Két esztendeje működik a polgári kormány. Itt az ideje a tapasztalatok összegezésének, és a további feladok meghatározásának. Az alábbiakban több részes sorozatunk első anyagát a gazdaságra vonatkozó adatokat közöljük.
Magyarország gazdasága az elmúlt két évben példátlanul sikeres időszakot zárt. Az egy évtizede történt politikai fordulat végre a gazdaságban is meghozta gyümölcsét. A javuló gazdaság helyzet sajnos még nem mindenki számára mindennapos tapasztalat. Hosszú ideje azonban, most először van jó remény arra, hogy a következő egy-két évben az ország általános helyzetének javulása a családok helyzetének könnyebbé válásával párosuljon. A rendszerváltozás utáni évtized a szűkülés évtizede volt, most az új évezred küszöbén a bővülés ideje kezdődik.
A kormányzás
első szakasza a stratégiák kidolgozásának jegyében telt. Többek
között elkészült a keretjellegű "Európai felzárkózás stratégiája" című
anyag és az "1999-2002 időszakra vonatkozó középtávú gazdaságfejlesztési
koncepció." 1999 végére lezárult ez az szakasz és 2000-ben a hangsúly a
programok kidolgozására, a feladatok finanszírozására került. Az egyik
pillért a Széchenyi terv jelenti, amely a következő három évben 434 milliárd
forintot szán a gazdasági növekedés fejlesztésére.
Számtalan
kedvező jel ad okot a derűlátásra. 1999-ben Magyarországon 10 százalékra
csökkent az infláció és több mint 100 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak
száma. Az EU átlagának kétszeresével bővült a gazdaság teljesítménye és
emelkedett a bérek vásárlóereje. A működő tőke beáramlása megkétszereződött,
s a fizetési mérleg az előirányzottnál is jobb lett. Fennmaradt a külgazdasági
és pénzügyi egyensúly, miközben csökkent a költségvetés hiánya és széles
körben kiépült a családtámogatások rendszere.
Jól
tudjuk, hogy mindez a kedvezőtlen külső körülmények ellenére történi.
Az elmúlt két esztendő a katasztrófák éve volt. Az időjárás olyan szélsőséges
körülményeket teremtett, amelyekre évszázadokra visszamenőleg sem találunk
példákat. Jól jellemzi ezt a helyzetet az idei nyár is. Amíg az ország
egyik felében a belvízzel kell küzdeni, addig a másikon az aszály okoz
milliárdos károkat. Vannak olyan települések, ahol a sok víz miatt nem
lehet megművelni a szántóföldeket, míg pár kilométerrel távolabb az aszály
perzseli a kiszáradt földeket.
Mindezek
ellenére a magyar gazdaság megőrizte stabilitását, és olyan teljesítményt
mutat, melynek ismeretében bátran lehetünk optimisták. 2000 első negyedévében
közel 7 százalékkal bővült a bruttó hazai össztermék. Ezzel megközelítettük
azt a célt, amit még 1998-ban tűztünk ki magunk elé, és ami gúny és nevetség
tárgya volt a baloldaliak szemében.
KÖLTSÉGVETÉS
A gondos
gazdálkodás, a hatékony államigazgatás egyaránt feltétele a stabilitásnak.
Ez a meggyőződésünk a költségvetésben is tükröződik. A költségvetési intézményeknél
meggátoljuk a pazarlást, ösztönözzük a megfontolt, ésszerű gazdálkodást.
A hatékonyság növelésében fontos előrelépés, hogy rendeztük az elkülönített
állami pénzalapok helyzetét. A különböző állami pénzpiacokat beemeltük
a költségvetésbe. Nincs szükség ugyanis a nagy költségvetésen belül kis
költségvetésekre. Megteremtettük az alapok pénzeivel történő felelős gazdálkodás
feltételeit.
A
költségvetési politikánk szigorú maradt. Ezt olyan számok jelzik, mint
a költségvetés hiányának a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya.
Ez a szám 1998-ban 4,8 százalék volt, míg 1999-ben 3,9 százalékra mérséklődött,
idén tovább csökken 3,5 százalékra, 2001-ben pedig eléri a 3 százalékot,
ami megfelel a szigorú Európai Uniós követelményeknek is.
Az
elmúlt évtized egyik legnagyobb rákfenéje a pénzromlás volt. A magas
infláció családok ezreinek létbiztonságát rendítette meg, megtakarításait
tette tönkre. A romló pénz ésszerűtlenné teszi a takarékosságot, lehetetlenné
válik a jövő tervezése. Megrendíti a polgárok hitét az intézményekben,
és végső soron, saját munkájuk értékében. Éppen ezért, egy saját polgáraiért
felelősséget érző kormánynak minden eszközzel küzdenie kell a pénzromlás
megállításáért.
1998-ban,
amikor a polgári koalíció kormánya hivatalba lépett, az ország még 14,3
százalékos éves szintű inflációval küzdött. A kormány által végrehajtott
hatékony lépéseknek köszönhetően egyetlen év alatt sikerült az inflációs
rátát egyharmadával csökkentenie, és kereken tíz százalékra redukálnia.
A 2000. év már egyértelműen az egyszámjegyű infláció jegyében telik, és
bár a ránk szakadó természeti katasztrófák és az olaj áremelkedés hatásai
a tervezettnél némileg nagyobb inflációt okoztak, semmi sem veszélyezteti
a kormány azon törekvését, hogy az infláció újabb egyharmadát lefaragva,
két év alatt immáron a felére csökkentse a pénzromlás ütemét. Idén januárban
az előző évhez képest még 10, februárban 9,8 áprilisban pedig már csak
9,2 százalékkal nőttek a fogyasztási árak. Az infláció mértéke közel másfél
évtizede most a legalacsonyabb.
BŐVÜLŐ EXPORT
Bizakodásra
ad okot, hogy a Magyarországon megtermelt áruk kivitele továbbra is dinamikusan
bővül, az első negyedévben tavalyi adatokkal összevetve 23 százalékkal
többet exportáltak a hazai vállalatok. A kiszámítható távlatokat nyújtó
hazai gazdaság erősíti a külföldi befektetők bizalmát. A nemzetközi prognóziskészítők
és hitelminősítők sorra javítják előrejelzéseiket.
Kedvező
külföldi megítélésünket jól jelzi, hogy a londoni székhelyu Európai Újjáépítési
és Fejlesztési Bank (EBRD) tavaly novemberi jelentése szerint a kelet-közép-európai
átmeneti gazdaságok közül a piacgazdaság kialakításában Magyarország jutott
a legmesszebbre. A vizsgált kategóriák mindegyikében hazánk büszkélkedhet
a legjobb osztályzattal. Magyarország az élre került a gazdaságukat átalakító
közép-európai országok között és jó esélyekkel pályázhat az európai uniós
tagságra - állították a Világbank szakértői, amikor tavaly november végén
bemutatták "Magyarország az Európai Unió kapujában" című ország tanulmányukat.
A Standard & Poor's hitelminősítő intézet február elején BBB-ről BBB
pluszra javította a hosszú lejáratú magyar devizatartozások besorolását.
Kedvezően
jellemzi a magyar gazdaság teljesítményét, hogy exportunk nagy része a
minőségi árukról híres Európai Uniós piacra megy. Ma már 10 magyar exportra
szánt áruból 8 az EU piacaira kerül. Ezzel a magas aránnyal csak négy
Európai Uniós ország tudja felvenni velünk a versenyt. Németország és Olaszország
esetében a fenti szám 5 és 6 között mozog.
A
magyar gazdaság fejlődésében a külföldi tőke nélkülözhetetlen. Évente körülbelül
2 milliárd dollár működő tőke áramlik az országba. A külföldi befektetői
bizalom megőrzése mellett fontos a hazai beszállítók versenyképességének
javítása. A Gazdasági Minisztérium 2000. évi pályázatai is ezt a célt szolgálják.
A támogatások hatására a megtelepedett külföldi vállalkozások szigetszerű
elhelyezkedése oldódik, gazdasági beágyazódásuk mélyül. Tavaly 70 elfogadott
pályázathoz 9,7 milliárd forint támogatást nyújtott a Gazdasági Minisztérium.
A támogatás eredményeként 70 milliárd forint beruházás kezdődhetett meg.
CSÖKKENŐ MUNKANÉLKÜLISÉG
A
munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken. Míg 1997-ben 8,7 százalék
volt, a gazdasági növekedés hatására 1999-ben 7 százalékra apadt. A regisztrált
munkanélküliek száma is egy év alatt egy magyar középváros népességével
csökkent: 1998-ban 313 ezer volt, tavaly éves átlagban 285 ezer fő. Idén
tovább javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. A február-áprilisi
időszakban, a munkanélküliségi ráta 6,7 százalék volt, ami 0,5 százalékponttal
jobb, mint egy évvel korábban. Az adat jóval kedvezőbb, mint az Európai
Unióban, ahol márciusban 8,9 százalékos volt a mutató.
A
munkaerőpiac élénkülésével, a foglalkoztatottsági helyzet javulásával egyre
inkább a "segély helyett munka" elve kerül az előtérbe. A passzív
ellátásokat fokozatosan az aktivitásra ösztönző programok váltják fel.
A költségvetésből erre a célra a tavalyi évben a korábbinál 6 százalékkal
többet, közel 66 milliárd forintot fordítottunk, amely közel 330 ezer fő
ellátását segítette.
Tekintettel
arra, hogy a regisztrált munkanélkülieknek mintegy a felét a szakképzettséggel
nem rendelkezők jelentik, ezért különösen fontos a képzés nyújtotta lehetőségek
megteremtése. Az egyik legnagyobb jelentőségű aktivitásra ösztönző eszköz
a képzések támogatása. Ennek révén 1999-ben 85 ezer munkanélküli és veszélyeztetett
helyzetben lévő munkavállaló képzése valósult meg.
A
kormányzati szerkezetátalakítás eredményeként a munkaügy a jövőben nem
a szociálpolitika, hanem a gazdaságpolitika részeként jelenik meg. Ez azt
jelenti, hogy a jövőben a Gazdasági Minisztérium foglalkozik a munkaerőpiac
kérdéseivel és a munkahelyteremtés lehetőségeivel. A korábbi évtizedek
passzív munkanélküliség-politikáját, az aktív, lehetőségeket teremtő foglalkoztatáspolitika
váltja fel.
NÖVEKVŐ BÉREK, CSÖKKENŐ TERHEK
A gazdasági
növekedés csak akkor hasznos, ha a polgárok jólétét szolgálja. Célunk,
hogy a gazdaság teljesítményéhez igazodva emelkedjenek a reálbérek. A jövedelmek
egyre nagyobb része munkajövedelemből származzon, bővüljön, a foglalkoztatottság,
a minimálbér átlagkeresethez viszonyított aránya nőjön. Az elmúlt két esztendőben
a keresetek ezekkel a célokkal összhangban alakultak. Míg a kormányváltás
évében, 1998-ban a havi minimálbére 19.500 forint volt, addig ez az összeg
már idén is 25.500 forint, jövő év január elsejétől pedig terveink szerint
havi 40.000 forintra emelkedik. A 2001-re tervezett éreték 30000 Ft.
Mindez azt jelenti, hogy az eddig rendelkezésünkre állt két évben kétszeresére
emeltük a minimálbér összegét.
Örvendetes
tény, hogy a gazdasági növekedés a társadalom minden csoportjánál érezteti
hatását. A havi bruttó átlagkereset az 1998-as 67.764 forintról tavaly
mintegy tízezer forinttal, 77,187 forintra emelkedett. A nettó kereseteket
megvizsgálva látható, hogy ez a növekedés a munkavállalóknak havi átlag
ötezer forintnyi jövedelemgyarapodást jelentett.
Két
esztendő alatt a bérek vásárlóértéke 6 százalékkal emelkedett. Ez az önmagában
is figyelemreméltó tény akkor válik igazán jelentőssé, ha a polgári koalíció
kormány által bevezetett gyermekek után járó adójóváírást is figyelembe
vesszük. Ebben az esetben a növekedés két év alatt 9-10 százalékos mértékű.
Ez
a növekedés akkor értékelhető igazán, ha figyelembe vesszünk, hogy az 1994-98
közötti kormányzati ciklusban a bérek közel 7 százalékot veszítettek vásárlóértékükből.
A legdrámaibb visszaesés 1995-96-ban következett be, amikor alig két év
leforgása alatt a reálbérek 17 százalékkal zuhantak. Az I 995-ös év elején
megkeresett száz forint a következő év végére már csak 83 forintnak felelt
meg. Ezzel szemben, ha valaki 1998-ban 100 forintot megkeresett, akkor
ma minden egyes akkori 100 forintja helyett legalább 106 áll rendelkezésére.
Ha igénybe veszi a családi adókedvezményeket, akkor ez az összeg a 110
forintot is elérheti.
Más
országokkal összehasonlítva elmondható, hogy az elmúlt két év során Szlovákiában
félszázalékos visszaesés volt a reálbérek területén, míg Csehországban,
Romániában és Szlovéniában 5 százalék alatt növekedett a bérek vásárlóértéke.
A fejlett országokat tömörítő OECI) tagállamoknál átlagban 1,6 százalék
ez a szám. A tavalyi évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékok beszedése
is az adóhivatal feladata lett. Ennek a feladatnak a kivitelezéséhez az
elmúlt év legnagyobb és leggyorsabb közigazgatási átszervezésére volt szükség,
amelynek pozitív hatása már most is érzékelhető. A tavalyi évben beszedett
adók és járulékok nettó összege 3467 milliárd forint volt. Az 1998-as évvel
összehasonlítható bevételek közel 17 százalékkal nőttek. A hivatal tavaly
minden munkaórában nettó több mint 1600 millió forintot gyűjtött be az
államkasszába. Feldolgozott ehhez óránként 9952 iktatott iratot, s kezelt
számtalan adatot az ország talán legnagyobb számítógépes hálózatán.
Két
év alatt jelentősen egyszerűsödött az adórendszer. A személyi jövedelemadó
terén a korábbi 6 adósáv helyett, már csak három van. Bizakodásra ad okot,
hogy javul a polgárok adómorálja. A személyi jövedelemadóból származó bevételek
a tavalyi évben 1998-hoz képest több mint 17 százalékkal nőttek, közel
770 milliárd forintra növekedtek.
GYARAPODÓ VÁLLALKOZÁSOK
Több
intézkedés együttes hatásaként javultak a kis- és középvállalkozások működési
feltételei is. Folyamatosan csökken az állami jövedelemcentralizáció mértéke.
Jövőre már minden, a gazdaságban előállított 100 forintból 60 a gazdaság
szereplőinél marad, és csak 40 forint kerül az államháztartáson keresztül
felhasználásra. 1999-ben 15 százalékkal (39-ről 33 százalék pontra)
csökkent a munkát terhelő társadalombiztosítási járulék, mintegy 150 milliárd
forint szabad forrást hagyva a gazdaság szereplőinél. A következő két évben
3 - 3 százalékos további járulék-csökkenés várható, ezzel - ha nem is szó
szerint - lényegében elérjük a válsztási programban ígért 25 százalékot.
Továbbá 4 százalékról 3 százalékra csökkent a munkaadói járulék. 2000-től
az átalányadózás köre minden tevékenységre kiterjed és a kezdő vállalkozások
is használhatják az egyszerűsített eljárást. Idén január elsejétől törvény
rendelkezik a kis-és közepes vállalkozások fejlődésének támogatásáról.
Az
intézkedések és a kedvező gazdasági folyamatok eredményét tükrözi az 1998
óta tapasztalható javuló vállalkozói kedv. A tavalyi esztendőben 13 ezerrel
nőtt a társas kis- és középvállalkozók száma és mintegy 7 ezerrel az egyéni
vállalkozóké. Az óv elején így csaknem 800 ezer vállalkozás működött Magyarországon.
A
tavaly beindult Energiatakarékossági Hitelprogram révén 73 beruházás valósult
meg, amelynek eredménye 238 millió forint éves energia-megtakarítás. Az
állami szerepvállalás az energiatakarékosságban 2000-2001-ben a tavalyi
húszszorosára növekszik.
BŐVÜLŐ JÓLÉT
Gazdasági
növekedésünk jótékony hatását a polgárok már saját életkörülményeik javulásán
is érezhetik. Míg 1998-ban a háztartások összes megtakarítása 4.768 milliárd
forintot tett ki, addig ez az összeg egyetlen év alatt közel ezermilliárd
forinttal növekedett. Az új mobiltelefon előfizetők száma az 1998-as 329
ezerhez képest majdnem megduplázódott és 1999-ben 567 ezerre emelkedett.
A
kiskereskedelmi forgalom a tavalyi év közepén közel 15 százalékkal haladta
meg az egy évvel korábbi forgalom mennyiségét. A tavalyi évben az utóbbi
hat év rekordja született az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik
számában, ami 120 ezerről 140 ezerre ugrott, s a száz háztartásra jutó
autók száma 40 a korábbi 37 helyett.
Az
élelmiszeripar termelése 1999-ben 2,8 százalékkal nőtt, az 1997-es 7 százalékos
visszaesés és az 1998-as stagnálás után. A belső értékesítés 1998-ban 4,2
százalékkal 1999-ben 5,8 százalékkal emelkedett.
LENDÜLETBEN A TURIZMUS
A turizmus a bruttó nemzeti termék mintegy 10 százalékát adja, igen jelentős deviza bevételi forrás. 1998-ban 757, tavaly pedig 808 milliárd forint értékű bevételt hozott. A koszovói válság miatt jelentős csökkenésre lehetett számítani, ez mégsem következett be. A turizmus lendületes fejlődését mutatja, hogy a 2000. első pár hónapja minden korábbi időszaknál jobb eredményt ért el A magyar gazdaság és a turizmus ágazat iránt növekvő befektetői bizalmat jelzi, hogy jelentős turisztikai beruházások kezdődtek meg 1999-ben, és ez a tendencia 2000-ben is folytatódik. A szállodai beruházások terén az idén és az elkövetkező évben mintegy 600 millió dollár, azaz 167 milliárd forint beruházás várható. A mostani fejlesztések dupláját teszik ki a legutóbbi nagyberuházásnak: a 70-es évek végén 80-as évek elején osztrák-magyar együttműködésben megvalósult Duna parti szálloda-beruházásoknak.
GYORSFORGALMI UTAK
A Kormányhatározat
végrehajtásának egyik fontos lépéseként az gyorsforgalmi utak nagy része
ismét állami kézbe került és ezzel összhangban a korábbi koncessziós társaságot
a Nyugat-magyarországi Autópálya-üzemeltető Részvénytársaság váltotta fel.
Idén január elsejétől egységes matricás díjrendszer került bevezetésre
az Ml és M3 autópálya szakaszain. Mostanra elmondható, hogy az új díjrendszer
elérte célját, az autópályák részesedése az együttes forgalomból megnőtt.
A
matricás rendszer megfizethetővé tette az autópályákat a használók számára.
Az M5-ös autópályán nem a matricás, bérletes rendszer működik, hanem az
állandó használók számára kedvezményeket adnak. A legnagyobb, 28 százalékos
kedvezmény mellett ez azt jelenti, hogy 80.000 forint helyett 57.000 forintot
kell költenie az autósnak a sztráda használatára havonta, ami éves szinten
672.000 forintot jelent. Összehasonlításképpen: a mind az Ml-es, mind pedig
az M3-as autópályára érvényes matricás rendszerrel évente 22.000 forintba
kerül az autózás Hegyeshalomtól Füzesabonyig.
A
kormány 2000. február végén a 10 éves program gyorsításáról hozott határozatot,
és intézkedett a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési program megvalósításához
szükséges források biztosításáról. A határozat kijelölte a gyorsforgalmi
úthálózat kiépítéséért felelős szervezetet, a Nemzeti Autópálya Rt.-t és
intézkedett a három állami útdíjas autópálya társaság összevonásáról.
