Kulturális hírek


Jákó Vera Díj a Magyar kultúráért

A Jákó Vera Alapítvány kuratóriuma a 2000. évi "Jákó Vera Díj a Magyar kultúráért" címet viselő kitüntető díjat, a két kiváló népdal és magyarnóta énekesnek, GAÁL GABRIELLA és MADARÁSZ KATALIN előadóművészeknek ítélte.

Gaál Gabriella Rimaszombaton született, ahol Blaha Lujza is meglátta a napvilágot. 1947-től a Magyar Rádióban dolgozott, zenei szerkesztő volt. Munkásságát nívódíjjal jutalmazták. 1958 óta dalénekesként is megismerhette az ország. Magyarnóták, népdalok, cigánydalok voltak sikeres pályafutásának sikeres, népszerű állomásai. 1984-ben SZOT-díjat, majd a "rendszerváltás" után a Köztársaság kiskeresztjével tüntették ki. A magyarnóta és a népdal "élő lexikonja"! Kitűnő előadó, a műfaj egyik "zászlóvivője", népszerű előadója.

Madarász Katalin - Turkevén született. Népdalénekesként kezdte előadói pályáját, majd a műfaj valamennyi "ágába belekóstolva" a legkiválóbbat nyújtotta. Magyarnóta, népdal, cigánydalok, Petőfi-versek megzenésített előadójaként, valamint saját zenei szerzeményeivel vívta ki az ország dalszerető közönségének elismerését. "Jaj, mit hallok, magyarnótát, Istenem" Gyulai Pál versére írt zenéjével a kor egyik legnépszerűbb zeneművét alkotta meg.

A díjakat a Jákó Vera Nótaszínház augusztus 5-i díszelőadása keretében az alapítvány két díszelnöke adja át: Puskás Ferenc (Öcsibácsi) és Ausztráliából Kopasz Árpád, aki az elmúlt évben kapta a rangos kitüntetést.


 


KIÁLLÍTÁS
Mítosz és valóság - Ezerszáz év a Kárpát-medencében

Ezerszáz év a Kárpát-medencében címmel felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar művészek 60 festménye, rajza és szobra látható Budapesten, a Magyarok Házában. A kiállítók már tizedik éve gyűlnek össze nyaranta a  Makói Művésztelepen. Műveiket ezúttal egy közös téma, a magyar történelem ihlette.

Mítosz és mindennapi valóság, győzelem és vereség, államalapító király és paraszt menyecske történelemalakító vagy történelemalakította sorsa egyaránt motiválta a művészeket, amikor a honfoglalás, az államalapítás és a szabadságharc témáit feldolgozták. A sorozat 1999-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Millenniumi Aranyoklevelét, és január óta a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatalának támogatásával vándorkiállításként járja az országot.

A kiállítók közt ott van:
Erdélyből - Antal Imre Gyímes-felsőlokról, Bíró Gábor Székelyudvarhelyről, Fekete Miklós Csikszeredáról, Marosvásárhelyről Kakonyi Csilla és Miholcsa József, Kovács Géza Segesvárról, Kusztos Endre Szovátról, Orth István Nagyszebenből, Pall Lajos Korondról, Plugor Sándor  Sepsiszentgyörgyről, Sipos László Felvincről
Kárpátaljáról - Berecz Margit Ungvárról, Munkácsról Földessy Péter, Matl Péter és  Micska Zoltán, Veres Péter Beregszászról.
Vajdaságból - Szabadkáról Gyurkovics Hunor,  Nemes Fekete Edit, Vékony Lajos és Török Sándor
Felvidékről - Szűcs László Zselizről
valamint
Makóról Karsai Ildikó,

Az Ezerszáz év a Kárpát-medencében című vándorkiállítást Kováts Flórian, a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatalának vezetője nyitotta meg július 6-án.


 


Ezredfordulós töprengések magyar sorskérdésekről
határtalan hazában

Fenti címmel jelent meg ez év májusában a Stockholm-i Erdélyi Könyv Egylet tizedik kötete. A 430 oldalas könyv interjú-esszéket és  irodalmi szemelvényeket tartalmaz. Veress Zoltán szerkesztő tizenöt magyarországi, Magyarországgal szomszédos és nyugati országokban élő szerzőnek tett fel kérdéseket, mert - mint előszavában írja - "mai magyar  sorskérdésekbe akartunk bevilágítani, hogy tisztábban lássunk olyan  dolgokról, amelyekbe mindannyiunkat ellenállhatatlan sodrással visz bele a  huszonegyedik század."

A kötet szerzői: Balla D. Károly író (Ungvár), Benkő Samu történész (Kolozsvár), Borbándi Gyula író (München), Dávid Gyula irodalomtörténész (Kolozsvár), Dobos László író, (Pozsony), Jakab Gábor katolikus lelkész (Kolozsvár), Javorszky Béla író, finn-magyar fordító (Budapest-Tallinn), K.  Lengyel Zsolt irodalmár (München), Kozma Zsolt református lelkész (Kolozsvár), Matuska Márton író (Újvidék), Nagy Károly szociológus, egyetemi tanár (Piscataway, USA), Nemeskürty István művészettörténész, író  (Budapest), Pomogáts Béla irodalomtörténész (Budapest), Szente Imre nyelvész, író (Stockholm), Tabak László író (Kolozsvár -Tel Aviv).

Az Erdélyi Könyv Egylet kiadványait mintegy ezerháromszáz magyar támogató jelenteti meg a világ minden részéből.

Az Egylet címe: EKE - Transsylvanska Bokvanner, Ekensbergsvagen 110, 1 tr. 11769 Stockholm, Sweden.
E-mail: mazol.veress@delta.telenordia.se


 


IX. ANYANYELVI KONFERENCIA
Marosvásárhely, Románia
2000, augusztus 10-15.
EGYÜTT EURÓPÁBAN
ANYANYELVŰSÉG ÉS NEMZETI IDENTITÁS AZ INTEGRÁLÓDÓ EURÓPÁBAN

A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetköi Társasága - eredeti nevén Anyanyelvi Konferencia, amelyet meg Lőrincze Lajos alapított a 60-as évek végén - négyévenként tartja közgyűlését. Az intézmény legfontosabb célkitűzése, hogy a határon túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni, fejleszteni.
A Társaság a nyugati szórványban és a Kárpát-medencei szomszédságban élő magyarság értelmiségi rétegen, az írókon, költőkön, újságírókon, pedagógusokon, könyvkiadókon, az egyházon keresztül az egész magyarság számára fontos missziót végzett, és végez ma is. A soron következő immáron kilencedik konferenciát a Társaság történetében először - nem  Magyarországon, hanem Romániában, Erdélyben, Marosvásárhelyen rendezik.
 

Vissza a kezdőlapraVisssz az elejére