságban foglalkozik a kérdéssel. De általánosságban foglalkozott vele, és egyértelmûen kijelentette, leírta - nem akarom persze felolvasni az egészet, csak egyetlen mondatot -, hogy ez a késlekedése, mulasztása önkényesnek - nem mondja, hogy Hódmezõvásárhelyé; egy képviselõ-testületé, amely ebben a szituációban ezt tette vagy nem tette -, alkotmányellenesnek minõsül, csakúgy, mintha ésszerû indok nélkül nem zárja le késedelem nélkül az általa indított fegyelmi eljárást, ha erre külön elõírt határidõ nem is kötelezi.

Az igaz, hogy azt is mondja aztán az Alkotmánybíróság, hogy az Országgyûlést illeti meg a képviselõ-testület jogkörei alkotmányellenes, önkényes gyakorlásának, az alkotmányos mûködés egyedi, esetenkénti megállapításának a joga. Igen, itt általános dologról beszél, most pedig Hódmezõvásárhelyrõl van szó.

Vagyis az Országgyûlésnek szerintem azt valóban meg kell állapítania, hogy ez az alkotmányellenesség, amit leír az Alkotmánybíróság... - tehát valóban, nem nekünk kell szembeállítani a képviselõ-testületet a polgármesterrel, hogy síróbabacukrot a saját pénzén vett vagy nem a saját pénzén, semmi közünk hozzá, nem ez a dolgunk! Nekünk azt kell megállapítani, hogy amit az Alkotmánybíróság leír, az a késedelem, amit megállapított az iratok alapján, amit alkotmányellenesnek minõsített, megáll vagy nem áll meg - ezt kell meghatároznunk.

Ezt pedig nagyon egyszerû meghatároznunk, mert nézzük meg: az egyik ügyet márciusban indították, amikor is felfüggesztették, azt ugyan a bíróságnál elveszítették, de újabb ügyet indítottak, ott is felfüggesztették, és a fegyelmit be se fejezték - végül is ez így van 1999. március 3-ától, illetve a fegyelmi döntés nem született meg tavaly május 6-a óta. Akkor nem lehet mást mondani, mint hogy ez a hódmezõvásárhelyi tényállás pontosan megfelel annak, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minõsít! És ezzel vége minden további vitának.

Én nemcsak hogy azt gondolom, hogy ez az elõterjesztés általános vitára alkalmas, de döntésre is alkalmas, arra a döntésre, hogy az Országgyûlésnek igenis precedensszerûen ki kell mondania az adott önkormányzatnak a feloszlatását, hogy ilyen eszközökkel ne lehessen teljesen kizárni esetleges más önkormányzat mûködését.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. Felszólalásra megadom a szót Hack Péter képviselõ úrnak, SZDSZ.

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az SZDSZ képviselõcsoportja az álláspontja megfogalmazásakor az Alkotmánybíróság ítéletébõl indul ki.

Ez az ítélet kimondja: a legfelsõbb államhatalmi népképviseleti szervnek a helyi képviselõ-testület feloszlatását eredményezõ, politikai felelõsségével terhelt döntési jogával mindaddig nem indokolt élnie, amíg a konfliktuskezelésre rendelt más jogintézmények is rendelkezésre állnak. Ez a bíróság döntésébõl nagyon egyértelmû kategória. S ha már tényeket kell vizsgálnunk, azt a tényt kell vizsgálnunk, hogy ezek a konfliktuskezelési megoldások rendelkezésre állnak-e. A mi megítélésünk szerint igen, rendelkezésre állnak a konfliktuskezelési megoldások, rendelkezésre áll a bíróság a viták rendezésére.

Azt gondolom, az a vita, amely a mai napon is kialakult a körül, hogy mit kell és mit nem kell bizonyítani, azért terheli ezt a határozati javaslatot, mert nem egy tipikus országgyûlési határozati javaslattal van dolgunk. Olyan országgyûlési határozati javaslattal van dolgunk, amelyet az alkotmány külön nevesít, és amely döntés speciális helyzetbe hozza az Országgyûlést, egyfajta igazságszolgáltatási jogkört ad az Országgyûlésnek.

Az Alkotmánybíróság helyesen ismeri fel, hogy az alkotmánynak azon rendelkezése, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom elkülönül egymástól, ez a döntés, ez az alkotmányos rendelkezés csak akkor érvényesül, ha az Országgyûlés nem veszi át az igazságszolgáltatás jogkörét, ha nem gyakorolja a bíróságok helyett a bírósági jogköröket.

(Mindazon képviselõtársaim, akik azt...)

BB/Herényi-Juhászné/(Dr. Hack Péter)/pa

(19.50)

Mindazok a képviselõtársaim, akik azt mondják, hogy helyes az, ha képviselõk mentelmi jogát nem függesztik fel, akik azt mondják, hogy helyes az, ha a bíróság lassan mûködik, helyette majd az Országgyûlés hoz ítéletet, mindezek a képviselõk messze elrugaszkodtak az alkotmánynak azon klasszikus, már a felvilágosodás kora óta létezõ alkotmányos elvtõl és a magyar hatályos alkotmányban is létezõ elvtõl, hogy el kell határolni, el kell választani egymástól a törvényhozó, az igazságszolgáltató hatalmat és természetesen a végrehajtó hatalmat is.

Amikor a kormánypárti többség igazságszolgáltatási funkciót úgy akar ellátni, hogy a felperes képviselõje egyben a bíró is, akkor visszatér a felvilágosodás elõtti állapotokhoz, visszatér ahhoz a rendszerhez, amikor a király a saját ügyében is ítéleteket hozott. Ez szerintünk helytelen, rossz gyakorlat.

Ebben a dologban, ebben az ügyben konkrétan errõl van szó, mert a tisztelt Háznak tisztában kell lennie azzal, hogy a feloszlatást kimondó, pusztán a kormánypárti képviselõk - ilyen értelemben politikailag felelõs, de politikailag érintett kormánypárti képviselõk - döntésére alapuló határozat megszünteti az igazságszolgáltatás egyéb szerveinek mûködését, hiszen a képviselõ-testület feloszlatása esetén az a per, amely a képviselõ-testület kezdeményezésére a polgármester ellen folyik, megszûnik, hiszen megszûnik mind a felperes, mind azt alperes ebben a perben. Ez a per nem folytatódhat tovább. (Dr. Répássy Róbert: Ez nem igaz! Nem szûnhet meg!) De ez igaz, mert nincs felperes az ügyben, egy feloszlatott testületnek egy konkrét személlyel szemben... (Dr. Répássy Róbert: Az önkormányzat nem szûnik meg!) De a felperes megszûnik, képviselõ úr - ne kiabáljon, majd utána hozzászólhat -, megszûnik a felperes. Ugyanaz történik, tisztelt képviselõtársam, ami történt akkor, amikor megvásárolta az egyik televíziótársaság a konkurens televízió mûködését. (Dr. Salamon László: Az televízió, az más!) Ugyanez az eset történik.

Mint ahogy az Országgyûlés átveszi az igazságszolgáltatás feladatát minden olyan mentelmi ügyben - nemcsak ebben -, ahol úgy ítéli meg, hogy Magyarországon 3200 polgármester közül 3199-nek bíróság elõtt kell felelnie azért, ha mondjuk, az ügyészség - tehát nem egy magánszemély, hanem az ügyészség - bûncselekmény alapos gyanúja miatt eljárást indít ellene, de van egy, aki fölötte van a törvényeknek, mert õ jó politikai kapcsolatokkal rendelkezik, ezért õfölötte magyar bíróság ítéletet nem mondhat ki.

Az Alkotmánybíróság ítélete egyértelmûen kimondja azt, hogy nem tekinthetõ önkényesnek a helyi képviselõ-testület mûködése akkor, ha a helyi önkormányzás zavartalanságának biztosítása érdekében a testület igénybe veszi a konfliktus feloldására rendelt törvényi eszközöket. Kérdésem: igénybe vette-e a testület ezeket az eszközöket? A válasz az, hogy igen.

Erre kormánypárti képviselõtársam, Vitányi képviselõ úr feláll, és azt mondja, hogy a bíróság egy év múlva hoz ítéletet. Ha ez így van, tisztelt képviselõtársaim, nem ezzel a problémával kellene foglalkoznunk, hanem azt kellene mondanunk, hogy Magyarországon nem mûködik a jogállamiság, hiszen a bíróságok egy év múlva hoznak ítéletet, ezért egyszerûbb, ha a parlament eldönt minden olyan ügyet, ami már egy éve folyik (Dr. Vitányi István: Nem ezt mondtam!); nemcsak ezt az ügyet kellene elbírálnunk, hanem az összes, mintegy 400 ezer polgári perben, ahol esetleg hosszan született a döntés, nekünk kellene döntenünk. Egyszerûbb a dolog: átvágjuk a gordiuszi csomót, törvényekkel leváltjuk az igazságszolgáltatást, és létrehozzuk azt a rendszert, ami néhány képviselõtársamnak szimpatikus lenne, de amit demokráciának és jogállamnak nem lehet nevezni.

Ezért, tisztelt képviselõtársaim, azt gondolom, hogy az a határozati javaslat, amely nem túl elegánsra sikerült - hiszen fura módon az alkotmánybírósági ítéletbõl csak egy oldalon vett észre érveket, a másikon nem -, az elfogulatlan, pártatlan döntõbíró szerepébõl kibillenti a kormány elõterjesztõjét, hiszen az Alkotmánybíróság egy sor olyan érvet is felsorolt, amire a kormány véletlenül nem hivatkozott. Egyébként a kormány elõterjesztõje - csak azok kedvéért mondom, akik nem voltak ott az alkotmányügyi bizottság ülésén - nem cáfolta meg tételesen az állításokat, hanem azt mondta, hogy a határozati javaslatban szereplõ két ítéletre történõ hivatkozás az a harmadik ítéletre való hivatkozás, amit ekkor és ekkor hoztak meg. Õ maga nem tudja pontosan, hogy hány eljárás indult, de a határozati javaslat indoklásában benne volt, hogy húsz eljárás indult.

Hosszú ideig beszélt, és aki odafigyelt, hallhatta is, hogy mit mondott. Néhány elemet megcáfolt, néhány elem a mai napig is kérdéses, hogy minek alapján állította a kormány azt, amit állított. Azt gondolom, hogy ha a kormány ebben a tekintetben nem gyõzi meg a parlamentet, hogy pártatlan, tárgyszerû és a tényeknek megfelelõ határozatot terjesztett elõ, akkor különösen nagy a képviselõk felelõssége, akik ebben az ügyben a bírói székbe akarnak ülni, mert oda kell ülni: ez nem törvényhozási szék, ez bírói szék - ítélni kell ebben a kérdésben. Én a magam részérõl szívesen támogatnám a kormány elõterjesztését, ha ez az elõterjesztés a bíróság ítélete után kerül elõ, és az az állapot, amit Isépy Tamás mond, bekövetkezik.

Jelen pillanatban azonban a kormány elõterjesztése meg akarja akadályozni azt, hogy az igazságszolgáltatás a kérdésben döntsön. A kormánypárti képviselõk egyszer már megakadályozták azt, hogy ebben az ügyben az igazságszolgáltatás döntsön egy közvádas eljárás kezdeményezése kapcsán. Zárójelben jegyzem meg, rendkívül képmutatónak tartom, hogy ezek után ugyanennek a kormánypárti többségnek a minisztere elõáll és azt mondja, hogy meg kellene szüntetni a közvádas ügyekben a mentelmi jog intézményét, mintha nem a kormánypárti képviselõk miatt került volna ez egyáltalán szóba. Nem kell ehhez új törvényt alkotni, a kormánypárti frakcióknak érvényesíteni kell azt a gyakorlatot, amit egyébként az igazságügy-miniszter helyesnek tart, és ebben én egyetértek vele: ha közvádas ügy van, adja ki a parlament a megvádoltat, és majd a bíróság eldönti az ügyet.

Ha viszont a bíróság helyébe lépünk és megakadályozzuk azt, hogy a bíróság ítéletet hozzon, akkor ezt már nem lehet a képviselõ-testület terhére róni, hogy nem tudta befejezni azt a fegyelmi eljárást, aminek az alapját egy büntetõfeljelentés képezte; egy olyan büntetõfeljelentés, amely büntetõfeljelentés ügyében éppen a parlament miatt nem születhetett büntetõbírósági döntés. Ez szerintem nem korrekt és nem tisztességes érvelés.

És nem teheti meg ezt az a képviselõcsoport sem, amelyik az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba delegált taggal rendelkezik, és bárhol kérhetné, a törvény értelmében indítványozhatná a még inkább soron kívüli tárgyalást; erre törvényi felhatalmazása van. Megkérdezem: megtette-e a kormány igazságügy-minisztere, hogy ezekben az ügyekben kezdeményezte a soron kívüli tárgyalást? Megtették-e azok a kormánypárti képviselõk, akik bent ülnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban, hogy a válság feloldása érdekében soronkívüliséget kezdeményeztek? (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.)

Ha ezt nem tették meg, akkor szerintem most még várnia kellene a parlamentnek is. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót két percre Rubovszky György képviselõ úrnak, Fidesz.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Hack Péter felvetésére szeretnék reagálni. Hack Péter azzal vádolja az Országgyûlést, hogy a mentelmi jog felfüggesztésének megakadályozása miatt nem hozta az önkormányzatot olyan helyzetbe, hogy tisztázzon egy kérdést.

Képviselõ Úr! Felszólalás elõtt tisztázni kell az elõterjesztést. Az elõterjesztésbõl megállapítható, hogy az a kérdés, amiben a kiadatást kérték, egyetlen fegyelmi eljárásnak sem tárgya. Abban a büntetõügyben nem rendeltek el vizsgálatot, az egy magánfeljelentés volt. A két felfüggesztés ügyében, amiben igenis alkotmányt sértett az önkormányzat, abban a kérdésben ügyészségi nyomozásmegtagadásig jutott el a dolog. Az igazságszolgáltatás tehát egyértelmûen biztosította a közgyûlés lehetõségét a tisztánlátáshoz.

Tisztelt Országgyûlés! Egy nagyon lényeges kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. A polgármesteri jogállásról szóló törvény a köztisztviselõi törvény egy szakaszára hivatkozott a fegyelmi eljárások lefolytatásának határidejében. Azt mondta, hogy az elrendelt fegyelmit 30 napon belül be kell fejezni. '95-ben történt egy jogszabályi változás a köztisztviselõi törvényben: átsoroltak bekezdéseket, és elfelejtették a hivatkozást hozzásorolni.

(Ebbõl adódóan '95-tõl '99-ig...)

Hész/-Juhászné/(Dr. Rubovszky György)/BL

(20.00)

Ebbõl adódóan '95-tõl '99-ig alkotmányellenesen, de ebbe a joghézagba a hódmezõvásárhelyi önkormányzat bele tudott bújni, és tudta húzni az idõt '99 márciusától 2000 szeptemberéig, hogy sorban felfüggesztgette a polgármester tevékenységét, de nem élt egy jogalkotási hiba miatt a 30 napos határidõ, ezért õk azt hitték, hogy minden rendben van.

De tisztelettel, kimondta az Alkotmánybíróság, hogy ez igenis alkotmányellenes! A ma hatályos jogunk meg már vissza is hozta ezt a 30 napos határidõt. Ezt tessenek megérteni! Nem azt kell nekünk tisztázni, hogy ellopott tyúkot (Az elnök csengõje megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) vagy nem lopott el tyúkot, hanem azt, hogy az önkormányzat alkotmányszerûen tevékenykedik vagy sem.

Meggyõzõdésünk szerint nem. Elnézést az idõtúllépésért. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Kérem a képviselõket a kétperces idõtartam betartására! Két percre megadom a szót Salamon László képviselõ úrnak.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Arra az érvelésre szeretnék megjegyzést tenni, amit Hack Péter tett, az Alkotmánybíróság határozatának indoklásából idézve. Nevezetesen, arról is beszél az Alkotmánybíróság, hogy minden eszközt ki kell meríteni a jogsértés elhárítására. Az igaz. Csakhogy ez az alkotmánybírósági határozat, amint arra Szentgyörgyvölgyi Péter nagyon helyesen rámutatott, egy absztrakt állásfoglalás. Ez az alkotmánybírósági határozat a maga teljességében értelmezendõ.

Számomra nem is az az igazi probléma, hogy ez a bírósági per várhatóan nem fog befejezõdni ebben az önkormányzati ciklusban, hanem számomra az a probléma, hogy ezt a pert nem idõben, nem késedelem nélkül indították meg. Tehát amirõl Szentgyörgyvölgyi Péter beszél, hogy a feltételezett jogsértésekkel szemben, amelyeket most az önkormányzat feltett vagy megfogalmazott a polgármesterrel szemben, kellõ idõben kell a megfelelõ eszközöket megtenni, ezzel az önkormányzat késedelmeskedett, mégpedig több mint egy évig, mert csak idén tavasszal tette meg ezt a lépést.

Viszont meghozta a felfüggesztõ határozatokat, vagyis, amint erre rámutattunk, az egész intézkedése arra irányult, hogy valamilyen jogi furfanggal távol tartsa a polgármestert a széktõl, miközben azzal az eszközzel, amely jogilag igazán tisztázhatta volna ezt a vitát, szándékosan késedelmeskedett, illetve akkor lépett, amikor az ügy tulajdonképpen már az Alkotmánybíróság elé került.

Erre mondom én azt, hogy ez közjogi értelemben joggal való visszaélés, és erre mondtam a korábbi kétpercesemben, és most is mondom, hogy nagyon fontos, hogy az ilyen magatartással szemben, éppen a jogállam védelme érdekében és éppen a jogállamiság szelleme érdekében következetesen járjon el (Az elnök csengõje megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.) az Országgyûlés, és legyen ez intõ példa mindenkivel szemben, aki ilyen furfangot próbál a fejében forgatni. (Taps a Fidesz soraiban. - Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselõ úrnak.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Hack Péter képviselõtársam felszólalására szeretnék reagálni. Szeretném elõrebocsátani, hogy tényleg komolyan adok az õ véleményére, felkészült jogásznak tartom, de megítélésem szerint ebben a felszólalásában legalább két alapvetõ ponton ellent kell hogy mondjak neki.

Az egyik kérdés az, hogy ha egy önkormányzat képviselõ-testülete elindít egy pert a polgármesterrel szemben - tehát ha van egy felperes és van egy alperes -, ha feloszlatják az önkormányzatot, a testületet, akkor ezzel - ön azt mondta -, a képviselõ-testület megszûnésével megszûnik a peres fél, és ezzel úgymond az eljárás is megszûnik. Az én tudomásom szerint - és elég alaposan utánanéztem ennek - a tételes jog ellentmond az ön mondatának, mert a jogszabályaink szerint a képviselõ-testület, az önkormányzat nem szûnik meg, legfeljebb a tagjai kicserélõdnek, de a képviselõ-testület által megindított per nem szûnik meg, az folytatódik. Az igaz, hogy a polgármesternek a hivatalból való elmozdítása esetleg okafogyottá teszi a pert, de az csak az egyik fél részérõl igaz. A másik fél részérõl a képviselõ-testület nem szûnik meg, a per továbbra is folyamatos marad.

A másik, amit ön állított, hogy az Országgyûlés úgymond a bíró székébe akar ülni, és igazságszolgáltatást akar megtenni. Nem tudom azt mondani, hogy ennek a tételes jog ellentmond, mert az elõttünk fekvõ vagy jelenleg folyó alkotmányos eljárás nincs ennél precízebben megfogalmazva az alkotmányban, de pontosan én fejtettem ki, hogy a kormánytöbbségnek az az álláspontja, hogy nem igazságszolgáltatásról van szó, nem vizsgálhatjuk azt, hogy kinek van igaza ebben a konfliktusban. Azt vizsgálhatjuk, hogy a jelenlegi helyzetben tud-e alkotmányosan mûködni az önkormányzat, és ha nem tud, akkor kell meghozni a feloszlatási döntésünket.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Hack Péter képviselõ úrnak.

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Rubovszky képviselõ úrral egyetértek abban, hogy az elõterjesztés vitája elõtt át kellene nézni az elõterjesztést. Azt hiszem, hogy a képviselõ úr is belátja, hogy tévedett annál az információnál, amely a mentelmi jogra vonatkozott, az nem egy magánfeljelentés volt, amikor az Országgyûlés nem adta ki - tehát már a múltról beszélek. Azért majd csak holnap nem fogja kiadni - a magánfeljelentés miatt.

Most a közvádas ügyrõl beszélek, amely a képviselõ-testület döntése, és amelyet a múltban nem adtak ki. Ezek nem azok a magánfeljelentések, amelyeknél már sokszor nem adta ki az Országgyûlés, hanem itt az úgynevezett családfa-kutatási ügyben - ha jól értem a tényállást - a képviselõ-testület tett feljelentést. De az mindenesetre tény, hogy az a vád, hogy közpénzen történt - bocsánat, az a gyanú, a vád nem fogalmazható meg, hogy közpénzen történt -, és ez a hivatali visszaéléshez kapcsolódik. Ebben az ügyben az ügyészségnek két lehetõsége lett volna. Az egyik lehetõség, amit Nógrádi Zsolt vádja alapján Lezsák Sándor ügyében tett, hogy anélkül, hogy elrendelte volna Lezsák Sándorral szemben az eljárást, megtagadta a nyomozást, és azt mondta, hogy Lezsák Sándor nem követett el bûncselekményt. A másik lehetõség, hogy elrendeli a nyomozást, és kéri a mentelmi jog felfüggesztését, ezt akkor teszi meg, ha a saját adatai alapján a bûncselekmény alapos gyanúja fennállni látszik.

Ezt megtette a Legfõbb Ügyészség, nyilván Isépy Tamás sem gondolta komolyan, hogy ezt az egész ügyet egy másik polgári perben tett tanúvallomás semmivé tette. Ha így mûködne, a büntetõ bíróságokat tehermentesíteni lehetne, csak a polgári bíróságok tanúvallomásai alapján születne az ítélet.

Répássy képviselõ úrnak pedig azt szeretném mondani, hogy gondolja végig, hogy ha most feloszlatja az Országgyûlés a testületet, utána folyik tovább a per a polgármester ellen, és ha õt nem választják meg, hanem más lesz a polgármester, akkor a másik polgármester ellen fog ez a per folytatódni? (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Répássy Róbert közbeszól. - Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Lamperth Mónika képviselõ asszonynak.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Én is e kérdésre szerettem volna reagálni, hogy megszûnik-e a képviselõ-testület vagy sem. Ha végignézzük a jogi szabályozást, akkor a napnál világosabb, hogy megszûnik, ha úgy dönt az Országgyûlés, hiszen utána következõ jogi lépésekre kerül sor. A köztársasági elnök köztársasági biztost rendel ki (Dr. Répássy Róbert közbeszól.), és természetesen okafogyottá válik a per, hiszen a per maga arra folyik, hogy a polgármestert felmentse a tisztségébõl a bíróság; polgármesteri tisztség megszüntetése iránti per, ez is a neve. Ha az Országgyûlés hoz egy döntést, feloszlatja a képviselõ-testületet, az önkormányzati törvény értelmében ezzel megszûnik a képviselõ-testület megbízatása, és megszûnik a polgármester megbízatása, utána kerül sor arra a jogi eljárásra, amelyrõl az elõbb beszéltem. Tehát okafogyottá válik a per.

Azt gondolom, ez a logikai okfejtésbõl következik, hogy akkor jár el helyesen az Országgyûlés, ha megvárja ennek a pernek a végét, és ha a kormány valóban függetlenül, és anélkül terjesztette volna ezt az elõterjesztést az Országgyûlés asztalára, hogy valamelyik peres fél álláspontjára helyezkedett volna, akkor nem csak azt a kérdést vagy azt a szempontot vizsgálta volna meg, hogy mi van akkor, ha a bíróság nem ad helyt ennek a keresetnek. Ugyanis csak erre hivatkozik az elõterjesztésben. Azt a kérdést nem vizsgálja meg, hogy mi van akkor, ha helyt ad.

Egyébként pedig még nagyon sokáig lehetne azt a logikát tovább vinni, hogy tételezzük fel, hogy most azt mondja az Országgyûlés kormánypárti többsége, hogy feloszlatjuk a testületet, szûnjék meg a konfliktus, új választás. És ha ez a konfliktus újratermelõdik? Itt nemcsak a konfliktus feloldása, sõt nem a konfliktus feloldása a mi tisztünk, hanem annak a megítélése, hogy alkotmánysértõen mûködik-e ez a testület vagy sem. És erre vonatkozóan, úgy, ahogy az elsõ megszólalásomban jeleztem, lesznek majd még kérdéseim, de most ebbe a kétpercesbe sajnos nem fért bele, úgyhogy majd újra szót fogok kérni, elnök úr.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

(ELNÖK: Két percre megadom a szót Rubovszky...)

HÉ/-Juhászné/BL

(20.10)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Rubovszky György képviselõ úrnak.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Lehet, hogy félreérthetõ volt, amit az elõbb mondtam, elismétlem. 1999. május 6-án a közgyûlés Rapcsák Andrást felfüggeszti. Ez a ma hatályos felfüggesztés. Mégpedig ezt három pontba foglalt fegyelmi vétség gyanúja miatt teszi. Az elsõ a '99. április 29-én kelt könyvvizsgálói jelentés a házon belüli önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban. Abban a jelentésben szó nincs családfakutatásról. Kettõ: a polgármester által '99. április 21-én elkövetett irodai zártörés. A harmadik: a polgármesternek sajtó útján nyilvánosság elõtt tett, a közgyûlést és az önkormányzati képviselõket sértõ kijelentései miatt. Azt mondja a fegyelmi eljárás, hogy felfüggeszteni csak a fegyelmi határozatban lévõ dolgok miatt lehet, ha azok nem nyernek bizonyítást, meg kell szüntetni. Ezt tökéletesen csinálja Hódmezõvásárhely, mert '99. márciusában is felfüggeszti, bebizonyosodik, hogy alaptalan, ezért gyorsan felfüggeszti '99. májusában is, és nem csinál semmit ebben az ügyben, és az az inkriminált mentelmi ügynek ezekhez a pontokhoz semmi köze nincs.

Az Országgyûlés semmiben nem akadályozta meg Hódmezõvásárhely közgyûlésének éleslátását, mert abban az ügyben el sem rendeltek fegyelmit. Azért mondtam Hack képviselõ úrnak, hogy csak olyan ügyben lehet a fegyelmi vizsgálatot lefolytatni, amiben elrendelték. El kellene rendelni pótlólag. Nem rendelték el. Nem rendelték el, mert amikor az Országgyûlés megtagadta a kiadást, vagyis (Dr. Lamperth Mónika: Pontos volt a kifejezés!) nem függesztette fel a mentelmi jogot, azonnal elindították a polgári pert, és a polgári perben kiderült, hogy nincs igazuk, mert igenis annak az embernek a magánfeljelentése alapján indult el az eljárás. Mert én végignéztem az iratokat akkor is és most is (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), és a kettõ nem függ össze.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselõ úrnak, MIÉP.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm, elnök úr. Engem is Répássy Róbert elõzõ kétpercese inspirált a felszólalásra, és kénytelen vagyok vitatkozni. Ugyanis azt mondta Répássy Róbert, hogy a perek vígan tovább folynak akkor is, ha az Országgyûlés feloszlatja a képviselõ-testületet. Ellent kell hogy mondjak, tekintettel arra, hogy a feloszlatást követõ napon nincsenek peres felek. Hack Péter már kijelentette, hogy a polgármester mint alperes már nem peres fél, és ha mást választanak polgármesternek, akkor vajon ki ellen folyhat a per. De nemcsak alperes nincs, hanem a feloszlatás után felperes sincs. Tehát peres felek hiányában aligha folyhat egy per. Csak jelezni szeretném, nemcsak akkor, ha nincs felperes, de ha van felperes, csak nem megy el egy tárgyalásra és nem menti ki magát, a távollétét nem menti ki a bíróságon, már akkor megszünteti a bíróság az eljárást. Tehát felperes hiányában, egyáltalán peres felek hiányában teljes abszurditás számomra a perek folytatása.

Répássy Róbert azt is mondta, hogy majd lesz új képviselõ-testület, meg lesz új polgármester, akikkel szemben folyhat a per. Valóban valamikor lesz, de van egy interregnum, amikor egyáltalán nincsenek peres felek, és hogy mikor lesz majd polgármester vagy képviselõ-testület, az egyelõre nehezen elbírálható, hiszen én hallottam már olyanról is, hogy egy választás érvénytelen volt vagy eredménytelen volt. Tehát nagyon sokáig elhúzódhat az az interregnum, közben a bíróság tárgyalást tûzhetne ki, amikor még se képviselõ-testület, se polgármester nincs. Azt hiszem, nyugodtan elfogadhatjuk azt a megállapítást, ami korábban elhangzott, hogy a képviselõ-testület feloszlatásával a bíróságnak meg kell szüntetni a pert vagy a pereket.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselõ úrnak, Független Kisgazdapárt.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Lamperth Mónika képviselõ asszony elõadása, miszerint illenék vagy jó lenne megvárni a bírói döntést, elfogadható lenne, én magam is ezt tartanám, amennyiben a képviselõ-testület 1999 márciusában megindította volna ezt a bírósági eljárást az önkormányzati törvény 33/B. pontja alapján, ahol ugyanis arról van szó, hogy sorozatos törvénysértés és mulasztás címén kérik a polgármesteri tisztség megszüntetését. De itt nem errõl volt szó, hanem 1999 márciusában valami pitiáner kis ügy miatt fegyelmit rendeltek el, amit a bíróság hatályon kívül helyezett. Majd ezt követõen egy újabb fegyelmi, amiben nem hoztak fegyelmi határozatot, csak felfüggesztették. Mikor már bent volt a parlament vagy a kormány elõtt a feloszlatás iránti kérelem, akkor nyomták be ezt sürgõsen és gyorsan, és éppen ezért kell precedenst teremteni, hogy ilyen ne fordulhasson elõ. Ne fordulhasson elõ, hogy önkormányzatok, képviselõ-testületek ügyeskedéssel elhúzzák úgy az idõt, hogy lehetetlenné tegyék a képviselõ-testület rendes, normális mûködését! (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Lamperth Mónika képviselõ asszonynak.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Országgyûlés! Megmondom õszintén, hogy az ügy súlyát tekintve, hogy most egy képviselõ-testület, egy megyei jogú város képviselõ-testületének feloszlatásáról tárgyal a parlament, az én szempontomból abszolút sokadrangú, hogy egyébként polgármester úr a saját családfájának a kutatását miként képzelte el, hogy a családfakutatáshoz igénybe vette-e a polgármesteri hivatalban közpénzen foglalkoztatottak munkaidejét vagy sem. Azt gondolom, hogy ez most az ügy nagyságrendjét tekintve nyugodtan félretehetõ. Azt gondolom, nem ezekrõl kellene itt most vitázni, hanem arról kellene most vitázni, és szeretném kormánypárti képviselõtársaimat visszacsalogatni arra az ösvényre, amin megpróbáltam a vita menetét elindítani, hogy jelesül nekünk most arról kell döntést hozni, hogy a képviselõ-testület alkotmányosan mûködik-e, és ki kellene mondani egy-egy konkrét kérdésrõl, hogy az alkotmánysértõ-e vagy sem. Azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság határozatából ez gyönyörûen levezethetõ. Tehát érdemes lenne ezen végigmenni.

Most mindjárt egy konkrét ilyen témát mondanék. A kormánypárti képviselõtársaim azzal már megalapozottnak látják az alkotmánysértést, hogy a képviselõ-testület 2000 januárjában élt a keresetindítási jogával. Tehát azt mondja, hogy ezzel már ez az önkényesség, amire az Alkotmánybíróság határozatával hivatkozik, megáll. De lehet, hogy képviselõtársaim sokkal többet tudnak, mint ami az elõterjesztésben van, rendelkeznek azokkal az információkkal; én azokból az információkból dolgozom, amit az Országgyûlés rendelkezésére bocsátottak, és én például szeretném megtudni, mi az oka annak, hogy a képviselõ-testület 2000 januárjában élt a keresetindítás jogával. Ugyanis lehet, hogy oka van. Ahhoz, hogy az önkényességet be tudjuk bizonyítani, nekünk meg kellene õket hallgatni, és meg kellene tudnunk, hogy valóban mi volt az oka, hogy ilyen sokáig vártak ezzel. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Elképzelhetõ akár egy olyan modell is, hogy amikor elkezdték 1999 márciusában egy ügyben a vizsgálatot, ahogyan megalakult egy vizsgálóbizottság, sorra jutottak birtokába (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) olyan tényeknek, ami további eljárásokat alapozott meg. De azt gondolom, ha valóban a jogállamiság szellemében...

ELNÖK: Képviselõ Asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): ...akarunk eljárni, mint ahogyan Salamon képviselõ úr mondta, akkor a tisztesség megkívánja, hogy itt úgymond a független bíró szerepében ezeket a kérdéseket is föltehessük. Én most egyet konkrétan fölvetettem, van még természetesen számos. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)

Köszönöm a megértését, elnök úr.

ELNÖK: Igen, csak sajnos 42 másodperccel több volt, képviselõ asszony. Ön mint fegyelmezett képviselõ... - ha mindenki túllépi a két percet, akkor éjszakára sem végzünk. Szeretném, ha a sok kétperces helyett önmérsékletet gyakorolnának a kétpercesekben, hisz nagyon sok képviselõ vár még arra, hogy normál felszólalásra következzék. Két percre megadom a szót Kovács Tibor képviselõ úrnak, MSZP.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Nem szívesen szólok bele nagy tekintélyû jogászok vitájába, de azért mégiscsak el kell mondani, hogy itt példát akarnak a kormánypárti képviselõk statuálni egy úgymond jogtalanul eljáró önkormányzattal szemben. Vajon az Országgyûlés kormánypárti többségével szemben ki fog példát statuálni? Azáltal, hogy egyszer már nem adta ki a képviselõ urat, hogy egy bírósági eljárást lefolytassanak vele szemben, holnap megint csak ezt kezdeményezik, hogy ismételten ne adják ki, és most harmadszor is mentesíteni akarják õt egy bírósági eljárás alól.

Szeretnék csak arra emlékeztetni, éppen nem olyan régen történt, egy pitiánernek tûnõ ügyben pénzbüntetésre ítéltek egy polgármestert.

(Ezzel azonnali hatállyal megszûnt ennek a polgármesternek a mandátuma.)

Pici/Juhászné-/(Kovács Tibor)/pa

(20.20)

Ezzel azonnali hatállyal megszûnt ennek a polgármesternek a mandátuma, és idõközi választásokat kell kiírni. Tehát aki itt arról beszél - Isépy képviselõ úr is arról beszélt -, hogy egy pitiáner ügyben akarták a polgármester urat eljárás alá vonni, bizony, ha egy pitiáner ügyben is bírósági ítélet születik, akkor az ítélet megszületésével megszûnik a polgármester mandátuma, és választásokat kell kiírni. (Dr. Salamon Lászlóhoz:) De igen, így van, képviselõ úr, konkrétan az esetet el fogom önnek mesélni négyszemközt.

Tehát pontosan errõl van szó: harmadszor is mentesíteni akarják a képviselõ urat egy ilyen bírósági eljárás alól. Errõl van szó, errõl szól itt a történet!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Rubovszky György képviselõ úrnak.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, visszalépek, elnök úr.

ELNÖK: Két percre megadom a szót Jauernik István képviselõ úrnak.

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Hasonlóan Kovács Tiborhoz, én is kicsit bátortalanul kérek szót nagytudású jogász képviselõtársaink vitájában, de úgy gondolom, hogy Szentgyörgyvölgyi úr hozzászólására mégiscsak reagálni kell.

A példastatuálást követeli Szentgyörgyvölgyi képviselõ úr. Úgy gondolom, ez egy nagyon helytelen megoldás lenne, ha így próbálnánk egy jogi problémát megoldani. Az elõzõ parlamenti idõszakban, tehát a tavaszi ülésszak alatt a törvény módosítása során ezt a kérdést már megoldottuk, tehát hogy ne fordulhasson elõ ugyanez a kérdés, a törvény módosítása következtében most már nem lehet 30 napnál tovább húzni az idõt, csak bizonyos feltételekkel. Tehát nekünk nem példát kell statuálni, hanem olyan törvényt hozni, hogy ne fordulhasson elõ ilyen dolog, és ezt a törvényt már meg is hoztuk, emlékszik a képviselõ úr is rá.

Tehát úgy gondolom, hogy a példastatuálás rossz megoldás és rossz irányba viszi a dolgot, inkább más utat keressünk a probléma megoldására.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Rubovszky György képviselõ úrnak.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, mégis kénytelen vagyok hozzászólni. Az elõzõ felszólalással kapcsolatban, tisztelettel: Jauernik képviselõ úr azt mondja, hogy az Országgyûlés helyre tette a köztisztviselõi törvényt, ilyen jogellenes helyzet nem fordulhat elõ. Innen kell kiindulni, és ebben a felszólalásban benne volt, hogy a törvényalkotás elõtti helyzet jogellenes helyzet volt, ezt a jogellenes helyzetet kell most az Országgyûlésnek reparálni. Ez összecseng az Alkotmánybíróság döntésével, amely azt mondja, hogy az elrendelt fegyelmit ésszerû határidõn belül be kell fejezni.

Az önkormányzat abban volt érdekelt, hogy elrendeli a fegyelmit, felfüggeszti - és nem hoz döntést. A megyei bíróság megmondta, hogy fegyelmi határozat hiányában nem tud mit csinálni a felfüggesztéssel, elõtte szülessen meg a fegyelmi határozat. De másfél éve nem hajlandók meghozni a fegyelmi határozatot!

Ez az a jogellenes magatartás, amilyen joghelyzeti problémát idõközben az Országgyûlés megoldott, de arra az idõszakra, ameddig ez a szerencsétlen helyzet volt - ez pontosan négy esztendõ volt -, arra nincs más lehetõsége az Országgyûlésnek, belátva, amit Jauernik képviselõ úr is belátott, hogy ez egy jogellenes helyzet, azt csak úgy tudja reparálni, ha most ezt a közgyûlést feloszlatja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselõ úrnak.

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Köszönöm szépen, csak a személyes megszólíttatás miatt, bár tényleg nem kívánnék reagálni. Igen, tökéletesen igaz lenne, hogy ha lehetséges, akkor törvénymódosítással kell bizonyos kérdéseket megoldani. Ám soha nem lesz olyan tökéletes törvény, amellyel ne lehetne valahogy visszaélni, amivel ne lehetne valahogy ügyeskedni, és én erre gondoltam, hogy igenis ezekkel az ügyeskedõkkel szemben kell szankciót alkalmazni, és ennek az Országgyûlésnek ez a dolga, hogy ezt most megtegye. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Vitányi István képviselõ úrnak, Fidesz.

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielõtt felszólalásomat elkezdeném, három dolgot szeretnék elõrebocsátani. Egyetértek Répássy képviselõtársammal, valamint Szentgyörgyvölgyi képviselõtársam azon állításával, miszerint itt nem egyes cselekményeket kell vizsgálnunk, hanem az Alkotmánybíróság határozatának megfelelõen azt az absztrakt megfogalmazást kell erre az egyedi ügyre alkalmaznunk, miszerint meg kell azt állapítanunk, hogy alkotmányellenes helyzet van-e Hódmezõvásárhelyen, avagy nem.

Viszont kénytelen vagyok néhány példát felhozni Hódmezõvásárhely két alpolgármesterének levelébõl, amelyben foglaltakat már az alkotmányügyi bizottság ülése elõtt a kormány képviselõje tételesen cáfolt, de néhány ügyet szeretnék kiragadni belõle, és tekintettel arra, hogy elõrehaladott az idõ, csak egy-két esetet szeretnék bemutatni.

Az ominózus levél azt állítja, hogy sem a Belügyminisztérium, sem más szerv az ügyben tényvizsgálatot nem folytatott le. A levelet a képviselõ-testület nevében aláíró alpolgármesterek nyilván tisztában vannak azzal, hogy az országban közigazgatási hivatalok mûködnek, és a Belügyminisztérium ezeken keresztül látja el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Ezért nagyon jól tudják, hogy a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal folyamatosan megtette törvényességi észrevételeit, végül 1999. november 29-én kelt nyolcoldalas átiratában a tények leírásával és a jogi helyzet értékelésével megismételte törvényességi észrevételeit, azzal, hogy 1999. december 14-éig tájékoztatást kért az alkotmánysértõ helyzet megszüntetésérõl, mert ellenkezõ esetben a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumánál kezdeményezi a közgyûlés feloszlatásával kapcsolatos eljárást.

A levél szerint a fegyelmi eljárások befejezését a polgármester akadályozta meg azzal, hogy a meghívó ellenére nem jelent meg a meghallgatáson. Az elkövetõ azonban a fegyelmi tárgyaláson nem köteles megjelenni, különösen akkor, ha jogi képviselõje jelen van, az esetleges elfogultsági kifogás elbírálása pedig távolról sem idõigényes feladat. Egyébként a polgármesternek nyilvánvalóan nem érdeke a fegyelmi eljárások elhúzása, hiszen fegyelmi büntetésként a tisztségébõl nem lehet elmozdítani.

A levél szerint nem igaz az elõterjesztés azon állítása, hogy a képviselõ-testület által eddig meghozott mindkét határozatot a bíróság jogerõs ítélettel hatályon kívül helyezte. Az emlékezet felfrissítése érdekében: a 214/99. számú határozatot a Szegedi Munkaügyi Bíróságnak a Csongrád Megyei Munkaügyi Bíróság Mf. 21913/99. számú ítéletével helyben hagyott M. 136/1990. számú ítélete, a 647/1999. számú fegyelmi határozatot pedig a Szegedi Munkaügyi Bíróság elsõ fokon jogerõre emelkedett M. 361/1999. számú ítélete helyezte hatályon kívül, és akárhogy számolom, ez két fegyelmi határozat és két hatályon kívül helyezés. Az aláírók a Csongrád Megyei Munkaügyi Bíróság M. 68/2000. számú helybenhagyó ítéletére hivatkoznak, és ebben csupán annyi a valótlan, hogy a megjelölt számon a Szegedi Munkaügyi Bíróság hozott elsõfokú, a polgármester által fellebbezéssel megtámadott, és így nem jogerõs ítéletet.

Az aláírók hivatkoznak a polgármesteri tisztség megszüntetése iránti perre, csupán azt hagyják el, hogy a közgyûlés feloszlatása rémétõl félve ezt a pert csak a 2000. januári, a feloszlatás kezdeményezésérõl meghozott kormánydöntés után indították meg, és a keresetlevélben, a fegyelmi eljárásokban, valamint a bûnvádi feljelentésekben megjelölteken kívül más tényre nem hivatkoztak.

Ezzel kapcsolatosan még azt szeretném megjegyezni, amit itt több képviselõtársam is hangsúlyozott, hogy a képviselõ-testület idõhúzó taktikát alkalmazott, és mindig az utolsó pillanatban terjesztette elõ a kérelmeket. Ennek ékes bizonyítéka az is, hogy az alkotmányügyi bizottság ülése elõtt egy nappal küldték meg az alkotmányügyi bizottságnak - és gondolom, a többi bizottságnak is - azt a levelüket, amelyben a tényeket cáfolták. Itt is arra számítottak, hogy az ellenzék javaslatára levesszük napirendrõl ezt a kérdést addig, amíg az általuk elõadott tényeket meg nem ismerjük. Tehát egyértelmû az a magatartás, amely arra irányul, hogy az eljárást elhúzza.

Az aláírók kifogásolják, hogy a polgármester a Csongrád megyei bíróságok ellen elfogultsági kifogást jelentett be, mert érthetõen azt szeretné, ha az elmérgesedett ügyben megyén kívüli bíróságok járnának el. Ugyanakkor említést sem tesznek arról, hogy õk viszont elfogultsági kifogást terjesztettek elõ a Csongrád Megyei Ügyészség Nyomozó Hivatala ellen, és valójában ez a kifogás akadályozza meg a polgári perben a bíróság által elrendelt iratok beszerzését. Egyébként korábban a tárgyalások elhalasztására nem a polgármester miatt, hanem a felperes által részletekben elõterjesztett bizonyítási indítványok hiánya miatt került sor.

(Tehát tetten érhetõ minden eljárásban a közgyûlés mulasztása...)

LÉ/Juhászné-/(Vitányi István)/BL

(20.30)

Tehát tetten érhetõ minden eljárásban a közgyûlés mulasztása, illetve halogató taktikája és idõhúzása. Ennek a szép kis valótlansághalomnak a tetején legszívesebben megkérdezném az aláírókat és a testület tagjait, hogy miért félnek a választástól, és ugyanakkor miért nem fél a polgármester. Tudomásom szerint ugyanis a polgármester most negyedszer is vállalná a megmérettetést, és ismételten felajánlotta az együttes lemondást. Illõ tisztelettel szeretném tehát megtudni, hogy vajon miért nem vállalja a testület is ezt. Hiszen a választás tudná jutalmazni az 1999. március 4-én megkezdett, a városnak nyilván rengeteg hasznot és dicsõséget hozó tevékenységet, a lakosság elárasztaná kitüntetõ bizalmával, ünnepelné a hõsöket, akik megszabadították a várost a bûnözõnek kikiáltott polgármestertõl. Vajon miért félnek az õket megválasztó polgároktól? Csak nem azért, hogy a megtévedt polgárok a polgármestert megint megválasztják, õket pedig hálátlanul elzavarják?

Õszintén szeretném, ha a tisztelt képviselõtársaim ebben a kényes és kiélezett ügyben a vitathatatlan tények és nem érzelmek alapján, attól függõen döntenének, hogy szeretik-e Rapcsák Andrást vagy nem.

Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Kovács Tibor képviselõ úrnak.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársam! Ma már tizenötször-húszszor megkérdezték, hogy valóban a képviselõ-testület miért nem oszlatta fel önmagát, miért nem adott utat új választásoknak. Én pedig önöktõl szeretném megkérdezni, hogy néhány héttel vagy hónappal ezelõtt miért nem adtak szabad utat az igazságszolgáltatásnak itt, a parlamentben, miért nem adták ki a képviselõtársukat, hogy a bíróság a megfelelõ eljárást lefolytathassa. Talán, ha az az eljárás lefolytatható lett volna, akkor ma már nem kellene errõl a dologról vitatkoznunk, mert már réges-rég kiírták volna esetleg a választásokat.

Tehát ha önök folyamatosan felteszik ezeket a kérdéseket, akkor a másik oldalról ezek a kérdések automatikusan feltehetõk minden egyes esetben, amikor önök ezt szisztematikusan ismételgetik. Úgy gondolom, hogy ezt abba kellene hagyni és a tényhelyzetrõl, a jogi helyzetrõl kellene beszélni és vitatkozni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Salamon Lászlónak.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Kedves Kovács Tibor Képviselõ Úr! Én inkább önt szeretném megkérni, hogy figyeljük a vitát, és figyeljük, hogy ki mit mond. Rubovszky képviselõ úr nagyon világosan elmagyarázta valamennyiünknek, hogy a mentelmi megkeresés tárgyát képezõ ügy azoktól az ügyektõl, amelyek miatt a képviselõ-testület a polgármesterrel szemben eljárt, teljesen független. Ez az egyik dolog. (Kovács Tibor közbeszól.) Erre tessék már figyelni!

Még egyet szeretnék ehhez hozzátenni, kérem, engedje meg! Arra az eljárásra, amely eljárás hivatott a polgármestert felmenteni a tisztsége alól, semmiféle mentelmi jog nem vonatkozik. Tehát annak a pernek az idõben történõ benyújtására és lefolytatására nézve semmiféle akadály nem állott fenn.

Eljutott a vita egy olyan pontra - bocsánatot kérek, senkit meg nem akarok bántani -, mint amikor az óvodások azt mondják: de igen, de nem, de igen, de nem. Ezt a részét, könyörgöm, hagyjuk abba, mert akkor ennek már nincs tovább értelme. (Kovács Tibor: Nem mi kezdtük!) Nem tudjuk tisztázni ezekkel a dolgokkal a helyzetet. (Kovács Tibor: Nem mi kezdtük ezt, képviselõ úr!)

Még egyet tessék megengedni, elnök úr, elnézést, még néhány másodpercem van (Dr. Lamperth Mónika: Az elnök úr beszélget, csak mondja nyugodtan!), Vitányi képviselõ úr is elmondta már. Azért tényleg kíváncsiak lennénk, most függetlenül attól, hogy alkotmányjogilag ez a helyzet kialakult, zárójelben hozzáteszem, szerintem teljesen egyértelmû a szituáció. Nem értem, mi azzal a baj, ha egy olyan döntést hozunk, amely azt mondja Hódmezõvásárhely polgárainak: hölgyeim és uraim, önök az önkormányzati jog alanyai, önök kezébe letesszük a döntést, döntsék el önök, hogy mit akarnak, milyen képviselõ-testületet akarnak és milyen polgármestert. Tessék mondani, van ennél demokratikusabb megoldás? (Taps a Fidesz padsoraiból.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Sibak András képviselõ úrnak, MSZP.

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Én ugyan nem vagyok a hódmezõvásárhelyi képviselõ-testület szószólója, de mivel itt kérdéseket tettek fel, és õk nem válaszolhatnak, mert nem lehetnek itt valamilyen oknál fogva, illetve sok mindenféle (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A polgármestert képviseli!) oknál fogva... - a testületet, úgy gondolom, ebben az ügyben éppen nem. De hogy miért nem vállalja az önfeloszlatást a képviselõ-testület, úgy gondolom, annak egy jelentõs oka van. Végre szeretnének tiszta képet az önkormányzatban zajló problémákról a város elé tárni, a választók elé tárni, hogy a választók valóban ez alapján a kép alapján dönthessék el majd, hogy most õket választják, Rapcsák Andrást választják, vagy egy egészen más összetételû testületet fognak választani.

Sajnos, az a probléma, hogy az Országgyûlés pontosan ebben akadályozza meg õket abban az esetben, amennyiben a feloszlatás mellett dönt, hiszen lehet, hogy az igazság malmai lassan õrölnek, de a magyar igazságszolgáltatás, maga az Országgyûlés is bizonyítja, hogy sok fontos kérdést igen hosszan tárgyalunk, és nem biztos, hogy akkor is a legjobb megoldást találjuk. Nem hiszem, hogy egy képviselõ-testületen kell számon kérni mindazt a problémát, amely ebbõl az idõeltolódásban adódik. Megkezdte azokat a folyamatokat, amelyek során megpróbálta tisztázni az ügyet, menet közben olyan új ismeretekre tett szert, amelyek újabb és újabb kérdéseket vetettek fel, de ezek nem zárultak le. Mielõtt még érdemben bárki eldönthetné, hogy mi a tényleges valóság ennél az önkormányzatnál, anyagilag és emberileg is a polgármester és az önkormányzat viszonyában, az Országgyûlés egy ilyen éles késsel szépen elvágja, hogy ne lehessen tovább tudni, ne lehessen tovább kutakodni, ne lehessen tovább a nyilvánosságra hozni. Nem tudom, ha nem képviselõtársunk lenne, és nem a kormánypártok soraiban ülne, ugyanez a helyzet állna-e elõ hasonló szituációban egy adott önkormányzat esetében.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Göndör István képviselõ úrnak.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Salamon Képviselõtársam! Amikor én ezt elõször felvetettem, Isépy Tamás megkereste, megnézte. Ön is meg tudja nézni.; az 5. oldalon van a kormány elõterjesztésében. De most szemtelen leszek, mert még egy mondatot is felolvasok: "Ezen bírósági eljárás befejezésétõl sem várható azonban a konfliktus megoldása." Tessék csak végiggondolni, amit Hack Péter és Fenyvessy képviselõ úr mondott! Tehát mi átvesszük az igazságszolgáltatás szerepét?

Vagy fordítsuk meg a másik oldalról, mert Répássy képviselõ úr is elismerte, hogy végül is a per mint olyan megszûnik, okafogyottá válik. Ez azt jelenti, hogy mi, a parlament lehetõséget teremtünk arra, segédkezet nyújtunk ahhoz, hogy egy polgármestert azért, mert országgyûlési képviselõ, elmentsük az igazságszolgáltatás elõl? Gondolják végig! Errõl így fognak vélekedni a választópolgárok is! Mi megakadályozzuk azt, hogy az ügy a bíróság elõtt, a magyar igazságszolgáltatásban rendezõdjön, annak szabályai szerint. Ehhez én a magam részérõl semmi körülmények között nem akarok asszisztálni. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Felszólalásra megadom a szót Fenyvessy Zoltán képviselõ úrnak, MIÉP.

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Elnök úr! Tisztelt Ház! Ha ironikusan akarnám kezdeni a hozzászólásomat, akkor azt mondanám, hogy egy páratlan közigazgatási kísérlet tanúi lehetünk. Vagyis mûködhet-e egy közgyûlés polgármester nélkül? A jelek szerint igen, hiszen az 1999 elején válságköltségvetéssel küszködõ várost a közgyûlés mûködteti, mégpedig sikeresen. Megjegyezném: ennek fordítottját láthatjuk Budapesten, ahol a város annak ellenére is mûködik, hogy van fõpolgármestere. (Derültség, taps a MIÉP és a Fidesz padsoraiban.)

De az iróniát félretéve, Hódmezõvásárhely esetéhez visszatérve a határozattervezet szerint azért van szükség a közgyûlés feloszlatására, mert alkotmányellenesen mûködik. Akkor vizsgáljuk ezt meg! Az állásfoglalásra felkért Alkotmánybíróság nem bocsátkozott tényvizsgálatba, csupán véleményt nyilvánított. Ebben leszögezte, hogy a választópolgárok által közvetlenül megválasztott polgármestert a helyi képviselõ-testület önkényesen - ezt aláhúzom, önkényesen - nem korlátozhatja a feladatai ellátásában.

(Kimondta azt is, hogy a helyi képviselõ-testületnek meg kell indítania és ésszerû idõben le is kell zárnia azokat...)

Dóri/Juhászné-/ (Fenyvessy)/BL

(20.40)

Kimondta azt is, hogy a helyi képviselõ-testületnek meg kell indítania, és ésszerû idõben le is kell zárnia azokat az eljárásokat, amelyek alkalmasak a konfliktusok kezelésére és megszüntetésére. Az indokolatlan késlekedés - itt az "indokolatlan" szót húznám alá - az ésszerû határidõn belüli döntésre vonatkozó kötelezettség megszegésének minõsül, és ez a késlekedése, mulasztása önkényesnek, alkotmányellenesnek minõsül csakúgy, mint ha ésszerû indok nélkül nem zárja le késedelem nélkül az általa indított fegyelmi eljárást akkor, ha erre külön elõírt határidõ nem is kötelezi.

Azt is kifejtette az Alkotmánybíróság, hogy mit ért a polgármester önkényes akadályozásának annak megbízatása teljesítésében. Azt mondja, hogy mindenkor önkényes az akadályozás abban az esetben, ha annak jogszerû indokai nincsenek - itt is aláhúznám: "ha annak jogszerû indokai nincsenek" -, és a felfüggesztésnek nem állnak fenn a törvényekben írt feltételei. Végül megállapítja, hogy õ maga, az Alkotmánybíróság nem bocsátkozott tényvizsgálatba, mert "az Országgyûlést illeti meg a képviselõ-testület jogkörei alkotmányellenes, önkényes gyakorlásának, az alkotmányellenes mûködés egyedi, esetenkénti megállapításának a joga". Ez utóbbi megállapítás szöges ellentétben áll egyes képviselõtársaim azon okfejtésével, hogy nem kell vizsgálni, hogy melyik fél felelõs a jelenlegi helyzet kialakulásért, hanem kialakult egy helyzet, és az csak egy módon oldható meg: mégpedig a képviselõ-testület feloszlatásával és új választás kiírásával.

Mivel az Alkotmánybíróság tényvizsgálatot nem folytatott le, hanem azt az Országgyûlés hatáskörén belül határozta meg, szerintem az Országgyûlésnek kötelessége lenne e vizsgálat lefolytatása, épp az Alkotmánybíróság határozata alapján - természetesen nem az elõreláthatóan kudarcra ítélt olajügyek vitájának mintájára, hanem a parlament erre illetékes önkormányzati bizottsága elõtt. Ott lehetne, sõt kellene vizsgálni, hogy valóban nincsenek-e jogszerû indokai a polgármester mûködése akadályozásának; a felfüggesztésnek valóban nem állnak-e fenn a törvényes feltételei; ki a felelõs a fegyelmi ügyek lezárásának elhúzódásáért. Azt még az elõterjesztõ képviselõje is elismerte az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy a polgármester felfüggesztésének megvan a jogi alapja, csupán azt tudta a képviselõ-testület terhére róni, hogy még nem fejezte be a fegyelmi eljárásokat. Hogy miért, az már más kérdés. Hogy a polgármester ellen egy bírósági eljárás lefolytatását éppen az Országgyûlés akadályozta meg azzal, hogy nem függesztette fel a mentelmi jogát; hogy a másik fél mit tett a fegyelmi eljárások lefolytatásának akadályozása érdekében; hogy jelenleg is bírósági eljárás folyik a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében - mindezt az elõterjesztõ és a tisztelt kormánypárti képviselõk nem vették figyelembe, talán nem véletlenül.

Vajon mi lehet az igazi oka a képviselõ-testület feloszlatási szándékának? Arra ugyanis semmi garancia nincs, hogy ezzel a probléma valóban megszûnne, hiszen igen könnyen elõfordulhat, hogy a most felfüggesztés alatt álló polgármestert újra megválasztják. Mivel vele szemben meglehetõsen széles pártskála található, ezért az is könnyen elõfordulhat, hogy a mostanihoz nagyon hasonló összetételû lesz a következõ képviselõ-testület is. A probléma tehát maradhat, egy alapvetõ különbséggel: a képviselõ-testület feloszlatásával egyidejûleg automatikusan megszûnnek az önkormányzat által a polgármester ellen indított perek, és a képviselõ-testület által ellene indított fegyelmik, a polgármester tehát tisztán állhat a következõ választáson a polgárok elé.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)

"Sem fegyelmi, sem bírósági eljárás velem szemben nincs", ami igaz lesz, mint ahogyan az is igaz, hogy az Országgyûlés vele szemben másodszor akadályozza meg az igazságszolgáltatás mûködését; az elsõ esetben egy közvádas ügyben - ennyiben ellentétes a mandátum felfüggesztését megtagadó döntések zömével, amelyek általában magánvádas, többnyire rágalmazási ügyek.

És vajon igaz-e az elõterjesztés indokolásának az az állítása, hogy a probléma megoldásának egyetlen módja a képviselõ-testület feloszlatása? Szerintünk nem, mert azon kívül, hogy a képviselõ-testület is feloszlathatta volna magát, például a polgármester is lemondhatott volna, és így is megoldódott volna ez a probléma, de mi elsõsorban nem ezt tartjuk a megoldásnak. Van ennél egy sokkal könnyebben elfogadható, törvényes eszköz is: mégpedig az igazságszolgáltatásra bízni a döntést, bármilyen meglepõ is. Talán Magyarországon még a legfelsõbb igazságszolgáltatási szerv a bíróság és nem a parlament. A parlament jogalkotásra van elsõsorban teremtve, a bíróság meg jogszolgáltatásra. Mivel a bírósági eljárás már folyamatban van, és a hírek szerint ebben a hónapban várható az elsõfokú ítélet, a másodfokú eljárásra pedig soronkívüliséget lehetne kérni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól az olajügyek mintájára, ezáltal gyorsan jogerõs ítélet születhetne a polgármesteri tisztség megszüntetése tárgyában így vagy úgy, és ehhez a döntéshez igazíthatná a fegyelmi ügyek lezárását a képviselõ-testület. Igen, ésszerû határidõn belül, szerintem ugyanis az ésszerû határidõ számítása a jogerõs bírósági ítélettõl kell hogy kezdõdjön.

(A jegyzõi széket Kapronczi Mihály foglalja el.)

Minden jogi eljárásban bevett jogi gyakorlat az, hogy egy alacsonyabb szintû eljárásban folyó ügyben magasabb szintû bírósági eljárás indulása esetén, annak jogerõs befejezéséig az alacsonyabb szintû eljárást felfüggesztik, majd azt követõen folytatják, és ésszerû határidõn belül be is kell fejezni. Megítélésem szerint a polgármesternek is érdeke, hogy az igazságszolgáltatás elõtt tisztázza magát a vádak alól - én a helyében valószínûleg ezt kérném a frakciómtól -, és a következõ választáson, akármikor is legyen az, a választópolgárok tisztán láthassanak. Egyébként az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Országgyûlésnek nem indokolt élni a képviselõ-testület feloszlatására vonatkozó jogkörével addig, amíg más törvényes eszközök rendelkezésre állnak. Márpedig most ez a helyzet, folyik a bírósági eljárás.

A bizottsági ülésen az elõterjesztõ képviselõjétõl az is elhangzott, hogy a feloszlatás megadja a választópolgároknak a választás lehetõségét. Ez igaz, de egy dolgot nem ad meg: a tisztánlátás lehetõségét, ez pedig a választásoknál alapvetõen fontos lenne. Csak nem az a cél, hogy megvonjuk a polgároktól a tisztánlátást? Enélkül hogyan választanak majd felelõsen a polgárok?

A bevezetõmben jeleztem, hogy szerintem az Alkotmánybíróság állásfoglalásának három kategorikusan fontos pontja van: a képviselõ-testület önkényesen lépett-e - kiderült, hogy nem, hiszen jogilag megalapozott; indokolatlan volt-e a késlekedés - szerintem nem volt indokolatlan, hiszen mint jeleztem, bírósági eljárás van folyamatban, jog eljárásban az a szokás, hogy meg kell várni annak befejezését; jogszerû indokai vannak-e a felfüggesztésnek vagy nincsenek - kiderült, hogy a felfüggesztésnek jogszerû indokai igenis vannak. Tehát nem megalapozott az, hogy alkotmányellenesen mûködik, és csak egy módon lehet ezt megszüntetni.

A fentiek alapján a Magyar Igazság és Élet Pártja nem támogatja az elõterjesztést, sõt magát ezt az elõterjesztést tartjuk joggal való visszaélésnek, nem azt, amit Salamon képviselõ úr mondott. Szerintem ha a parlament feloszlatja a képviselõ-testületet, akkor él vissza a jogával.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Hozzászólásra következik Tóth Imre képviselõ úr, a Független Kisgazdapárt képviselõcsoportjából. (Tóth Imre: Lemondtam!) Eláll a képviselõ úr a hozzászólásától, köszönöm szépen.

Ebben az esetben Kóródi Mária képviselõ asszony következik, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjából. Öné a szó, képviselõ asszony.

DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! Államtitkár Úr! Valóban nagyon kényelmetlen ez az ügy, nagyon kényelmetlen az ügy tárgyalása is, hiszen a hódmezõvásárhelyi polgárok két éve kísérhetik figyelemmel, hogy hogyan bukdácsol az önkormányzat és az õ polgármestere egyik botránytól a másik botrányig. Ezt nemcsak Hódmezõvásárhelyen figyelhetik, hanem ezt az egész ország figyelheti, ami nyilván nagyon kényelmetlen Hódmezõvásárhely polgárainak. Hangos volt ezektõl a botrányoktól a város, az ország, mi valamennyien foglalkoztunk vele, hiszen minden volt, ami nem egy testület mûködését, hanem valóban a mûködéssel kapcsolatos konfliktusokat jelenti. Volt itt büntetõfeljelentés, fegyelmi eljárás, lakatleverés, külön ülésezõ képviselõ-testület és külön ülésezõ polgármester.

(Az egész hol tragikomikus volt, hol tragikus, de mindenképpen...)

cai/Kapronczi-/ (Kóródi Mária)/pa

(20.50)

Szóval az egész hol tragikomikus volt, hol tragikus, de mindenképpen olyan volt, amely üggyel már valamit valóban kezdeni kellett. Éppen ezért nem gondolom, hogy túl sok ember lenne, aki azt mondaná, hogy nem kell ezzel az üggyel valamit kezdeni. Nem gondolom, hogy ezt az állapotot helyes és célszerû fenntartani.

Kérdés azonban, hogy jogállami keretek között és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét betartva vajon mit szabad tenni a Magyar Országgyûlésnek, és amit szabad tenni a Magyar Országgyûlésnek, azt hogyan kell megtennie - mert ez itt az igazi nagy kérdés. Az egészen biztos, hogy azt nem lehet csinálni, ami itt most elindul. Biztos, hogy nem tehetik meg a kormánypárti képviselõk, hogy egyedül azt vegyék figyelembe, hogy a közéjük tartozó polgármestert megvédjék, és itt olyan felszólalásokat mondjanak el, amelyek a polgármester melletti védõbeszédek, és gyakorlatilag egyfolytában arról szólnak, hogy a képviselõ-testület mi mindent követett el a polgármesterrel szemben, mit nem tett meg, mit tett meg. Gyakorlatilag egy szûk látókörû politikai indoklás történik, de annyira szûk, hogy csak egy egészen szûk pártpolitikai érdeket érint, hogy ezt a polgármestert most valamilyen módon megmentse, és nem veszik figyelembe azt, hogy ezzel gyakorlatilag több dolgot megsértenek.

Kezdjük a legkézenfekvõbbnél! Megsértik a település lakóit, mert azért azt gondolom, hogy a település lakói nem mind a polgármester mellett vannak. Valakik megválasztották ezt a képviselõ-testületet is, amely képviselõ-testület mögött nyilván úgyszintén állnak a településen polgárok, akik azt gondolják, amit a képviselõ-testület gondol, és önök itt, a parlamentben most valami egészen másról beszélnek; úgy tesznek, mintha csak azok az emberek léteznének, akik a polgármester úrral értenek egyet. Megsértik ezen túlmenõen az alkotmányosság követelményeit, azt, hogy ennek az Országgyûlésnek az alkotmányos tartalmat korrekt módon kellene megvizsgálni, az alkotmányos gyakorlatot korrekt módon kellene kialakítani egy ilyen precedens értékû ügyben; és tulajdonképpen megsértik az önkormányzatiság elvét is, pontosabban nem foglalkoznak kellõ súllyal azzal a kérdéssel, hogy itt precedens értékkel tulajdonképpen az önkormányzatiságról és az alkotmányosságról mondunk ítéletet - mondanak önök.

Az önkormányzatok feloszlatása ugyanis nem egy egyszerû dolog, nem egy hétköznapi dolog. Ez olyan ritkán fordul elõ, egy jogállamban ritkán is fordulhat elõ; ez egy rendkívüli dolog, ez egy kivételes ügy, ez gyakorlatilag egy végsõ lépés egy ügyben: a végsõ lépés. Ahhoz, hogy ehhez a végsõ lépéshez eljuthasson az Országgyûlés, nagyon sok mindent meg kell tennie az Országgyûlésnek is. Nem elég azt mondani, hogy azért, mert egy mûködés konfliktusos, az már alkotmányellenes is, hanem végig kell nézni, hogy ez az alkotmányellenesség a mûködésben - és itt a mûködésen van a hangsúly - ténylegesen fennáll-e. Az egészen biztos, hogy ez az alkotmányellenesség a mûködésben - amióta a képviselõ-testület a bírósági eljárást megindította - nem áll meg. És ezen túl önöknek nincs több érvük, csak az, hogy itt konfliktus van.

Önök is tudják, hogy a feloszlatás tulajdonképpen nem más, mint egy népképviseleti szervnek, egy olyan szervnek, amit közvetlenül az emberek választanak meg, ennek az eltüntetése, méghozzá azonnali hatállyal és végérvényesen. És ezért nem igaz az, hogy itt lesz jogfolytonosság. Ezt a képviselõ-testületet a feloszlatással azonnali hatállyal és végérvényesen eltünteti. Tehát önök gyakorlatilag a népképviselet elvét, anélkül, hogy tételesen végigvizsgálnák az alkotmányos mûködésbeli problémákat, és a végsõ megoldásig egy korrekt vizsgálaton keresztül jutnánk el, megszüntetik, pusztán azért, hogy egy polgármesternek, aki pillanatnyilag kormánypárti képviselõ, a renoméját olyan módon védjék meg, ahogy.

Én azt gondolom, az biztos, hogy emberileg ez nagyon tisztességes, de politikailag, alkotmányosan, jogállami gyakorlatalakító szerepében ez egyáltalán, nemhogy nem korrekt, hanem nagyon veszélyes precedens. Ahogy most ezt az ügyet megoldják, ezzel egy olyan helyzetet teremtenek, hogy igazából az ember már meg sem lepõdik, amikor aztán másnap, harmadnap azt olvassa az újságban - szintén egy kormánypárti képviselõtõl -, hogy akkor most oszlassuk fel a Fõvárosi Önkormányzatot is, merthogy nem tudták igazából kialakítani a türelmi zónákat.

Innentõl kezdve azokra az ellenzéki vezetésû önkormányzatokra igazi, korrekt, valódi végigvizsgálás nélkül gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy alkotmányellenes, mert nem jelölte ki a türelmi zónát, mert nem köszönt elõre a kormánypárti képviselõnek, bármit lehet mondani - természetesen az utóbbi sarkított volt, de az elõbbi konkrét példa. Ezért azt gondolom, hogy ilyen precedenst teremteni nemcsak azért életveszélyes, mert nekünk nagy felelõsségünk van az alkotmányos gyakorlat kialakításában, hanem azért is, mert nagyon jó lenne, ha most már tényleg megfontolná egyszer a Fidesz vezette kormánypárti többség, hogy kormánypárti képviselõként csak olyan döntéseket szabad meghozni, amit ellenzéki képviselõként is el tudok fogadni. Mert nem lehet tudni, hogy az ember mikor lesz kormánypárti képviselõ, és mikor lesz ellenzéki képviselõ. Nem kell arra számítani, hogy tíz év múlva is kormánypárti képviselõk leszünk! Ezért nem szabad az önkormányzatok életébe ilyen módon - hogy is mondjam -, ilyen felelõsségtudat nélkül beavatkozni, mint ahogy ezzel a döntéssel önök teszik.

Amikor ezt az ügyet le akarják zárni, akkor mindig azt mondják, hogy adjuk vissza a népnek, mert a népfenség olyan erõs, erõteljes, hogy majd megoldja ezt a problémát. De ahogy önök ezt most visszaadják, itt nem a népfenséget jogosítják fel egy újabb döntésre, egyszerûen visszadobják a labdát, igazi információk nélkül, és újabb veszélyhelyzetet idéznek elõ.

Mert mi lehetséges? Ugyanezt a testületet fogják megválasztani, ha személy szerint nem is, de mondjuk, politikai nézeteiben nyugodtan megválasztható a polgármester úr is és a képviselõ-testület olyan felállásban, hogy ugyanez a konfliktus elölrõl kezdõdik, csak éppen nem fejezõdik be az a konfliktus, amelyik már elkezdõdött és a bíróságon feloldódást nyerne, hanem el lehet kezdeni az egész elölrõl. Vagy nem ez történik, hanem csupa olyan ember kerül valamilyen úton-módon a képviselõ-testületbe, aki Rapcsák polgármester urat egyértelmûen támogatja. Ez is egy lehetséges megoldás, csak erre sincsen semmilyen garancia - de ez megint az információk hiánya miatt lesz.

Tisztelt Képviselõtársaim! Azt szeretném remélni, bár igazából nem hiszek már benne, hogy lesznek olyan pillanatok még itt, az Országgyûlésben, amikor az észérvek, az alkotmányos érvek, az önkormányzatiság melletti érvek áthatolják azt a sûrû falat, amelyet mostanában ez a szûk látókörû politikai érdek meghatároz önöknél. Az önkormányzatok érdekében, valamennyiünk érdekében nagyon jó lenne, ha például ez lenne az a pillanat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ asszony.

Tisztelt Képviselõtársaim! Az írásban jelentkezett képviselõk közül Szabó Attila képviselõ úr következik, független képviselõ; majd õt követik azok a képviselõk, akik ezt követõen jelezték hozzászólási szándékukat.

Öné a szó, képviselõ úr.

DR. SZABÓ ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én magam is hódmezõvásárhelyi vagyok, így testközelbõl figyelhettem az eseményeket, azokat a gyakorlatilag néha tényleg bohózatba illõ tragikomikus eseményeket, amelyek oda vezettek, hogy a Belügyminisztérium az önkormányzat feloszlatását javasolja.

Bizton állíthatom, hogy azon kevés képviselõk közé tartozom, akik tényleg ismerik is, hogy mi történt itt, a városban. Ismerem a jegyzõkönyveket, azokat az iratokat, okiratokat, amelyek születtek, a Munkaügyi Bíróság ítéleteit, illetve a közigazgatási hivatal állásfoglalásait. Ezek alapján az a véleményem, hogy a közgyûlés feloszlatásának még nincs itt az ideje.

Közülünk kevesen kívánhatják azt jobban, hogy ez az ügy megoldódjon, mint én. Azonban mégis azt kell mondanom, hogy az Alkotmánybíróság határozatának indoklása miatt, miszerint az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet, hogy a parlamentnek a döntési jogával mindaddig nem indokolt élnie, míg a konfliktus kezelésére rendelt más jogi intézmény is rendelkezésre áll, addig ezt a parlament sem teheti meg - a mai napig folyamatban van az az ominózus közigazgatási per, amelyrõl már sokat beszéltünk, és információim szerint elsõ fokon a közeljövõben várható is ítélet.

(Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ismertessem...)

ME/Kapronczi-/(Szabó Attila)/pa

(21.00)

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ismertessem önökkel, mi is történt valójában Hódmezõvásárhelyen, mi vezetett ennek a helyzetnek a kialakulásához. Talán elõzményként annyit megjegyeznék, amit érdemes tudni, hogy a vásárhelyi közgyûlés 25 fõbõl áll a polgármesterrel együtt, amely 25 fõbõl 6 fõ számít ellenzékinek a mai parlamenti megoszlás szerint: egy MIÉP-es, egy munkáspárti, három SZDSZ-es és egy szocialista képviselõ van a testületben. Ebbõl egyértelmûen levonható, hogy nem politikai ügyrõl van szó; hat ember képtelen egy polgármestert megbuktatni.

A másik, amit szeretnék elmondani, hogy a város polgármestere azt az elvet vallja, és ezt próbálja érvényesíteni is, hogy a helyi közéletben nincs helye a politikai pártoknak. A fentiek miatt a polgármester és a helyi pártok viszonya kifejezetten fagyos már évek óta, mégsem a pártok színeiben bejutott képviselõk, hanem a polgármestert támogató Polgári Szövetség képviselõi fordultak a polgármesterhez 1999 januárjában, ha jól emlékszem, tehát még a március 4-i idõpont elõtt, azzal a kéréssel, hogy magyarázzon meg néhány gyanús ügyet számukra. Azonban ezt a polgármester nem volt hajlandó megtenni, ezért ugyanezek a képviselõk fegyelmi eljárást kezdeményeztek. A polgármester ellen három fegyelmi eljárás indult, amelybõl kettõ már befejezõdött; több büntetõfeljelentést tett a képviselõ-testület - nem huszat, hanem négyet -, melyekben az ügyészség megállapította a polgármester érintettségét, de néhányat bûncselekmény hiányában elutasított.

A családfakutatás ügyében mentelmi jog kikérését kezdeményezte a legfõbb ügyész, ezt mi is tudjuk, azonban a parlament ezt a kérést elutasította. Annyit szeretnék itt megjegyezni, vita volt róla, hogy ki indítványozta a családfakutatásban az eljárást: az egyik alpolgármester indítványozta, valóban nem a fegyelmi eljárás keretében, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem az önkormányzat nevében.

A közgyûlés tehát eleget tett az alkotmánybírósági határozat második pontjában foglaltaknak, miszerint önkényes akadályozásnak minõsül az is, ha a helyi képviselõ-testület nem indítja meg azokat az eljárásokat, amelyeket törvény a helyi képviselõ-testület és a polgármester közötti konfliktusok megoldására rendel. Miután Hódmezõvásárhely közgyûlése megindította és zömében lefolytatta azokat az eljárásokat, amelyek a polgármester törvényszegéseit hivatottak kideríteni, így nem járhatott el önkényesen. Erre utal a határozat harmadik pontja is, amely egyértelmûen kimondja: "Nem tekinthetõ önkényesnek a helyi képviselõ-testület mûködése akkor, ha a helyi önkormányzat zavartalanságának biztosítása érdekében a testület igénybe veszi a konfliktus feloldására rendelt törvényi eszközöket."

1999. március 4-e óta a Hódmezõvásárhely megyei jogú város képviselõ-testülete által hozott rendeletek, határozatok közül egyetlenegyet sem támadott meg törvényességi ellenõrzési jogkörében a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal, egyet sem semmisített meg a Csongrád Megyei Bíróság, illetve a Csongrád Megyei Munkaügyi Bíróság, és az Alkotmánybíróság sem állapított meg alkotmányellenes mûködést. Egy határozat ellen emelt kifogást a Közigazgatási Hivatal, amelyet a közgyûlés egyébként határidõn belül ki is javított.

A közgyûlés pozitív hozzáállásával szemben azonban a polgármester folyamatosan a közgyûlés munkájának és az eljárások lefolytatásának megakadályozásán mesterkedett. Csak hogy néhány példát soroljak fel: közgyûlési rendelet ellenére nem volt hajlandó átadni a folyamatban lévõ ügyeket az arra kijelölt alpolgármesternek; a közgyûlés határozatának, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetõje törvényességi észrevételének és a Csongrád Megyei Bíróság jogerõs ítéletének ellenére több esetben erõszakkal feltörte a hivatali dolgozószobáját, természetesen a sajtó jelenlétében; több alkalommal megzavarta a közgyûlés munkáját; hétszer jelentett be elfogultsági kifogást a közgyûlés tagjaiból felálló fegyelmi vizsgálóbizottság tagjai ellen; botrányos magatartása miatt a közgyûlés több alkalommal nem a közgyûlési teremben végezhette munkáját; a polgármester, illetve jogi képviselõje szintén botrányos magatartása miatt két alkalommal be kellett rekeszteni a közgyûlést; több mint húsz esetben tértivevénnyel kiküldött meghívó ellenére nem volt hajlandó megjelenni a fegyelmi tárgyalásokon; mind a munkaügyi perekben, mind a tisztség megszüntetése iránti perben, a várható ítélet kihirdetése elõtt kettõ nappal Csongrád megye valamennyi bírósága és bírója ellen elfogultsági kifogást nyújtott be - valószínûleg ez nem minõsül akkor idõhúzásnak.

Mindezen cselekedetei egyértelmûen bizonyítják, hogy a képviselõ-testület törekvése ellenére lehetetlen volt befejezni az egyik fegyelmi tárgyalást, illetve a tisztség megszüntetése iránti pert. Itt elmondanám, hogy e miatt az elfogultsági kifogás miatt halasztódott az ítélethirdetés, és kizárólag az ítélethirdetés, szeptemberi vagy októberi idõpontra, most pontosan nem tudom; egyébként május 25-én vagy 26-án lezárult volna az ügy.

Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása egyértelmûen kimondja, hogy amennyiben a polgármester maga is bizonyíthatóan és tevõlegesen közrehat abban, hogy a helyi képviselõ-testület ésszerû határidõben nem tudja lezárni az eljárást, úgy ez az eljárás olyan elhúzódásának számít, amelyért a helyi képviselõ-testület nem tehetõ felelõssé. Az eljárás lezárását akadályozó polgármester által elkövetett halogató taktika következményeit nem lehet a helyi képviselõ-testületre hárítani.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A H/2969. számú országgyûlési határozati javaslatot, illetve annak indoklását ezek miatt meglehetõsen egyoldalúnak tartom és hiányosnak is, sõt több, a valóságnak nem megfelelõ állítást is tartalmaz, amit már egyébként itt az elõttem felszólalók is említettek. Én is szeretnék egy-két mondatot idézni abból az alpolgármesterek által aláírott és a bizottságokhoz eljuttatott irományból, amelyet már ismertettek.

Az tény, hogy a polgármesterrel szemben a képviselõ-testület három alkalommal rendelt el fegyelmi eljárást, és mind a három alkalommal megkísérelte az eljárás lefolytatását. Két esetben azokat lezárta, és fegyelmi büntetést is kiszabott. Az is megfelel a valóságnak, hogy 1999. március 4-én a közgyûlés közpénzek magáncélra történõ felhasználása miatt fegyelmi eljárást rendelt el a polgármester ellen, és ugyanezen a napon a polgármestert fegyelmi határozat kihirdetéséig a munkavégzés alól felfüggesztette. Megfelel a valóságnak az is, hogy 1999. május 6-án újabb fegyelmi eljárást indított a polgármester ellen, és ismét felfüggesztette. Nem igaz azonban az az állítás, hogy ennek a fegyelmi eljárásnak a lényege csupán a zártörés és a képviselõ-testület tagjaira sértõ kijelentések voltak.

A fegyelmi eljárás vizsgálati témái a következõk voltak: 1 milliárd forint pénztartalék eltitkolása a képviselõ-testület elõl; 250 millió forint engedély nélküli beruházási szerzõdés aláírása; a képviselõ-testület döntése ellenére lényegesen magasabb munkabér elszámoltatása a polgármester részére; a város fõterének közgyûlési jóváhagyás nélküli bérbeadása; bankgarancia biztosításának elmulasztása, melynek következtében 250 millió forint pályázati pénzt vesztett az önkormányzat; az 1999. évi költségvetés adatainak meghamisítása; önkormányzati személyi és pénzforrások felhasználása a polgármester családfájának kutatására; jogosulatlan, az országgyûlési feladatainak ellátásához a város anyagi forrásainak felhasználása; a város vegyes tulajdonában lévõ Zsigmondy Béla Rt.-tõl jogosulatlanul felvett 625 ezer forint autóbérleti díj fiktív számlával történõ elszámolása.

A polgármester a fegyelmi eljárások során 7 alkalommal jelentett be elfogultsági kifogást a fegyelmi bizottság tagjai ellen, 22 esetben pedig tértivevénnyel kiküldött meghívó ellenére sem volt hajlandó megjelenni a meghallgatáson, holott az Alkotmánybíróság határozata kimondja azt is, hogy a polgármesternek is elõ kell segíteni a konfliktusok mielõbbi rendezését. (Az elnök jelzi az idõ leteltét.)

Köszönöm a szót, akkor majd késõbb próbálom két percben ezt kiegészíteni. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Csak tájékoztatásul mondanám, hogy a képviselõi felszólalások idõkerete tíz perc.

Most pedig megadom azoknak a képviselõtársaimnak a szót, akik ezt követõen jelezték hozzászólási igényüket. Elsõként Répássy Róbert képviselõ úrnak, a Fidesz képviselõcsoportjából; õt követi majd Wiener György képviselõ úr, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjából.

Öné a szó, képviselõ úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Azért jelentkeztem rendes felszólalásra is, hogy ennek a vitának, ennek az ügynek egy olyan oldalát, egy olyan vetületét is megvilágítsam, amely szerintem eddig kellõképpen nem kapott hangsúlyt ebben az ügyben.

Az ügyben a jogi álláspontját szerintem minden képviselõcsoport, minden képviselõ eléggé részletesen kifejtette.

(De többen utaltak arra, és teljes joggal utaltak arra, hogy itt az Országgyûlés egy politikai természetû döntést hoz...)

MM/Herényi-Kapronczi/ (Répássy Róbert)/BL

(21.10)

Többen utaltak arra - és teljesen joggal utaltak arra -, hogy az Országgyûlés ebben politikai természetû döntést hoz; azon túl, hogy vannak jogi érvek, mégpedig komoly jogi érvek szólnak az álláspontok mellett, mégis politikai természetû döntést hoz az Országgyûlés. Ez egyébként természetes, ez az Országgyûlés lényegébõl fakad.

Azt a kifejezést is sokan használták, hogy ez az ügy precedens, és ebben szerintem igazság van, hiszen hosszú távra felállítunk bizonyos szempontokat, hogy ezeket az alkotmányos helyzeteket hogyan kezeli az Országgyûlés. Éppen ezért, mivel ez precedens értékû ügy, szerintem rá kell világítani azokra a politikai okokra is, amelyek egyáltalán létrehozhatnak egy ilyen konfliktust. Szilárd meggyõzõdésem, hogy az ehhez vezetõ jogi környezet nem más, mint az önkormányzati választási törvény; az az önkormányzati választási törvény, amelyet 1994-ben az akkori kormányzó többség, az MSZP és az SZDSZ egyoldalúan, az ellenzék kivonulása mellett fogadott el. Egyébként nem erre akarom most felhívni a figyelmüket, hanem arra szeretném felhívni a figyelmüket, ebben a parlamentben ideje lenne elgondolkodni azon, vajon helyes volt-e az a döntés, hogy '94-ben úgy határozta meg az Országgyûlés a választási szabályokat, hogy egyfordulós választással, gyakorlatilag relatív többséggel rendelkezõ politikusoknak engedi azt, hogy az önkormányzatban a választópolgárok közösségét képviseljék.

Ez a konfliktushelyzet meggyõzõdésem szerint nem állhatna elõ, ha olyan választási rendszert alkalmazna, olyan választási rendszert alakítana ki az Országgyûlés, amely kizárja azt, hogy egy relatív többségû legitimitással rendelkezõ képviselõ, tehát olyan képviselõ, akit nem a többség választ meg, hanem az indult versenyzõk közül a legtöbb szavazatot kapja meg, az a képviselõ együtt dolgozik, mondjuk, egy olyan polgármesterrel, akit a választópolgárok többsége választ meg. Szerintem ez elhibázott döntés volt.

Egy egyfordulós választás nem tudja kialakítani a polgármester és a képviselõ-testületi többség harmonikus együttmûködését. Ezt csak olyan választási rendszer tudja kialakítani, amelyben biztosított a többségi elv a választásokon. De tegyük félre ezt a vitát! Ebben a választási ciklusban valószínûleg nincs lehetõség arra, hogy megváltoztassuk ezt az önkormányzati választási törvényt. Mindenki gondolkozzon el rajta! Szerintem legalább annyira érdeke, mondjuk, a Magyar Szocialista Pártnak, mint a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak, hogy ilyen jellegû törvénymódosításon elgondolkozzon.

Ennek a vitának a másik vetülete, hogy politikai döntés születik a hódmezõvásárhelyi képviselõ-testület feloszlatása ügyében. Ez valóban így van, tehát politikai kérdés, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása és egy új választás utáni helyzet kinek áll az érdekében. Azt gondolom, túl azon, hogy a választópolgároknak érdekében áll, hogy õk döntsenek a választott képviselõikrõl, semmiképpen se mondanám azt, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása érdekében áll, mondjuk, a polgármesternek, akit megfosztanak attól a lehetõségtõl, hogy gyakorolja a jogait. Semmiképpen se mondanám, hogy a jelenlegi helyzet megszüntetése érdekében állna azoknak az alpolgármestereknek, akiket ugyanezen polgármester megválasztása esetén biztos, hogy még egyszer nem választanak alpolgármesternek, mivel jól tudjuk, hogy alpolgármester csak az lehet, akit a polgármester elõterjeszt erre a tisztségre. Tehát nem hiszem, hogy új választás esetén, ha például ugyanez a polgármester kapja a megbízatást, ezek az alpolgármesterek még egyszer alpolgármesterek lesznek.

Azt sem hiszem, hogy a politikai pártoknak érdekében állna, hogy ebben az ügyben a nép, a választópolgárok döntését megakadályozzák. Vagy lehet, hogy mégis? Elgondolkodtak már azon, képviselõtársaim, hogy ebben az ügyben mi hozza egy táborba az MSZP-t, az SZDSZ-t és a MIÉP-et? Elgondolkoztak arról, hogy az ügyben - még egyszer megismétlem - az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP ebben egy táborban van? Valószínûleg az, hogy... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: A demokrácia!) Igen, örülök neki, hogy MSZP-s képviselõtársaim most a demokráciára hivatkoznak. Persze, ha máskor a MIÉP-et a kormány támogatásával vádolják, akkor elfelejtenek erre hivatkozni, de nem baj. Úgy gondolom, ebben az ügyben az hozza õket egy táborba, hogy gyakorlatilag attól félnek, hogy a választásokon, amire a 2002-es általános választások felénél, 2000-ben kerülne sor, ezek a pártok rosszul szerepelnének.

Aki fél a választásoktól, aki fél a nép döntésétõl, az ebben az ügyben a feloszlatás ellen fog szavazni. Aki viszont úgy gondolja, hogy nekünk, politikusoknak, a politikai pártok itt ülõ parlamenti képviselõinek semmi okunk arra, hogy a nép választási akaratától féljünk, az nyugodtan döntsön úgy, hogy ennek a konfliktusnak a megoldását a népfelség elve alapján visszautaljuk a választópolgárokhoz. Azon túl, hogy ezzel megoldjuk az alkotmányellenes helyzetet is, úgy gondolom, segítené a politikai tisztánlátást, ha a választópolgárok mondhatnának ítéletet afelett, ami másfél éve zajlik Hódmezõvásárhelyen.

Szabó Attila képviselõtársam az elõbb azt mondta, hogy valamifajta tragikomédia az, ami történt. Igaz, ez így van. De miért nem akarjuk a népre bízni, hogy döntse el, kik azok, akik ezt az ügyet okozták? Szerintem a nép Hódmezõvásárhelyen másfél év alatt elég alaposan tájékozódott arról, hogy kinek van igaza. Hogy õk mit gondolnak arról, hogy ebben az ügyben kinek van igaza, azt biztosan el tudják dönteni. Teljesen felesleges kiskorúnak tekinteni a választópolgárokat.

Tisztelt Képviselõtársaim! Azt kérem önöktõl, még ha megfogalmaznak is aggályokat a határozati javaslattal szemben, azt ne vitassák el a hódmezõvásárhelyiektõl, hogy úgy, ahogy 1998-ban joguk volt meghatározni, hogy kik legyenek a képviselõik és ki legyen a polgármesterük, arra 2000-ben is legalább ugyanolyan joguk legyen. Azt ne vitassák el, hogy ha most tartjuk meg ezt a választást, akkor ugyanazok az emberek fognak dönteni a saját választott képviselõikrõl - ezen ne vitatkozzunk! Az Országgyûlés semmiféle jogot nem von el a választópolgároktól - az Országgyûlés pontosan visszateszi a választópolgárok kezébe azt a jogosítványt, amely õket alkotmányosan megilleti.

Azt gondolom, ha már politikai szinten is zajlik a vita, az a helyes, ha nem mi akarjuk a választópolgárok helyett eldönteni, hogy mely politikai erõkre kell bízni Hódmezõvásárhely vezetését, ezt a választópolgárok maguk döntsék el. Ennek még nem találták fel jobb módját, mint egy választás megtartását. Még egyszer kérem képviselõtársaimat, hogy minden esetleg felmerülõ kérdésük ellenére gondolják végig, szabad-e megfosztani Hódmezõvásárhely választópolgárait attól, hogy úgy, ahogy '98-ban döntöttek a sorsukról, 2000-ben is döntsenek a sorsukról.

Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselõ úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy hat képviselõtársam jelezte kétperces hozzászólási igényét. Elsõként Lamperth Mónika képviselõ asszonynak adom meg a szót, a Szocialista Párt képviselõcsoportjából.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Mindenekelõtt szeretném képviselõtársamat meggyõzni arról, a Szocialista Párt egészen biztosan nem fél attól, hogy újbóli megmérettetés álljon elõ Hódmezõvásárhelyen. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Némi öniróniával hadd mondjam: egy szocialista képviselõ van, ennél rosszabbul mi nem tudunk szerepelni Hódmezõvásárhelyen. Tehát azt gondolom, ebben semmiféle pártérdek nem lelhetõ föl.

Most viszont egészen komolyra fordítva a szót: azt gondolom, egy képzett jogászhoz méltatlan az a rendkívül lapos csúsztatás, amit a képviselõ úr elõadott az elõbb, hogy kire bízzunk, hogyan, milyen döntéseket. Önnek abban természetesen igaza van, hogy a demokráciában a népfelség elve és egy közvetlenül megválasztott képviselõ-testület szuverenitása fontos, alkotmányosan védendõ érdek és érték. Azt gondolom, senkiben fel se merül, hogy az egyébként arra hivatott testületek és a választópolgárok jogát nem lehet elvonni - ez fel se merül bennünk.

Mi is azt gondoljuk, hogy egy adott helyzetben, amikor választani kell Hódmezõvásárhely választópolgárainak, jól fognak dönteni. Ez fel se merül bennünk, csakhogy itt más kérdés eldöntésérõl van szó.

(Annak az eldöntésérõl van szó...)

BB/Herényi-Kapronczi/(Dr. Lamperth Mónika)/BL

(21.20)

Annak eldöntésérõl van szó - mert erre ad nekünk az alkotmány és a jogszabály felhatalmazást -, hogy a testület alkotmányellenesen mûködik-e vagy sem. Az ön hasonlata, kedves képviselõtársam, pontosan olyan, mintha népszavazást akarna arról tartani, hogy a whiskys rabló elkövette-e azokat a cselekményeket, melyekkel õt gyanúsítják vagy sem; döntsön bölcsen a nép, döntsön népszavazás arról, hogy a whiskys bûnös-e vagy sem.

Ez egyszerûen nem járható út! Azt gondolom, hogy egy jogállamban minden intézménynek el kell látnia a saját feladatát, el kell végeznie azt, amivel az alkotmányos szabályok õt felhatalmazták, és természetesen, ha elõállt egy ilyen helyzet (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), és végrehajtottuk ezt az alkotmányossági vizsgálatot, döntöttünk, utána igen, a választópolgároknak dönteniük kell. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.)

De azt gondolom, hogy a kettõt összevetni...

ELNÖK: Képviselõ Asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): ...méltatlan csúsztatás. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem képviselõtársaimat, hogy a kétperces hozzászólásokban az idõtartamot tartsák be.

Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõterjesztõ kérésére a Házszabály 56. §-a alapján tízperces szünetet rendelek el. Tíz perc múlva folytatjuk munkánkat. Köszönöm.

(Szünet)

Hész/Herényi-Kapronczi/pa

(Szünet: 21.21 - 21.33

Elnök: dr. Szili Katalin

Jegyzõk: Herényi Károly és Kapronczi Mihály)

ELNÖK: Tisztelt Képviselõtársaim! Folytatjuk munkánkat a kétperces hozzászólásokkal.

Göndör István képviselõ úr következik, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjából. Két percre öné a szó, képviselõ úr.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Répássy képviselõ úr nincs itt, mert az a fantasztikus elterelõ hadmûvelet, amit õ itt bemutatott, azt hiszem, másoknál is indukált kétperces hozzászólást.

Szóval az egyfordulós választási rendszer hibájaként beállítani azt, ami Hódmezõvásárhelyen történt, az enyhén nevetséges - elnézést, hogy ilyen kifejezést kell használnom, de ez minden közremûködõre, minden pártra igaz volt. Itt nem egyesekre vonatkozik az egyfordulós rendszer, hanem mindenkire!

Amit én nem értek ebben a pillanatban sem, hogy milyen érdeke fûzõdik a Fidesznek ahhoz, hogy megakadályozza ebben a folyamatban az igazságszolgáltatás munkáját, mert én most már azt látom, hogy itt csak ez a kérdés. Mert valójában már kiderült, hogy a polgármester tett javaslatot a két alpolgármesterre, és az általa javasolt alpolgármesterek emeltek vele szemben kifogást. Ahogy hallatszik, mégiscsak mûködik ez a hódmezõvásárhelyi önkormányzat, tehát mint ahogy az élet bármely más területén, egyszerûen nincsen pótolhatatlan ember. Tehát feltehetõen Rapcsák képviselõ úr nélkül is mûködik ez a testület. Milyen érdeke fûzõdhet a Fidesznek ahhoz - és megint Répássy úrra hivatkozom -, hogy ahelyett, hogy az igazságszolgáltatást megvárnánk, egyszerûen azt mondjuk, van egy tisztázatlan helyzet, akkor azonnal csapjuk el az egész önkormányzati testületet? Hadd tegyem már hozzá a magam gazdasági fejével, hogy az meg sem fordul a fejében, hogy itt többletköltségeket okoz az önkormányzatnak, a költségvetésnek? (Dr. Répássy Róbert megérkezik az ülésterembe.)

Én tehát azt hiszem, hogy nekünk, parlamenti képviselõknek egyszerûen nincs jogunk megfosztani Hódmezõvásárhely polgárait attól, hogy megismerjék, hogy az igazságszolgáltatás ebben az ügyben hogyan foglal állást. Ezt kell kivárnunk.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Balczó Zoltán képviselõ úrnak, a MIÉP képviselõcsoportjából. Öné a szó.

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Répássy Róbert képviselõtársunk - én is ki kell hogy térjek erre - a képviselõk legitimitásának kérdésével foglalkozott. Azt hiszem, ha ilyen módon tágítjuk a kérdés tárgyalását és megoldását, akkor az nagyon tévutakra vezet.

Annyit azért hadd említsek meg, hogy természetesen itt, az Országgyûlés 176 egyéni körzetben megválasztott képviselõi között is ezen az alapon, hogy a relatív többséget nem fogadjuk el igazi legitimitásnak, igen, egyetlenegy legitim képviselõ van itt, Rapcsák András a 176 közül, mi pedig mondjuk azt, hogy nincsenek azonos jogaink - mert ez ide vezet!

A másik a népfelség elve. Igen szép, patetikus kifejezés, és a MIÉP is elfogadja, azzal együtt, hogy a népfelség és a többség adott esetben tévedhet, de egy választáson nem fogadhatunk el más eredményt, mint a népfelség elvét. Most azonban nem választásról van szó! Most arról van szó, hogy egy adott konfliktushelyzet megoldása során az igénybe vehetõ jogi intézményi eszközöket kimerítette-e vajon a két fél vagy nem. Ez a konfliktushelyzet jelenleg egy perben jelenik meg, és ennek a tisztázása pedig nem a népfelség elve alapján történhet meg, hanem a független magyar bíróság jogerõs döntése alapján.

Azon kívül a képviselõ úr nagyon sokszor említette a következõ kifejezést, hogy vajon elgondolkodnak-e, kik vannak ma egy táborban: MSZP, SZDSZ, MIÉP egy táborban vannak. A táborban lenni, táborba szállni, akár csak bibliai értelmet is használok, az egy nagyon komoly összefogást jelent, egy nagyon komoly azonosságot. Természetesen azt hiszem, kölcsönösen elmondhatjuk, nem vagyunk egy táborban, de ez nem jelenti azt, hogy ha egy adott kérdésben van egy véleményünk, alkotmányossági alapon, akkor azt azért ne képviseljük, mert adott esetben egy velünk nem egy táborban lévõ párttal azonos véleményünk van.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ úr. Bauer Tamás képviselõ úr kért ugyancsak két percre hozzászólási lehetõséget, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjából. Öné a szó.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én is Répássy képviselõ úr érvelésével szeretnék most vitatkozni, és nem a következtetésével, mert ahhoz, amit Hack Péter, Lamperth Mónika, Kóródi Mária elmondott, nincs hozzátennivalóm.

Ugye azt mondta, hogy a dolog mögött a választási rendszer azon módosítása áll, amelyet a szocialista-szabad demokrata koalíció '95-ben követett el szemben az akkori ellenzékkel. Na most ez egy tévedés, mert abban igaza van, hogy a közvetlen polgármester-választás teremt itt is és sok helyen ilyen és hasonló helyzetet, amely itt kiélezõdött, csakhogy a '94 õszi önkormányzati választási törvény módosításának azzal az elemével, hogy közvetlen polgármester-választás legyen, abban az Országgyûlésben minden párt, a Fidesz is egyetértett.

Ha tehát felelõsek vagyunk, akkor valamennyien együtt vagyunk felelõsek, ez ugyanis nem az egy forduló miatt van, hanem amiatt van, hogy közvetlen polgármester-választás van, és a polgármesternek lehet más a politikai színe, mint a testületnek. Errõl szól ez a történet. Egyébként még errõl sem, mert a polgármesternek a választáskor annak idején többsége volt a testületben, hiszen a jelenlegi ellenlábasai az akkori támogatói voltak. Tehát ilyen értelemben sem igaz, itt közben alakult ki a konfliktus. Tehát ennek a konfliktusnak valójában semmi köze ahhoz a választásirendszer-módosításhoz, amelyrõl egyébként vitatkozhatunk, amennyit akarunk.

A másik: azt mondja Répássy úr, aki fél attól, hogy a nép választhasson, az szavaz ellene ennek a javaslatnak. Kedves Répássy Képviselõ Úr! Bennünket sohasem az motivál egy közjogi-alkotmányossági kérdés megítélésében, hogy milyen elõnyünk vagy hátrányunk származik belõle. Hadd hozzam fel példának, hogy mi határozottan elleneztük - én személyesen is - azt, hogy közvetlen elnökválasztás legyen Magyarországon, holott most nekünk, jelenlegi ellenzéknek egy közvetlen választáson jó esélyünk lett volna önökkel szemben, mégis elleneztük ezt a megoldást, mert minket az elv, az alkotmányos elv érdekel.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismételten kérem képviselõtársaimat, hogy a kétperces hozzászólások idõtartamát tartsák be.

Ugyancsak két percre kért lehetõséget Ecsõdi László képviselõ úr, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjából. Öné a szó, képviselõ úr.

ECSÕDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! A vitát hallgatva érdekes dolgokra figyelhet fel az ember. Szabó Attila hozzászólása után megállapítható, hogy Hódmezõvásárhely, úgy látszik, messze van Budapesttõl. Itt önök, tisztelt kormánypárti képviselõk, törvénykezni akarnak egy város felett vagy egy testület, illetve polgármestere konfliktusa felett. Úgy látszik, hogy vagy nincsenek tisztában azokkal a tényekkel, amelyeket Szabó Attila elmondott, vagy valamilyen érdekbõl ezt elhallgatják, illetve nem akarják tudomásul venni. Ezt nagyon rossz üzenetnek tartom.

A másik dolog: Répássy úr többször utalt a különbözõ politikai konfliktusra. Azt hiszem, itt nem politikai konfliktusról van szó, mert az kiderült, hogy a polgármester, illetve a most vele szemben álló testület, ha úgy tetszik, egy nyájból való emberekbõl áll, akik egy szervezet támogatásával indultak, nyertek ezen a választáson, és valamilyen okból adódóan az egy táboron belül konfliktus keletkezett. Éppen azért szeretném azt, ha nem az Országgyûlés döntené el ilyen messzirõl, hogy ebben a konfliktusban kinek van igaza, hanem ezt döntse el az igazságszolgáltatás.

(Döntse el a bíróság, amikor ennek az ügynek a végére jár...)

HÉ/Herényi-Kapronczi (Ecsõdi László)/BL

(21.40)

Döntse el a bíróság, mikor ennek az ügynek a végére jár, és majd az alapján lehet dönteni arról, hogy fel kell oszlatni az önkormányzatot vagy nem.

A másik dolog, ami meglepõ számomra, Répássy Róbert hozzászólásában az az akarnok következetesség, hogy ha a fene fenét eszik, sem fog az a két alpolgármester még egyszer ott alpolgármester lenni, ha Rapcsák úr megnyeri a választást. Miért elõlegezi meg képviselõ úr ezt a lehetõséget? Miért feltételezi azt, hogy az ön jóslata válik be? Ilyen szempontból már eleve látszik, hogy bûnbakokat sikerül összehozni.

A következõ dolog az a csúsztatás, amivel ön és az ön elõtt szólók is a jogállamiság alapjait kérdõjelezik meg akkor, amikor azt mondják (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), hogy a népfelség elvét kell alkalmazni. Csak épp azokat az alappilléreket támadják meg, hogy ami a bíróság dolga, arról döntsön a bíróság. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) Elnézést, csak egy mondatot: ennyi erõvel, képviselõ úr, akkor az adótörvényekrõl, a költségvetésrõl miért nem a népet kérdezik meg, és miért az Országgyûlés döntse el?

ELNÖK: Képviselõtársaim! Kérem önöket ismételten, tiszteljük meg egymást azzal, hogy a kétperces hozzászólások idõtartamát pontosan betartják. Ugyancsak két percre kér lehetõséget szabó Attila független képviselõ úr. Öné a szó.

SZABÓ ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Néhány olyan kijelentésre szeretnék reagálni, ami az érdekeket érinti, hogy kinek mi az érdeke Hódmezõvásárhelyen, értem alatta a testületet, illetve a polgármestert. Szeretném azzal kezdeni, nagyon nehéz rám fogni azt, hogy, mondjuk, nem a Fideszhez állok a legközelebb. Ennek ellenére most a többi ellenzéki párt mellett kell hogy fölszólaljak abban, hogy itt nemcsak az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP összemosandó, hanem helyben ugyanúgy a Kisgazdapárt is például ebben a csapatban vesz részt. Egyetlenegy képviselõje van a Kisgazdapártnak a közgyûlésben, és õ is a polgármester urat támadja.

Az érdekekrõl még egyszer - idõhúzás. Miért lenne érdeke a közgyûlésnek az idõt húzni, amikor folyamatban van egy közigazgatási per? A fegyelmi eljárások eredménye, tehát a fegyelmi határozatok, illetve a bírósági ítéletek ezt a közigazgatási pert, ennek a végeredményét befolyásolják, elõsegítik, tehát a közgyûlésnek nem érdeke az, hogy elhúzza ezeket a fegyelmi eljárásokat. Sõt, érdeke az, hogy minél több ilyet tudjon prezentálni ebben a közigazgatási perben; ellentétben a polgármesterrel, aki, úgy látszik, arra blazírozik, hogy amennyiben lehetõség van rá, ezeknek az eljárásoknak ne legyen vége, hanem gyakorlatilag föloszlatással megszûnjön a közgyûlés, és így a fegyelmi eljárások, illetve a folyamatban lévõ közigazgatási per is megszûnjék.

Az új választás elkerülése - itt is fölmerült, kinek érdeke az, hogy új választások legyenek kiírva. Nem hiszem, hogy annak lenne érdeke, aki egy képviselõvel jutott be. Az elõbb már vázoltam, hogy 25 képviselõbõl 6 ellenzéki van, de azt is hozzáteszem, hogy (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) nem pártok színeiben, hanem egy polgári szövetség színeiben jutott be 12 vagy 11 a 25-bõl.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Lamperth Mónika képviselõ asszonynak, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjából. Képviselõ asszony!

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Egyetlenegy dologra szeretnék a kétperces hozzászólásban rávilágítani, ez a választási törvény módosítása és a kétfordulós, egyfordulós rendszer. Azt gondolom, nem ez az összefüggés, amit Répássy képviselõ úr az elõbb föltárt, ugyanis az önkormányzati választási törvény módosításakor, amikor az egy fordulóra tett javaslatot az akkori kormány, és az Országgyûlés meghozta ezt a döntést, egyértelmûen az vezérelte az Országgyûlést és a Szocialista Párt álláspontját is, hogy az önkormányzati politika, a kommunálpolitika nagyon sok településen nem jelenik meg pártpolitikai metszetben.

Mi azt gondoltuk, hogy ezt nagyon jól meg lehet jeleníteni - többek között, mert sok más oka volt, de volt egy ilyen oka is - egy egyfordulós rendszerrel. Az akkori Fidesz álláspontját nem az motiválta, hogy egyébként õ erõsebb legitimitású önkormányzati testületet és önkormányzati képviselõket akar, hanem egyértelmûen az motiválta, önöknek az állt érdekében, hogy lehessen olyan együttmûködést kialakítani a két forduló között, ami különbözõ adok-kapok, kinek a javára mondok le típusú politikai egyeztetésnek teret enged. Mi azt gondoljuk, hogy ilyenre a kommunálpolitikában egyáltalán nincs szükség. Nem tagadjuk, hogy egyébként van ilyen a nagypolitikában meg van helyben is, de mi azt gondoljuk, hogy nem lett volna szerencsés, ha a helyi választásoknál elõáll az a helyzet, ami, mondjuk, '98-ban a nagypolitikában, hogy még két nappal a választások elõtt is a Fidesz vezetõ politikusai világosan kimondták, hogy nem fognak koalícióra lépni a kisgazdákkal, majd mégis megtörtént ez. Nem tartom ezt egyébként bûnös dolognak, én ezt félrevezetésnek meg nem korrekt politikai eljárásnak tartom. Mi azt gondoltuk, hogy a helyi politikában, az önkormányzati politikában erre semmiféle szükség nincsen, máshogyan kell hogy mûködjön az önkormányzat.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselõ asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Megadom a szót Wiener György képviselõ úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjából. Képviselõ úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! A mostani vita nagyon jelentõs, hiszen alapvetõ jelentõségû kérdésben döntünk, s egyben - ebben egyetértek Répássy Róbert képviselõtársammal - precedenst teremtünk arra, hogyan viszonyuljon az Országgyûlés, illetõleg a központi hatalom az önkormányzatokhoz, kiélezett, vitatott, alkotmányosan aggályos helyzetekben. Éppen ezért szükséges, hogy mind ténybelileg, mind pedig alkotmányjogilag megalapozzuk döntésünket, s csak akkor foglalhatunk felelõsen állást ebben a kérdésben, ha tisztán látunk, és helyesen értelmezzük az Alkotmánybíróság határozatát.

Sajnos, az elõterjesztés indoklása nem segíti a ténybeli tisztánlátást. Az elõterjesztés indoklása két fegyelmi eljárásról szól, miközben - mint ez Szabó Attila képviselõtársam felszólalásából kiderült - valójában három ügy indult el, három fegyelmi eljárást folytatott le a képviselõ-testület Rapcsák András polgármester úr ellen. Az elsõ március 4-én kezdõdött, pontosan másfél évvel ezelõtt; a második május 10-én, errõl a kettõrõl egyébként az elõterjesztés indoklása szól; a harmadik pedig - ez teljes mértékben hiányzik az elõterjesztésbõl - december 2-án.

Nem pontos az elõterjesztés akkor sem, amikor a bírósági ítéleteket veszi számba, s úgy foglal állást, hogy lényegében mindkét ügyben, amelyre utal az elõterjesztés, igazat adott a bíróság a polgármester úrnak, s elutasította a képviselõ-testület álláspontját. Szó szerint idéznék az elõterjesztés indoklásának 5. oldaláról, mégpedig a következõ mondatot: "A képviselõ-testület által eddig meghozott mindkét határozatot a bíróság jogerõs ítélettel hatályon kívül helyezte." Az azonban nem derül ki, hogy az elsõ esetben azért, mert nem hozott a képviselõ-testület fegyelmi büntetést a határozatával, a második alkalommal pedig azért született meg a hatályon kívül helyezõ ítélet, mert nem volt megfelelõ az indoklás, az indoklást nem a határozat, hanem egy beszámoló tartalmazta, melyet a képviselõ-testület elé terjesztettek.

(Sajnos azonban, mint erre már utaltam, nem teljesen megalapozott...)

Pici/Herényi, Kapronczi/(Wiener György)/BL

(21.50)

Sajnos azonban - mint erre már utaltam - nem teljesen megalapozott ténybelileg az elõterjesztés, hiszen más bírósági ítéletek is születtek, így például a Szegedi Munkaügyi Bíróság 1999. május 28-án kelt végzésében, amely a Csongrád Megyei Bíróság 1999. október 25-én kelt újabb végzése nyomán jogerõssé vált, úgy foglalt állást, hogy elutasítja a felperes keresetét - ez Rapcsák úr volt -, mégpedig idézés kibocsátása nélkül, tudniillik idõelõttiség állt fenn. Ennél is jelentõsebb azonban, hogy megerõsítette ez az október 25-ei végzés azt, hogy továbbra is fennáll a polgármester úr felfüggesztése a május 10-én hozott határozat alapján. Erre a végzéssorozatra csak azért utaltam, hogy jelezzem, mi minden hiányzik az indoklásból.

Az igazi, meghatározó jelentõségû tény azonban az 5.M.68./2000/5. számú szegedi bírósági ítélet, melyet az 1999. december 2-án megindult fegyelmi eljárást lezáró határozat ügyében hozott a munkaügyi bíróság. Ez kimondja - idézem szó szerint -: "A fentiek alapján egyértelmûen megállapítható az, hogy a jelen keresetében támadott 84/2000. számú, február 3-án kelt közgyûlési határozat jogszabályszerû volt, miután a felperes az ebben foglalt cselekményeket elkövette. A felperes ugyanis az elõbb kifejtett indokok alapján felfüggesztés hatálya alatt állt, és a fegyelmi határozatban foglalt cselekmények egyébként sem méltóak a felperes által betöltött polgármesteri tisztséghez."

Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselõtársaim! Miért hiányzik egy ilyen alapvetõ jelentõségû tény az elõterjesztésbõl? Lehet-e megalapozottnak tekinteni egy olyan elõterjesztést, amely egy 2000. május 2-án kelt elsõfokú bírósági ítéletre nem hivatkozik? Ezt mindenféleképpen az elõterjesztésnek tartalmaznia kellene. Ezért azt indítványozom, hogy a kormány igen tisztelt képviselõje, politikai államtitkár úr, tegyen javaslatot arra, hogy ezt a határozati javaslatot megalapozatlanság miatt vonja vissza, és új, megalapozott, a tényeket széleskörûen számba vevõ elõterjesztést terjesszen az Országgyûlés elé.

Világos ugyanakkor, hogy az elsõfokú ítélet még nem jelent jogerõs döntést. Azonban utalnom kell arra - miként ezt már megtette Szabó Attila képviselõtársam más összefüggésben -, hogy azért nem születhetett meg a másodfokú döntés, mert ebben az ügyben is Rapcsák András polgármester és egyben képviselõ úr Csongrád megye valamennyi bírósága és bírája ellen elfogultsági kifogást jelentett be. A személyiségi jogi pereket érintõen egyébként ezeket a kifogásokat a Legfelsõbb Bíróság július 6-án kelt végzésében elutasította. Ebben az ügyben azonban még nem született meg a másodfokú döntés, szintén azért nem zárult ítélettel a közigazgatási per, mert a polgármester képviselõ úr elfogultsági kifogással élt, s ezért május 23-án, a harmadik tárgyalás elmaradt, s egyben az ítélet sem született meg.

Természetesen innen, Budapestrõl új dokumentumok alapján sem lehet igazságot tenni, éppen ezért tartanám szükségesnek, hogy még egyszer mérje fel a minisztérium a helyzetet, ne csak az 1999 decemberéig történt eseményeket tárgyalja és tárja az Országgyûlés elé, hanem az azután bekövetkezetteket is, ne hallgasson a harmadik eljárásról, utaljon a harmadik eljárás nyomán született fegyelmi határozatra, és egyben hivatkozzon arra is, hogy ebben elsõ fokon már ítélet született, amely elmarasztalta a felperest abban az értelemben, hogy a kereseti kérelmének nem adott helyt.

Nagyon röviden alkotmányjogi kérdéseket is érintenék. Szabó Attila képviselõtársam és még sokan mások idézték azokat a megállapításait az alkotmánybírósági határozatnak, amelyek sajnos hiányoznak a kormány-elõterjesztés indoklásából. Ezek közül én most csupán egyetlenegyre hívnám fel a figyelmet, mégpedig III/4. pont utolsó elõtti bekezdésének második mondatára, ez így szól - megint idézném -: "A legfelsõbb államhatalmi, népképviseleti szervnek azonban ezzel a végsõ soron akár a helyi képviselõ-testület feloszlatását eredményezõ, politikai felelõsségével terhelt döntési jogokat mindaddig nem indokolt gyakorolni, azzal nem indokolt élni, amíg a konfliktuskezelés más jogintézményei is rendelkezésre állnak."

Isépy Tamás képviselõtársam felhívta arra a figyelmet, hogy szeretne valamit hallani arról, hogy milyen megoldást tudnának adni az ellenzéki képviselõk. Arra hívnám fel a figyelmét, hogy amikor megszületett az önkormányzati törvény 33/B. § (1) bekezdése, a cél pontosan az volt, hogy a közvetlenül választott polgármester és a testület közötti konfliktusokat valamilyen jogi eszközzel fel lehessen oldani anélkül, hogy egy végsõ eszközhöz, a feloszlatáshoz kelljen nyúlni. Nyilvánvaló, hogy nincsenek tökéletes eszközök, és elõfordulhat, hogy a választások nyomán az eredeti viszonyok állnak helyre, bár ennek nem nagy a valószínûsége. Ami miatt ragaszkodnánk ahhoz, hogy a 33/B. § nyomán lefolytatott eljárás befejezõdjön, az az, hogy Hódmezõvásárhely választópolgárai már ennek az ítéletnek az ismeretében járuljanak az urnákhoz, ennek a figyelembevételével tudjanak polgármestert vagy esetleg testületet is választani, enélkül ugyanis nem tekinthetõk igazából informáltnak.

Nagyon helyes a népfelség elvére való hivatkozás, én is gyakran megteszem, azonban - hozzá kell tennem - a nép, a választópolgárok közössége akár a kormányzáshoz, akár az önkormányzáshoz való jogát csak akkor tudja gyakorolni, ha megfelelõen informált, ismeri a helyzetet, rendelkezik megfelelõ ismeretekkel, s ha nem manipulált, hanem valóságos szituációban tud eljárni.

Természetesen nem félünk a választásoktól, hiszen csak nyerhetünk ezen, egynél biztos több képviselõnk lenne, alapvetõ célunk azonban nem ez, hanem az önkormányzatiság, a demokrácia védelme.

Vissza a kezdõlapra