Verecke útján

Az a kérdés, hogy a magyar honfoglalás mikor zajlott le, a történészek zöme száz év óta a 895. évben állapította meg. … A magyarok beköltözését az Annales Fuldenses egykorú feljegyzései alapján datáljuk 895-re, amennyiben ennél az évnél jegyezték fel röviden a magyar–bolgár háborút…

(Györffy György: A magyar honfoglalás kérdéseirõl – Magyar Tudomány 1990/3. szám)

Vélnéd, megmozdult az egész föld, a végtelen pusztaság, amint indulásra jelt adnak a kürtösök. Elöl a lovas vitézek zöme: élén a fejedelem, Álmos, Tarkacs és Jelekh. S két oldalt két vezér, Ond és Kund s ezek fiai: Botond és Kusid. Húszezer lovas megy a vándor nép élén, azt követik a fejedelem s a vezérek szekerei hosszú sorban s ezek körül válogatott vitézek: még a szélnek sem szabad odaférni, hol a fejedelemasszony s kicsi fia vagyon. Lovas- és gyalogvitézek körítik, kísérik a végtelen hosszú sorokban baktató szekereket, a rengeteg gulyákat, méneseket. Az aggok, a gyermekek, szekereken, az erõse, a fiatalja, férfi vagy asszony, gyalogszerrel. Egyik-másik asszony karján viszi csecsemõjét, csicsisgatja, babusgatja: ne sírj, ne sírj, babuska, viszlek, viszlek, messze földre, szép országba. … Mind egyszerre szeretné megszállni, megmászni a hegyláncot, egy pillanatra szinte megbomlik a rend, de körös-körül kivont kardú daliák medrébe szorítják a kicsapni készülõ áradatot: tömött sorokban, szép rendben vágnak neki a nyiladozó hegyszorosnak. Ám így esztendeig is eltartana, míg átvergõdik a félmilliónyi nép: széles, nagy utakat vágnak a baltások a szoros mentén. … Hajnal pirkadáskor vágott neki a vándor nép eleje a hegynek s nap leszállta lett, mire a hegy túlsó oldalán belejtett: Árpád rálépett Attila földjére! …

(Benedek Elek: Indul a magyar Attila földjére… – Honszerzõ Árpád)

Vissza az elejére.

Vissza a szobrok tartalomjegyzékéhez